Több mint egy évtizednyi munka és körülbelül 500 milliárd dollár szükséges ahhoz, hogy Ukrajna újjáépítését megvalósíthassuk.

Becslések szerint az orosz-ukrán háború következtében több száz milliárd dolláros kár keletkezett Ukrajnában. A legnagyobb károkat a lakásszektor szenvedte el, de a közlekedési infrastruktúra és az energiaszektor is jelentős mértékben sérült. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzőjét, Olekszij Antont kérdeztük arról, hogy a felfoghatatlan mértékű károkat milyen forrásból lehetne helyrehozni, és mennyi időt venne igénybe Ukrajna teljes újjáépítése.

"Ukrajnában több épületet romboltak le, mintha Manhattan minden épületét négyszer a földdel tennék egyenlővé" - írta a The New York Times egy tavaly nyári cikkében, melyben az amerikai lap az elképzelhetetlen mértékű károkra hívta fel a figyelmet.

Ezek az események folyamatosan fokozódnak, az orosz tüzérség pedig szünet nélkül rombolja a kelet-európai ország még megmaradt területeit. Az ukrán kormány által üzemeltetett "Ukrajna helyreállítása" weboldal kártérképe alapján az országban...

A háború pusztítása során 1800 oktatási intézmény, 19 913 kilométernyi közlekedési útvonal, 696 egészségügyi intézmény és 29 569 négyzetkilométernyi lakóterület szenvedett el súlyos károkat.

De ez még csak a kezdet, hiszen a felsoroltak mellett rengeteg energetikai, infrastrukturális és ipari létesítmény is megsemmisült, nem említve a jelentős környezeti és kulturális károkat. Az ukrán közigazgatási régiók közül a legnagyobb mértékben a donyecki, luhanszki, harkivi, zaporizzsjai, herszoni, mikolajivi, valamint a kijevi terület szenvedett a rombolástól.

Az utóbbi években számos elemzés, becslés és jóslat látott napvilágot Ukrajna újjáépítésével kapcsolatban. Az események új irányt vettek, miután Donald Trump bejelentette, hogy még idén véget vet a harcoknak, aminek következtében a helyreállítás témája még nagyobb figyelmet kapott. Valójában azonban ez a folyamat már az első orosz rakéták becsapódásakor megkezdődött Ukrajna területén. A folyamatos újjáépítés célja, hogy a háborús körülmények közepette is elviselhetőbbé tegyék az életet a hazájukat védő ukránok számára. Az Ukrajnára vonatkozó helyreállítási terv öt alapelvre épül:

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke 2022 májusában egy különleges javaslattal állt elő: arra kérte a szövetséges országokat, hogy vállaljanak védnökséget különböző ukrán régiók felett. A felhívásra 30 ország reagált, és a támogatók között Dánia a mikolajivi, az Egyesült Királyság a kijevi, Törökország a harkivi, míg Ausztria a zaporizzsjai területet "örökbe fogadta". Ez a lépés hatalmas segítséget nyújt Ukrajnának, de a teljes újjáépítéshez még mindig jelentős erőforrásokra van szükség. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértőjét, Olekszij Anton junior elemzőt kérdeztük arról, hogy mennyibe kerülne Ukrajna újjáépítése, milyen forrásokból lehetne azt finanszírozni, és mennyi időt venne igénybe ez a hatalmas projekt.

Egyre drágább

Olekszij Anton hangsúlyozta, hogy 2022. február 24. óta az ukrán gazdaság közvetett veszteségei 543 milliárd dollár körüli összegből akár 600 milliárd dollárra is rúghatnak. A Kijevi Közgazdasági Iskola 2024-es előrejelzése alapján az Ukrajnát ért közvetlen infrastruktúra-károk már megközelítik a 63 milliárd dollárt. A legjelentősebb károk az utakban (27 milliárd dollár) és a lakhatási helyzetben (13 milliárd dollár) jelentkeztek, de az ukrán kulturális szektor is súlyos veszteségeket könyvelhetett el, amelyek elérik a 3,5 milliárd dollárt. Ez a veszteség több mint 4779, túlnyomórészt műemléki védelem alatt álló épületet érint, amelyek pótolhatatlan értéket képviselnek.

