A pénzforrások elapadnak: Új kihívások a gazdaságban | Demokrata

A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/vilag/zarulnak-a-penzcsapok-951099/

Az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) története érdekes átalakuláson ment keresztül az évtizedek során. A modern fejlesztési segélyezési gyakorlat gyökerei a második világháború utáni időszakra nyúlnak vissza, amikor is az Európa újjáépítését célzó Marshall-segély jelentős szerepet játszott. A Truman elnök által bevezetett Point Four Program célja a fejlődő országok támogatása volt a szegénység csökkentésében, amely mögött politikai szándék is húzódott: az Egyesült Államok igyekezett megerősíteni a kapitalista rendszert, elkerülve, hogy ezek az országok a szocialista táborhoz csatlakozzanak. Az elődszervezetek összevonásával 1961-ben John F. Kennedy elnök aláírta a külföldi segélyezési törvényt (Foreign Assistance Act), amely létrehozta a USAID-et. Az azóta eltelt időszakban a szervezet prioritásait nagyban befolyásolták az amerikai külpolitikai célok, különösen a hidegháború idején, majd a következő évtizedekben, amikor az Egyesült Államok unipoláris dominanciája érvényesült. A segélyezési programok az élelmiszersegélyezés, egészségügyi támogatás és oktatás mellett a szabadpiaci reformok és demokratizálódási folyamatok elősegítésére is kiterjedtek. Bár a humanitárius célok továbbra is lényegesek maradtak, figyelemre méltó, hogy a demokrácia és a kormányzás (governance) előmozdítására irányuló programok harminc évvel a kelet-európai rendszerváltások után is középpontban álltak. Az utóbbi években a kisebbségek jogainak védelme és a woke ideológia is szerepet kapott a szervezet tevékenységeiben, ezáltal tovább bővítve a liberalizmus terjesztésére irányuló törekvéseket, amely mára egyre inkább megkérdőjelezhetővé vált. A USAID nem csupán a világ legnagyobb állami donorának számít, hanem 2023-ban 72 milliárd dollárnyi forrást fordított különböző programokra, ami a tavalyi évben az ENSZ által monitorozott összes nemzetközi segélyezés 42 százalékát tette ki. Ez a hatalmas összeg jól tükrözi a szervezet jelentőségét és befolyását a globális fejlesztési politikában.

Ez év január 20-a a USAID számára is óriási változásokat hozott. Míg első ciklusa alatt Donald Trump mozgástere jóval szűkebb volt, és nemcsak a mélyállam, hanem saját emberei is akadályozták a döntései végrehajtását, addig második hivatalba lépésekor már jóval erősebb hátországa, így rendeleteket tud hozni, amelyek alapjaiban forgatták fel a demokrata establishmentet. Ezek közé tartozik a USAID drasztikus átalakítása is, aminek során első körben a humanitárius segélyezésen kívül befagyasztottak minden programot, és elküldik a dolgozók túlnyomó részét (több mint tízezer alkalmazottból várhatóan kevesebb mint háromszáz maradhat). Elnöki rendeletének célja az volt, hogy az amerikai segélyezési programok összhangban legyenek az Egyesült Államok nemzeti érdekeivel és külpolitikai céljaival. Az America First, azaz "Amerika az első" elv értelmében ugyanis Donald Trump takarékossági és politikai okokból is vissza akarja fogni a pénzszórást. Az elnök a USAID átvizsgálásával kapcsolatban azt mondta, bárhová néz, korrupciót, pazarlást, csalást lát. Marco Rubio külügyminiszter - aki ügyvezető igazgatóként átvette az ügynökség vezetését - úgy fogalmazott: "Minden dollárnak, amit elköltünk, minden programnak, amit támogatunk, minden szakpolitikának, amit követünk igazolhatónak kell lennie azzal, hogy megválaszolunk három kérdést: Biztonságosabbá teszi Amerikát? Erősebbé teszi Amerikát? Virágzóbbá teszi Amerikát?"

Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója, nemcsak a technológiai újításokban jár élen, hanem politikai és takarékossági szempontból is Donald Trump szövetségese lett. A közelmúltban közösen vezetik a Kormányzati Hatékonysági Minisztériumot (Department of Government Efficiency - DOGE), amelynek célja a kormányzati intézmények hatékonyságának növelése. Musk, aki nyíltan bírálta a USAID-et – az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségét –, bűnszervezetként emlegette azt, rámutatva, hogy az ügynökség átláthatatlan módon működik, és gyakran beavatkozik más országok belpolitikájába, támogatva kormánybuktatásokat és színes forradalmakat. A konzervatív aktivista, Mike Benz, aki szintén elkötelezett a téma iránt, Musk közösségi médiás bejegyzéseit idézve hívta fel a figyelmet a USAID tevékenységeire. Musk a közelmúltban megosztott egy 2006-os, archivált híranyagot a USAID hivatalos weboldaláról, amelyben a szervezet büszkén számolt be az ukrán, grúz, kirgiz és libanoni színes forradalmakhoz nyújtott támogatásáról, újságírók képzéséről és közvélemény-kutatások finanszírozásáról. Benz továbbá hangsúlyozta, hogy a USAID partnereként működő National Endowment for Democracy (NED) politikai célokat szolgált a CIA irányelveinek megfelelően. E szervezet tevékenységi területe rendkívül széleskörű, világszerte 6200 újságírót és 707 médiát támogatva, ezzel is befolyásolva a globális politikai tájat.

Magyarország sem maradt ki a nemzetközi vitákból, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben egy rádióinterjúban kifejtette, hogy óriási botrány zajlik az Egyesült Államokban. A kormányfő szerint a liberális, globális elit arra használja az amerikai költségvetést és kormányzatot, hogy saját pénzügyi és ideológiai céljait, a világ minden táján, az amerikai polgárok által finanszíroztassa. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a USAID világszerte olyan tevékenységeket támogat, amelyek a migrációt és a genderideológiát népszerűsítik, míg a családok és közösségek érdekeivel ellentétesek. Ezt a folyamatot hazánkban is megfigyelhetjük, és nem csupán a USAID-ról van szó, hanem Soros György alapítványi hálózata, valamint az Európai Unió is hasonló célokra költ. A miniszterelnök kiemelte, hogy a pénz három különböző forrásból érkezik Magyarországra, nyilvánvalóan a baloldali politikai erőket támogatva, kormánybuktatási szándékkal.

Elon Musk és Donald Trump számára bőven akad feladat, ha valóban át szeretnék formálni az amerikai külpolitikát. Ahogy Musk egy bejegyzésében megfogalmazta, a helyzet nem éppen rózsás: a mocsár mélyebb, mint gondolnánk. Ezt jól példázza annak a bírónak az ügye, aki a genderideológiát terjesztő és nemváltást népszerűsítő weboldalak visszaállítását rendelte el. Kiderült, hogy felesége egy olyan civil szervezet alapítója, amelyet az USAID támogat. Ez a helyzet csak tovább árnyalja a politikai tájat, és rávilágít arra, hogy a háttérben sokszor bonyolult érdekek húzódnak meg.

A USAID ügye a globális politikai táj részeként széleskörű viták tárgyát képezi. Alekszandr Dugin, a neves orosz filozófus, éleslátóan úgy véli, hogy a globalizmus kora lejárt, és a világban bekövetkező változások elkerülhetetlenek: "Ukrajna, Kanada, és az EU sorsa megpecsételődött; itt az ideje, hogy a hatalmasok irányítsák az eseményeket." Dugin által említett nagy átalakulás már folyamatban van, hiszen Donald Trump és Vlagyimir Putyin közötti közelgő tárgyalások fénye máris megvilágítja a geopolitikai tájat. Érdekes módon, Dugin megnyilvánulása után nem sokkal bejelentették, hogy Európa nem kap szerepet a tárgyalások során. A Müncheni Biztonsági Konferencián J. D. Vance alelnök és korábban Pete Hegseth védelmi miniszter is éles kritikát fogalmaztak meg Európával szemben az ukrajnai konfliktus kapcsán. Üzeneteik lényege világos: Európának jelentősebb mértékben kell hozzájárulnia saját védelméhez, ha azt szeretné, hogy komolyan vegyék a globális erőviszonyokban. Az események alakulása arra figyelmeztet, hogy a világpolitikai színtéren a döntéshozók és a hatalmi központok újradefiniálják a szerepeket, és ez a folyamat már megkezdődött.

Orbán Viktor tavalyi megnyilatkozásában arra figyelmeztetett, hogy ha a francia és német vezetők nem lépnek előre, akkor Európa az Ukrajnáról folytatott tárgyalások során csupán a sarokból, egy hokedliről figyelheti az eseményeket - és ez valóban így is van.