Létezik olyan intézmény, amelynek költségvetése négyszerese a miénknek.


Bár az elmúlt öt év bővelkedett a fejlődésben a szegedi Kövér Béla Bábszínház életében, az igazgató, Kiss Ágnes figyelmeztet arra, hogy a kultúra számára komoly kihívásokkal kell szembenézni a jelenlegi gazdasági és politikai helyzet, valamint a forráshiány miatt. Ennek ellenére a színház egy izgalmas háromnapos fesztiválra készül, amelyre augusztus 22-24. között kerül sor. De vajon miként tudnánk a vidéki programokat Budapestre is eljuttatni, hogy azok szélesebb közönséget érjenek el? Interjú.

- A kultúra és a színház támogatása egyre súlyosabb kérdéseket vet fel Magyarországon. A vidéki helyeknél ez még érzékenyebb téma, főleg egy kisebb intézmény, például egy bábszínház esetében. Hogyan látja a jövőt ebben a helyzetben?

- Azt mindenki tudja, hogy a kultúra állapotát, jövőjét az anyagi támogatások nagy mértékben meghatározzák. A költségvetési problémák és a kormányzati politika egyre nagyobb kihívások elé állítanak minket. Az alapvető működéshez szükséges pénzforrások egyre szűkösebbek, az állami és önkormányzati támogatások továbbra is messze elmaradnak a szükséges szinttől. Ráadásul Szeged a kultúra területén általában is nagyon küzd a forráshiánnyal.

A költségvetésünk négy alapvető pillérre épül, amelyek közül kettő a város önkormányzatának és a minisztérium támogatásának köszönhető. Az önkormányzati hozzájárulásunk körülbelül 100 millió forint, míg a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól évente 52 millió forint érkezik. A jegybevételek és a különféle pályázatok szintén hozzájárulnak a finanszírozásunkhoz, de sajnos a pályázati források nem állandóak, ami megnehezíti a stabil működést. Így nem mondhatom, hogy a működésünk teljes mértékben biztosított. Az ideális helyzet az lenne, ha minden önkormányzati forintra jutna egy állami is, de ez a cél Szegeden jelenleg még távolinak tűnik. Ennek ellenére úgy vélem, hogy a Kövér Béla Bábszínház és hasonló vidéki intézmények kulcsszerepet játszanak a közösség életében. A kultúra nem csupán szórakoztatásra szolgál, hanem közösségformáló és szociális célokat is betölt. Ezt a támogatást sokkal intenzívebben kellene biztosítani.

- Vannak más vidéki intézmények is, amelyek hasonló kihívásokkal küzdenek?

A budapesti bábszínházak egy sajátos csoportot képviselnek, amikor a minisztériummal folytatott tárgyalások során szóba kerülnek. Ezzel szemben a vidéki intézmények egy másik kategóriába tartoznak, ami a támogatások elosztását is befolyásolja. A fővárosi és a vidéki színházak közötti támogatások között jelentős eltérések mutatkoznak, sőt, a különböző városok között is óriási különbségek vannak ezen a téren. Van olyan bábszínház, amelynek költségvetése négyszerese a miénknek, míg általában a támogatások aránya is kiegyenlített, 2025 április 1-jétől egy forint támogatásra egy forint saját forrással számolhatnak a színházak. Sajnos a mi városunk és Győr kivételt képeznek, és a mögöttes okokat a mai napig nem sikerült feltárni.

- Öt éve vezeti a szegedi bábszínházat, nemrég pedig újabb ciklusra nyert pályázatot. Az említett költségvetési problémák milyen változásokat hoztak az elmúlt évek színház életében?

Igyekeztünk a lehető legjobban felhasználni ezt a pénzt, és nagy figyelmet fordítottunk az infrastruktúra korszerűsítésére. A zsinórpadlás, a nézőtér és a mellékhelyiségek teljesen megújultak. Az intézményünk arculata is frissült, egy színes és kreatív környezetté alakítottuk át. Most már rendelkezünk egy szolgálati lakással és egy saját mikrobuszsal is. Folyamatosan bővítjük a műhelyeket is, új eszközöket és bútorokat szereztünk be. Talán meglepő, hogy ennyire örülök ezeknek az újításoknak, hiszen ezek alapvető elemeknek kellene lenniük egy hasonló intézmény életében évek óta. A legfontosabb azonban, hogy ezek a változások nemcsak a színház működésére, hanem a nézői élményre is pozitív hatással voltak. Az előadások minősége is emelkedett, és új, izgalmas darabokat mutattunk be. Az általunk készített óriásbábok, amelyek igazi különlegességnek számítanak, minden városi és országos rendezvényen bemutatkoznak.

