Az igazságszolgáltatás területén jelentős átalakulásokon ment keresztül, hiszen a parlament zöld utat adott a törvénymódosításoknak.

Az Országgyűlés szerdai ülése során a képviselők többsége zöld utat adott egy olyan törvénycsomagnak, amely az igazságügyi rendszer reformját célozza meg. Az egyik legjelentősebb újítás a vagyoni elégtétel bevezetése, amelynek célja a határidők túllépésének minimalizálása.

A legfrissebb döntések értelmében a bírók, ügyészek és közjegyzők számára lehetőség nyílik arra, hogy elérjék az öregségi nyugdíjkorhatárt, majd egészen 70 éves korukig aktívan dolgozhassanak. A bírók esetében ez az elbírálás függvénye, míg a közjegyzőknek alkalmassági vizsgálaton is részt kell venniük. Továbbá, ha a bíróság túllépi a jogszabályban előírt intézkedési határidőt, a határidő lejártát követően naponta automatikusan, a késedelem első napján érvényes minimálbér 1,5%-ának megfelelő összegű vagyoni elégtételt köteles nyújtani a felek számára – értesült az Index.

Továbbá megerősítést nyert, hogy a távolságtartás intézményét tovább kívánják fejleszteni. Ennek értelmében a jövőben a személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatai lehetőséget kapnak arra, hogy a szabadságvesztésre ítélt elkövetőktől a büntetés kiszabását követően is távolságtartást kérjenek. Emellett az is döntés született, hogy a tárgyalásokon a hallgatóság online formában is részt vehet, feltéve, hogy a bíróság rendelkezik a szükséges technikai háttérrel.

Szerdán az Országgyűlés több fontos döntést is hozott, köztük titkos szavazás keretében választották meg az Alkotmánybíróság (AB) új elnökét. A parlamenti képviselők kétharmadának támogatásával, tartózkodó szavazatok nélkül, Polt Pétert választották a posztra, aki májusban már tizenkét évre szóló mandátumot nyert alkotmánybíróként. Ezen a szavazáson is hasonló arányban, 134 igennel és 13 ellenében választották meg Kozma Ákost, az alapvető jogok biztosát az Alkotmánybíróság tagjává, aki szeptember 26-án kezdi meg munkáját.

A képviselők szintén titkos szavazáson - és szintén 134 igen és 13 nem szavazattal - döntöttek arról, hogy kilenc évre legfőbb ügyésznek választják Nagy Gábor Bálintot, a Legfőbb Ügyészségre beosztott főosztályvezető ügyészt.

Az AB frissen megválasztott elnöke és tagja, továbbá az új legfőbb ügyész ünnepélyes esküt tett az Országgyűlés előtt.