Ami Ukrajna újjáépítését illeti, a Világbank legfrissebb, 2023. decemberi becslései alapján legalább 486 milliárd dollárra van szükség a helyreállításhoz, és a folyamat minimum 10 évet vesz igénybe. Az azóta eltelt több mint egy év, amelyet intenzív harcok kísértek, valószínűleg tovább növelte az újjáépítés költségeit és meghosszabbította a szükséges időtartamot.

- mondta a szakértő.

A Kiel Institute, a német gazdaságkutató intézet legfrissebb, 2024. decemberi jelentése alapján az Egyesült Államok és az európai országok összesen 246 milliárd euróval támogatták Ukrajnát. E támogatás körülbelül felét, azaz 120 milliárd eurót katonai célokra fordították, míg a fennmaradó összeg, amely meghaladja a katonai támogatást, civil és egyéb nem katonai segítségnyújtásra ment el. Az európai országok, beleértve Svájcot és Norvégiát, amelyek nem tagjai az EU-nak, összesen 132 milliárd euróval járultak hozzá a támogatási csomaghoz. Részletesebben vizsgálva az országok hozzájárulását, Németország teljesítette a legnagyobb támogatási mértéket, 18 milliárd euróval, míg az Egyesült Királyság 15 milliárd eurós, Dánia pedig 8 milliárd eurós támogatással követi őt.

Magyarország is hozzájárul a közös erőfeszítésekhez.

A junior elemző kiemelte, hogy Magyarország aktívan részt vesz Ukrajna stabilitásának megőrzésében. Hazánk eddigi legnagyobb humanitárius kezdeményezéseként már 560 millió eurót juttatott el a rászorulókhoz.

A magyar állam 2,9 milliárd forinttal támogatta a civilek munkáját a Hungary Helps program keretében. Ebből az összegből a segélyszervezet iskolát, óvodát, orvosi rendelőt és mentőállomást alakított ki. Továbbá, a kijevi és egyéb területeken templomok és más műemlékek rekonstrukciójában is aktívan részt vettek.

Olekszij Anton szerint Ukrajna legjelentősebb támogatója nem más, mint az Európai Unió. A legfrissebb, 2024. augusztusi adatok alapján a háború kezdete óta a közösség összesen 93,3 milliárd dollárral járult hozzá az ukrán gazdaság stabilizálásához. 2024. március 1-jén elindult a Ukraine Facility program, amely kifejezetten az ország újjáépítésére összpontosít. A program keretein belül 2024 és 2027 között 50 milliárd eurós költségvetés áll rendelkezésre, amely részben hitelekből, részben pedig támogatásokból áll. Ezen kívül más európai intézmények is részt vesznek a helyreállításban: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) például 2022 óta hatmilliárd euróval segíti a háború által okozott károk felszámolását. Az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank szintén aktívan hozzájárulnak az ukrán újjáépítéshez, de az ő támogatásuk már kizárólag hitel formájában valósul meg.

Kritikus infrastruktúra

A szakértő véleménye alapján egyértelműen megfigyelhető, hogy az újjáépítési folyamat már megkezdődött. Az Európai Unió évente megrendezi az Ukrajna újjáépítéséről szóló konferenciát (Ukraine Recovery Conference), amelynek alapvető célja, hogy aktiválja a nemzetközi közösség támogatását, és elősegítse a helyreállítási tervek kidolgozását.

A pénzmennyiséggel kapcsolatban jelentős aggályok merültek fel. Az elmúlt három év során Ukrajna újjáépítésére körülbelül 126 milliárd eurót fordítottak, azonban a Világbank legfrissebb adatai alapján – amelyek a 2024-es évet még nem tartalmazzák – a szükséges összeg összesen 486 milliárd dollár lenne.

- fűzte hozzá.

