Az amerikai elnökök eskütételére vonatkozóan évszázados közjogi hagyományok állnak fenn, amelyek mély gyökerekkel bírnak a történelemben.
Donald J. Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke, 2017. január 20-án két különleges Biblia használatával tette le hivatali esküjét. Az első egy családi örökség, édesanyjától, Mary Anne MacLeodtól származik, míg a második az a Biblia, amelyre Abraham Lincoln 1861-ben esküt tett, így összekapcsolva a múltat a jelennel.
A két Biblia üzenete mélyen értékes. Aquinói Szent Tamás ordo caritatis elve alapján a szeretet rendje szerint mindannyian felelősséggel tartozunk szűkebb közösségünkért, a családunkért. Trump, akinek német ősök révén a Dumpf névvel bírtak, édesanyja skóciai származása miatt különösen nagy jelentőséget tulajdonít a családnak. Mary és Fred Trump is kiemelten figyeltek arra, hogy fiuk, a gyermekként sok csínytevést elkövető Donald megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. A másik Biblia, amelynek kicsi mérete Trump elődjét jókedvre derítette az esküje elején, a tágabb közösséget jelképezi: hazánkat és azt a civilizációt, azt a közös kultúrát, amelyhez Trump és mi, európaiak is tartozunk. Ez a kettősség nem csupán a személyes kapcsolatokra, hanem a társadalmi felelősségvállalásra is rávilágít.
A következő elnöki beiktatás során ismét Donald J. Trump fogja letenni esküjét. Az Egyesült Államok alkotmányának II. cikk 1. §-a értelmében, hivatalba lépése előtt az alábbi fogadalmat teszi: - "Én, ünnepélyesen fogadom, hogy az Egyesült Államok elnökének tisztét hűségesen és lelkiismeretesen fogom ellátni, és legjobb tudásom szerint meg fogom őrizni, védelmezni és tiszteletben tartani az Egyesült Államok alkotmányát." Kiegészítésként hozzá lehet tenni az "Isten engem úgy segítsen!" mondatot, bár az alkotmány ezt nem írja elő.
A Legfelsőbb Bíróság szoros kapcsolatban áll az elnöki beiktatással, főként a főbírája (Chief Justice) révén, aki a hagyományok szerint az, aki az elnöki esküt adminisztrálja. Bár ez a feladat nem kötelező, az Egyesült Államok történetében a főbírák általában részt vettek ebben a fontos eseményben. Ez a szokás szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen kifejezi a hatalmi ágak közötti együttműködést és a jogállamiság tiszteletét. A közjogi hagyomány, amely szerint a főbíró esketi fel az elnököt Washingtonban, különösen fontosá vált, amikor John Marshall 1801-ben Thomas Jeffersonnak letette az esküt a Capitolium új épületében.
A beiktatás előkészületei során a megválasztott elnök létrehoz egy elnöki beiktatási bizottságot, amelynek feladata a hivatalos események, például a bálok és felvonulások megszervezése. 1901 óta ez a vegyes bizottság irányítja az eskütételi ceremóniát, és 1953 óta gondoskodik arról is, hogy a Capitoliumban ebédet rendezzen az új elnök és vendégei számára. A bizottság összetétele három szenátorból és három képviselőből áll. A beiktatási események katonai támogatását a Joint Task Force National Capital Region biztosítja, amely az Egyesült Államok Fegyveres Erőinek minden ágazatát, valamint a tartalékosokat és a Nemzeti Gárdát is magában foglalja.
Az amerikai katonák 1789 óta aktívan részt vesznek az elnöki beiktatás során, és ezt a hagyományt zenei egységek, gárdák és tisztelgő ütegek kísérik. A katonai jelenlét nem csupán a díszítés része, hanem egyben a fegyveres erők főparancsnokaként való tiszteletadás az újonnan megválasztott elnök előtt, hangsúlyozva a hadsereg civil irányításának fontosságát.
A beiktatási ceremónia eseményeinek nyilvánossággal való közlése az évek során a technológiai fejlődés hatására jelentős átalakuláson ment keresztül. A tömegtájékoztatási eszközök fejlődése lehetővé tette, hogy az elnökök a választóik sokkal szélesebb köréhez jussanak el. Például 1829-ben Andrew Jackson beiktatásán körülbelül 10 000 ember hallgatta meg beszédét. Ezzel szemben 2017 januárjában Donald Trump beiktatása előtt körülbelül 160 000 ember gyűlt össze a National Mall területén, míg az Egyesült Államokban további 30,6 millióan követték az eseményt a televíziók képernyőjén. A közvetítések világméretű népszerűségét pedig az is tükrözi, hogy akkoriban több mint 6,8 millióan nézték élőben a Twitteren (X) az eseményeket.
A beiktatási ünnepségek biztonsága rendkívül összetett feladat, amelyben több hatóság is részt vesz. Az amerikai titkosszolgálat (Secret Service), a Belbiztonsági Minisztérium (Department of Homeland Security), a Capitoliumi Rendőrség (Capitol Police) és a Columbia Kerületi Rendőrség (MPDC) mind kulcsszereplők ebben a folyamatban. Különösen Trump elnök esetében a biztonsági intézkedések fokozott figyelmet kaptak, hiszen a politikai feszültségek és a társadalmi megosztottság miatt a helyzet még érzékenyebbé válhat.