A következő hétvégén megrendezésre kerülő SZINkópé fesztivál már hosszú évek óta a város kulturális életének egyik alappillére. De mi is indokolta ennek a különleges eseménynek a megszületését? A fesztivál célja nem csupán a szórakoztatás, hanem a közösségépítés, a helyi tehetségek támogatása és a kreatív együttműködések elősegítése. A rendezvény lehetőséget biztosít arra, hogy a látogatók felfedezzék a helyi kultúrát, miközben a különböző művészeti ágak találkoznak és inspirálják egymást. A SZINkópé igazi ünnepe a közösségnek, ahol mindenki megtalálhatja a számára kedves szórakozási formát, legyen szó zenéről, művészetről vagy gasztronómiáról.

- A fesztivált 2020 óta szervezzük, idén is izgalmas, minőségi programot kínálunk a közönségnek. A célunk vele, hogy közösséget építsünk a szórakoztatás mellett, de a környezettudatosságra is felhívjuk a figyelmet. Az egyediségét az adja, hogy nemcsak bábelőadásokat kínálunk, hanem olyan színpadi programokat is, amelyek elősegítik a generációs találkozásokat. Többek között néhány éve egy nagyon különleges társasjátékokat fejlesztettünk, a fából készült játékokkal pedig legalább annyi szülő játszik, mint gyerek.

Fontos számunkra, hogy a rendezvényünk környezetbarát legyen: nem engedünk be műanyag termékeket, és elkerüljük a klasszikus fesztiválos szolgáltatásokat, mint például az ugrálóvár vagy a cukros édességek. Arra bátorítjuk a szülőket, hogy hozzanak magukkal piknikkosarat, és a helyszínen ismerkedjenek más családokkal, hogy közösen élvezhessék a programokat. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy az újszegedi liget környéki helyi vállalkozások, kisboltok és éttermek minél több lehetőséget kapjanak a részvételre, így támogathatjuk a közösségünket és a helyi gazdaságot.

Természetesen! A bábszínház nem csupán a gyermekek világához tartozik; a felnőtteknek is kínálhat különleges élményeket. A bábszínház művészete lehetőséget ad arra, hogy a nézők új perspektívából lássák a történeteket, és a bábok segítségével sokszor komoly társadalmi, politikai vagy lélektani kérdéseket is boncolgathatunk. A felnőttek számára készült bábelőadások gyakran humorral és iróniával teli, mélyreható tartalmakkal bírnak, amelyek szórakoztatnak és elgondolkodtatnak egyaránt. Így tehát a bábszínház nem csupán a gyermeki képzelet birodalma, hanem egy olyan kreatív tér is, ahol a felnőttek is találhatnak inspirációt és szórakozást.

Határozottan létezik ilyen lehetőség, de azt tapasztalom, hogy sokan el sem tudják képzelni, hogy egy ilyen intézményben felnőttprogramokat is lehet szervezni. A Patkányfogó projektünk mérföldkőként szolgált számunkra, hiszen a színházunk 77 éves története alatt másodszor mutattunk be saját felnőtt előadást tavaly decemberben. Az idei évadban pedig tervezzük, hogy állandó műsorra tűzzük ezt az előadást. A közönség rendkívül pozitívan fogadta, és a szakma is méltányolta az erőfeszítéseinket. Emellett új programokat is elindítottunk, mint például a "Hány éves a kapitány?" című rendezvénysorozatot, ahol hétfőnként felnőtteknek szóló külsős előadások és beszélgetések várják az érdeklődőket.

Elérkezik a szegedi kulturális fejlődés híre Budapestre?

Bárcsak azt mondhatnám, hogy a fővárosból érkeznek nézők és kritikusok, de sajnos ez nem így van. A mai világban a kritikusok számára nem elég vonzó a Szegedre való utazás, hiszen a költségek – az utazás, a szállás és az étkezés – gyakran meghaladják a javadalmazásukat. Ennek következtében a rendezvényeink híre nehezen terjed túl a város határain, így a közönségünk túlnyomórészt helyi. Pedig a produkcióink valóban figyelemre méltóak! Ugyanez igaz a nemzeti színházunk előadásaira és a szegedi szimfonikusok koncertjeire is. Valóban magas színvonalú műsorokkal és élményekkel gazdagodhat, aki ellátogat hozzánk, ráadásul mi is rendszeresen felfedezzük a fővárosi kínálatot, évente 10-15 alkalommal.

Related posts