V. Németh Zsolt bejelentette, hogy a következő időszakban 180 milliárd forintos forrást különítenek el a vízkészletek bővítésére.

A közeljövőben 180 milliárd forint áll rendelkezésre a vízkészletek bővítésére – ezt a vízgazdálkodásért felelős államtitkár jelentette be tegnap Fülöpszálláson. Itt indítják el a közép-homokhátsági szikes tavak vízpótlási projektjét, amelynek értéke 25 milliárd forint. V. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy az aszályos időszakok miatt új megközelítésre és hosszú távú felelős intézkedésekre van szükség a vízgazdálkodás terén. Kiemelte, hogy a vízügyi igazgatóságok munkáján túl az önkormányzatok, civil szervezetek és nemzeti parkok is aktívan részt vesznek a vízmegtartást célzó beruházásokban.

V. Németh Zsolt rámutatott, hogy a második világháború előtt kialakított, együttműködésre építő Tisza-Körös-völgyi vízgazdálkodási rendszer Európa legkiterjedtebb vízvisszatartási projektje volt. Az elmúlt másfél évtized során az ország összesen 170 milliárd forintot fektetett be 33 jelentős beruházás keretében a hazai vízkészletek fejlesztésébe. E programok között kiemelkednek olyan fontos kezdeményezések, mint Debrecen vízpótlása, a Mosoni-Duna torkolati műtárgyának megépítése, valamint az Ős-Dráva program. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ez a vízgazdálkodási szemlélet ma is töretlen: a vízügyi ágazat rendelkezésére álló mintegy 180 milliárd forintból 105 milliárd közvetlenül a vízkészletek növelésére irányul. Ezt a célt erősíti meg a kormány nemrégiben bejelentett 67 milliárd forintos csomagja is, amely a Homokhátság vízpótlására lesz fordítva.

A Közép-Homokhátság területén megvalósuló vízpótlási projekt valóban új dimenziót nyit a térség vízgazdálkodási és természetvédelmi törekvéseiben. Ennek a fejlesztésnek a középpontjában a régió egykori vizes élőhelyeinek újjáélesztése áll, célja pedig a természetes vízháztartás helyreállítása és a helyi mezőgazdasági gyakorlatok fenntartható támogatása. A projekt szorosan összhangban áll a Vizet a tájba program célkitűzéseivel, mely a tájléptékű vízgazdálkodás innovatív irányait hivatott feltérképezni. E kezdeményezés nemcsak a természeti környezet megóvását szolgálja, hanem hozzájárul a helyi közösségek fejlődéséhez is, erősítve a régió ökológiai és gazdasági stabilitását.

Salacz László, a Bács-Kiskun Vármegye 1. számú választókerületének országgyűlési képviselője kiemelte, hogy a Közép-Homokhátsági vízpótlás alapvető pillére a Kvassay-zsilip, amely a Duna-völgyi főcsatornára támaszkodik. A vízkivételi lehetőségek javítása érdekében Fülöpszállás környékén új duzzasztóművet, szivattyútelepet és egy 20 kilométer hosszú nyomócsövet építenek, emellett vízelosztást szolgáló műtárgyak is létesülnek. A fejlesztések keretében megújul a Kolon-tó, a Kurjantó, a Kondor-tó, a Csíra-széki tó, az Ágasegyházi rét és az Orgoványi-rét is, hozzájárulva ezzel a térség vízgazdálkodásának fejlesztéséhez.

A vízkészletek elosztása részben közvetlenül a nyomócsőről történik, illetve a meglévő csatornarendszerek bevonásával valósul meg. A felszivattyúzott víz helyben tartása és célzott elosztása korszerűsített, valamint újonnan épített vízkormányzó létesítmények révén valósul meg, így garantálva a térség szikes tavainak hosszú távú vízellátását.

Font Sándor, Bács-Kiskun Vármegye 3. számú választókerületének országgyűlési képviselője kiemelte: a most induló beruházás egy hosszabb folyamat része. A Homokhátság vízpótlásának terve hosszú egyeztetések után jutott el a megvalósítás szakaszába. A projekt ökológiai szempontból is kiemelt jelentőségű: célja, hogy új életet vigyen a Homokhátsági szikes tavak rendszerébe. A beruházás mintegy 6000 hektárt érint, kilenc települést és 20 000 lakost. A vízpótlás lényege, hogy a Duna-völgyi főcsatornából egy vízkiemelő berendezésen keresztül, zárt nyomócsövön a tórendszer legmagasabb pontjára juttatják a vizet, ahonnan az gravitáció segítségével jut el a környező tavakba. A vizes élőhelyek helyreállítása mellett a talajvízszint süllyedésének megállítása is a cél, a vízzel történő altalaj-feltöltés révén.

Lenkei Róbert, a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács elnöke beszédében felidézte Lezsák Sándor 1995-ös parlamenti határozati javaslatát, amelyben - akkor még ellenzéki képviselőként - sürgette a Duna-Tisza közi vízpótlás ügyét. Az akkori baloldali kormány ugyan elfogadta az előterjesztett cselekvési tervet, de annak végrehajtása nem történt meg. Lenkei kronológiai sorrendben ismertette a most megvalósuló projekt előzményeit. Példaként említette a 2018-as jászszentlászlói vízvisszatartási projektet, amely civil kezdeményezésként valósult meg, és eredményeként nyolcszorosára nőtt a rozs terméshozama. 2020 tavaszán Lezsák Sándor kezdeményezésére találkozott az akkori vízügyért felelős államtitkár a vármegye országgyűlési képviselőivel, a vízügyi igazgatóval és a tervező cég képviselőjével. 2020. december 31-én a kormány 1,7 milliárd forintot, 2021-ben pedig további 4,5 milliárdot biztosított a tervezési munkálatokra. 2022-ben megkezdődött a Kvassay-zsilip felújítása, amely kulcsfontosságú a térség vízpótlása szempontjából. Bár 2023-ban elkészültek a tervek, az Európai Unió végül nem támogatta a projektet, a kormány azonban kiemelt beruházássá nyilvánította azt. 2024-ben a térség országgyűlési képviselői közös levelet fogalmaztak meg, amely nyitott fülekre talált - ennek eredményeként 2025-ben elindul a Közép-Homokhátság vízpótlása.

Telkes Róbert, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vezetője bejelentette, hogy egy alaposan átgondolt és jól megalapozott koncepció valósul meg a közeljövőben. Szavai szerint a víz a Hosszú-rét irányából, legyező alakzatban fog eloszlani a tavak felé, figyelembe véve a Nemzeti Parkok ajánlásait is. Ez a beavatkozás jelentősen javítani fogja a mikroklímát, új és gazdag élőhelyek alakulnak ki, amelyeket a vízi madarak hamarosan birtokba vesznek. Továbbá, megkezdődik a talajvíz pótlása is, hiszen sok helyen már 10 méternél mélyebben található, és a természetes csapadék nem elegendő a feltöltéséhez – ezért mesterséges beavatkozásra van szükség.

A projekt kiemelkedő fontossággal bír a természetvédelem szempontjából, mivel közvetlen kapcsolatot alakít ki több NATURA 2000-es élőhellyel. Ennek keretében különféle területek, mint a Kurjantó, a Kondor-tó, Hosszú-rét, Ágasegyházi-rét és Orgoványi-rét, élvezhetik a vízpótlás előnyeit, így megőrizhetik páratlan ökológiai értékeiket.