**Egyedi Visszatekintés az Idősek Napján** Az idősek napja minden évben különleges alkalmat jelent, amikor megállunk egy pillanatra, és tiszteletteljesen emlékezünk meg azokról, akik sokat tettek közösségünkért és életünkért. Ez a nap arra ösztönöz minke
A Predeal utca lakóinak négy generációt felölelő tagjaként tekintek vissza az itt eltöltött időre. Az évek során az utca neve többször is átalakult: kezdetben Wesselényi Miklós utca volt, aztán Március 6. néven ismertük, végül pedig Predeal utcaként vált ismertté. Földrajzi elhelyezkedése a Bernády iskola (ami egykor óvoda is volt) és a Hangya-épület között található, így a környék története és közösségi élete szorosan összefonódik a mi családi hagyományainkkal.
A hátsó területen csendesen csordogál a Poklos-patak, amelynek partján gyermekkorunk boldog emlékei elevenednek meg, amikor télen korcsolyázni jártunk. A Poklos-patak utolsó jelentős árvizei 1970-ben és 1975-ben voltak, az utóbbi különösen pusztító volt, hiszen ekkor a Maros is kiöntött. Az árvíz következtében sok ház víz alá került, ezért a patak medrét betonfalakkal erősítették meg, ezáltal megszűntek a nagyobb árvizek a heves esőzések idején. Utcánk egykor a vasúti társaság dolgozóinak otthona volt, de itt élt börtönorvos is, valamint a Petri család. A környéken sok gyermekes szegény család élt, akik tisztességesen viselkedtek. Az utca két oldalán estike virágzott, színesítve az amúgy is élénk környezetet. A Bernády iskola közelében álltak a két emeletes zsidó házak, amelyek közül az egyik hamarosan lakatlan lett, és idegenek költöztek be az üresen maradt otthonokba. A tejgyár szomszédságában működött, ahol mindenféle tejterméket készítettek. Kora reggel már sorban álltunk a friss tejsavóért, hogy eledelt készítsünk az állatoknak. Ma már a tejgyár helyén a nyugdíjpénztár működik. A Predeal utca 19. szám alatt lakott Piskolti Gábor festőművész családja. A földszinti lakások egyik felében a Fodor asztalos család, a másikban pedig Igari Gáborék éltek, de ők is elköltöztek azóta. Később egy zsidó család költözött ide, akinek hatalmas könyvtára, rengeteg szimfonikus lemeze és zongorája volt. Ma már csak egy beteg női leszármazottjuk él, akit a zsidó közösség támogat. A szomszédos házban egy mesterséges kőrakó dolgozott, míg a másik szomszéd csatornákat telepített és javított. A második világháború megkímélte az utcát, és a Predeal utca területén található állatfelvásárló központ ma az Erdély TV székhelye. Az utcában élt egy asztalosmester is, aki Amerikába vándorolt, és helyét Nicușan vette át, aki tartós koporsókat, ajtókat és ablakokat készített. A következő emeletes házban a vak Bartha úr családja élt. A házukat államosították, de később Ceaușescu intézkedésének köszönhetően visszakapták. Ez a ház egy klubnak adott otthont, ahol orosz nyelvet tanultunk, társasjátékokat játszottunk és műsoros estéket szerveztünk. A közelben egy ideig kenyérsütöde is működött. Az utcában sok gazdaember lakott, akik istállóikban állatokat tartottak. A következő sarkon állt a cigányvajda háza, amelyet lebontottak, és a helyén egy ócskapiac alakult, ahol különböző portékákat árultak. A Király-kút közelében közadakozásból lehetne szebbé tenni a környezetet, mert jelenlegi állapotában is karbantartják. Az utcán valaha vízvezeték is futott, sok ház udvarán volt kút, amely az állatok vízellátását szolgálta, de a későbbiekben a legtöbb kutat megszüntették, ami vízszivárgást okozott egyes házak oldalán. Az utcában kisüzletek, dohányáruda, újságosbódé, cukrászda, széket forgalmazó bolt és autómosó is működött, ezek már mind az elmúlt 84 év emlékei. Ma már csak kevesen élnek a régi időkből. A Predeal utca folyamatosan megújul, az épületeket, járdákat és úttestet karbantartják. Az élet rendje, hogy minden változik: ami régi, azt felújítják és újraépítik. Számomra és a családom számára a szülői ház mindig is biztonságot jelentett, sosem vágytunk el onnan. Itt mindig volt lehetőség munkára, tanulásra és életre.
Mivel az utcát hangyaszorgalmú emberek lakják, a környéket akár Poklos- vagy Hangya-negyednek is lehetne becézni.
