A háziorvosi rendszer országos szinten válságos helyzetben van, azonban Borsod megyében ez a probléma különösen élesebben mutatkozik meg. Az orvosi ellátás hiányosságai és a szakemberek elérhetősége komoly kihívások elé állítják a helyi lakosságot. A házi

A magyar egészségügyi ellátórendszer kritikus helyzetbe került: országszerte 940 háziorvosi praxis áll üresen, és egyetlen év alatt 114-gyel nőtt a betöltetlen praxisok száma. Csak Borsodban 104 praxis áll üresen.

A magyarországi egészségügyi ellátás súlyos válságjeleket mutat, különösen az alapellátásban jelentkező orvoshiány területén. A helyzet különösen aggasztó a központi régióban, ahol Pest megyében 247, míg Budapesten 191 háziorvosi praxis áll üresen. Országos szinten a betöltetlen praxisok száma elérte a 940-et, ami egy év alatt 114 praxisnyi növekedést jelent. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint 2025 januárjától további hét praxisban szűnik meg az orvosi ellátás.

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara korábbi elnöke rámutatott, hogy a helyzet komolyságát jól tükrözi, hogy körülbelül 1,2 millió ember él olyan településeken, ahol nem található háziorvos. Jelenleg a praxisok 15%-a üresen áll, és bár sok lakos más kerületekbe kérte az áthelyezését, így is közel 900 ezer ember csupán helyettesítő orvosok által kap egészségügyi ellátást. Ez azt jelenti, hogy a lakosság 10%-a nem részesül a szükséges, teljes körű alapellátásban, ami komoly hatással lehet az egészségügyi szolgáltatások színvonalára.

2016-ban még "csak" 754 praxis állt üresen, az utóbbi két évben történt a szinte exponenciális növekedés, aminek egyik oka az ügyeleti rendszer átalakítása is lehet.

A probléma területi eloszlása jelentős egyenlőtlenségeket mutat. A főváros és Pest megye mellett súlyos a helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol 104 praxis üres, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyében 74, Győr-Moson-Sopron megyében 71, illetve Vas megyében 70 betöltetlen praxist tartanak számon. Békés megyében 66, Fejér megyében 53, Somogy megyében 51, míg Bács-Kiskun megyében 48 praxis vár háziorvosra.

Ha ezeket a számokat lakosságarányosan is összevetjük, akkor Vasban a legnagyobb a probléma, majd Békésben és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ezután jön Pest megye és Borsod-Abaúj-Zemlén.

Komáromi Zoltán, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzet romlásának fő okai között a kormány által kidolgozott stratégia áll, amely az utóbbi évek során fokozatosan megnehezítette a háziorvosok munkáját. Az egyre nővő adminisztratív terhek, a kiegészítő jelentési kötelezettségek és a finanszírozás körüli bizonytalanság következtében a háziorvosi pálya egyre kevésbé vonzó a fiatal orvosok számára. Eközben a tapasztalt szakemberek is a pálya elhagyása mellett döntenek. A politikai képviselő véleménye szerint elengedhetetlen, hogy sürgősen reformálják az utánpótlásképzést, valamint vonzóbb szakmai és egzisztenciális lehetőségeket kínáljanak a fiatal orvostanhallgatóknak ahhoz, hogy a trendet sikerüljön megfordítani.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2023-ban mindössze 5604 háziorvos és házi gyermekorvos látta el az alapellátási feladatokat, ami 144 fővel kevesebb, mint az előző évben. Ez a csökkenés azt eredményezi, hogy egy háziorvosra átlagosan 1710 lakos jut, ami 40 fővel magasabb a 2022-es mutatónál. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az egészségügyi rendszerben összesen 8400 álláshely maradt betöltetlen, ezek közül körülbelül negyede orvosi pozíció, míg a többi a szakdolgozói területen található.

A helyzet a kistelepüléseken különösen aggasztó. Jelenleg körülbelül 1400 településen, melyek lakossága összesen 534 ezer embert számlál – azaz az ország népességének 5,6 százalékát – nem áll rendelkezésre helyben háziorvosi ellátás. A háziorvosi praxisok 13 százalékát helyettesítő orvosok látják el, elsősorban a betöltetlen körzetek ellátásának érdekében. Az orvosi ellátottság azonban területileg rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg: míg Budapest belső kerületeiben egy háziorvosra 1000-1900 lakos jut, addig 43 járásban ez a szám már meghaladja a 2000 főt. Gönc térségében pedig egyetlen háziorvosra akár 3213 ember is jut, ami rendkívül megterhelő helyzetet teremt.

A magánegészségügy irányába történő elmozdulás egyre inkább érzékelhető, mind a betegek, mind az orvosok körében. Az OECD által végzett kutatás rávilágít arra, hogy már 2021-ben a magyar egészségügyi költségek negyedét a lakosság saját forrásaiból fedezte, ami jelentősen túlszárnyalja az uniós átlagot, amely csupán 15 százalék.

A Top30 egészségügyi magánszolgáltató árbevétele 2023-ban figyelemre méltó, 16%-os növekedést mutatott, elérve ezzel a 170 milliárd forintos határt. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara korábbi elnöke azonban figyelmeztet arra, hogy Magyarországon nem áll rendelkezésre elegendő orvos és szakdolgozó ahhoz, hogy két párhuzamos egészségügyi rendszer hatékonyan működjön.

Az állami egészségügy helyzete egyre súlyosabbá válik, hiszen a hazai kórházak jelentős adósságot halmoznak fel, amely 2025 elejére körülbelül 130 milliárd forintra rúghat. Szakértők véleménye szerint a magánszektor erősödése elkerülhetetlen, hiszen az állami rendszer problémái folyamatosan a magánellátás irányába terelik a betegeket, akik egyre inkább keresik a gyorsabb és hatékonyabb egészségügyi megoldásokat.