Olekszij Anton véleménye szerint a civil infrastruktúra helyreállítása a háború után viszonylag egyszerűbb feladatnak tűnik, hiszen a jelenlegi támogatások jelentős része éppen ezt a célt szolgálja. A valódi kihívás azonban a kritikus infrastruktúra és azoknak a területeknek a helyreállítása, amelyeket sürgősen rehabilitálni kellene. „Ilyenek például a műemlékvédelem alatt álló épületek. A restaurációjukat viszonylag hamar el kellene kezdeni a megfelelő állapotuk megőrzése érdekében. Becslések szerint a kezdeti költségek körülbelül kilencmilliárd dollárt tesznek ki, de a folyamatos támadások miatt, a korábbi károk fényében, ez az összeg évente akár 30 százalékkal is nőhet” – emelte ki az elemző.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint az egyik legnagyobb probléma mégis a kritikus infrastruktúra, amelynek helyreállítása sokkal drágább, ráadásul már nem lehet mindent - például a 2023-ban lerombolt kahovkai vízerőművet sem - visszaépíteni.

Zelenszkij nemet mondott

Ukrajna pénzügyi helyzetén könnyített volna, ha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beleegyezett volna abba az 500 milliárd dolláros üzletbe, amiről Donald Trump beszélt korábban. Az már más kérdés, hogy Ukrajnában milyen megítélése lett volna a nemzeti vagyon kijátszásának. Az amerikai elnök február elején arról beszélt újságíróknak, hogy az eddigi és a további amerikai támogatásokért cserébe hozzáférést szeretne kapni Ukrajna ritkaföldfém-készleteihez. Az amerikai tervezet szerint az Egyesült Államok kapná meg a kitermelésből származó bevételek 50 százalékát. Becslések szerint tizenkétezer milliárd dollárt - azaz a 2023-as magyar GDP több mint 56-szorosát - érnek az Oroszország által elfoglalt kelet-ukrajnai földekben rejlő ércek és egyéb ásványi anyagok. Ezek a földek Európa ásványkincsekben leggazdagabb területeit jelentik, írja a The Washington Post.

Ukrajna gazdag ásványi kincsekben, hiszen a világ legnagyobb titán- és vasérctartalékaival büszkélkedhet. Emellett az ország területén hatalmas, kiaknázatlan lítiummezők és jelentős szénlelőhelyek is találhatóak. Ezek az értékes erőforrások összességében több tízbillió dollárra rúgnak, ami óriási potenciált rejt magában.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök óvatosan, de támogatólag beszélt az erőforrásokat érintő megállapodásról, ugyanakkor feltételként szabta, hogy ez megfelelő biztonsági garanciákkal párosuljon. Donald Trump nem sokkal később már a "győzelmét" ünnepelte, és arról beszélt, hogy Ukrajna beleegyezett a megállapodásba, azonban Volodimir Zelenszkij végül letörölte a mosolyt az amerikai elnök arcáról. "Nem engedtem, hogy a miniszterek aláírjanak egy ilyen megállapodást, mert véleményem szerint ez nem szolgálja megfelelően az érdekeinket" - mondta Zelenszkij a Müncheni Biztonsági Konferencián.

Egy amerikai tisztviselő Zelenszkij válaszát "rövidlátónak" minősítette, hangsúlyozva, hogy a megállapodás egy "tartós partnerséget" kínálhatott volna a két ország között. A The Telegraph értesülései szerint azonban Donald Trump olyan követelményeket támasztott Ukrajnával szemben, amelyek inkább a háborúban legyőzött agresszoroknak szoktak kijárni, mintsem szövetséges nemzeteknek. A megállapodás feltételei pedig jóval túlmutatnak azokon, amelyeket a második világháború után Németország és Japán számára állapítottak meg.

Kiemelt kép: Az ukrán hadsereg 24. gépesített brigádjának sajtószolgálata által közzétett felvétel a Donyeck megyei Csasziv Jar romba dőlt lakótelepi házairól, amely 2024. július 3-án készült. (Fotó: MTI/EPA/Ukrán hadsereg)