A szakmai körökben egyre szélesebb körben elismerik, hogy a hipnózis nem csupán áltudományos jelenség. A The Economist cikke szerint számos szakértő véleménye változik, és a hipnózist egy legitimitásra törekvő tudományos megközelítésként kezdik kezelni.

Az internet világában számos kétes "wellness" trend található, a hideg merítésektől kezdve az ionos lábfürdőkig. Ám David Spiegel, a Stanford Egyetem pszichiátere és egy hipnózis-alkalmazás tulajdonosa nem csupán egy újabb influencer a sok közül. Ő azok közé az orvosok és kutatók közé tartozik, akik egyre bővülő táborát képviselik, és akik meggyőződése szerint a hipnózist, amelyet sokan csupán áltudománynak tartanak, valójában méltatlanul alábecsülik.
Bár a hipnózis hatékonysága a legtöbb orvosi kezelésben nem bizonyított, a fájdalom kezelésében és néhány mentális egészségügyi kérdésben a technika érdekes eredményeket mutatott. David Spiegel és kollégái egyre több klinikai vizsgálatból származó bizonyítékokat gyűjtenek össze, amelyek a hipnózis agyra gyakorolt hatását vizsgálják, és amelyek a műtéti fájdalom csillapításától és a rákkezelés mellékhatásainak enyhítésétől kezdve a szorongás, az irritábilis bél szindróma (IBS) és a depresszió kezeléséig terjednek. A "Hipnózis: a leghatékonyabb kezelés, amit még fel kell írni" című tanulmányban David Spiegel és Jessie Markovits, a Stanford Medical Centre orvosa azt állítja, hogy "ha a hipnózis gyógyszer lenne, akkor ez lenne a standard ellátás" - írja a The Economist.
A hipnózis világában a szakértők általában két fő szakaszra bontják a folyamatot. Az első lépés, az úgynevezett "indukció", során a hipnotizőr arra bátorítja a pácienseket, hogy figyelmüket a hipnotizőr hangjára és egy kellemes, boldog emlékre irányítsák, mint például egy nyugodt tengerparti élmény. Ha minden a tervek szerint alakul, a végeredmény egy olyan állapot lesz, amely szinte észrevétlenül elrepít minket, mintha egy lenyűgöző filmbe merülnénk: mély koncentrációval és a megszokott időérzékelésünk megváltozásával találkozunk.
A következő szakasz a "szuggesztió" fázisába lép, ahol a hipnoterapeuta különböző technikákkal irányítja a páciens érzéseit. Például azt sugallja, hogy egy erős fájdalom valójában kellemes melegségként érzékelhető, vagy hogy a brokkoli íze meglepően hasonlít a csokoládéra. Peter Whorwell, a brit gasztroenterológus, aki több mint két tucat szakmai publikációval járult hozzá az IBS és a hipnózis megértéséhez, bemutatja, hogyan alkalmaznak különböző mentális képeket a kezelés során. Azok a betegek, akik vastagbélgyulladásban (colitis) szenvednek, például arra kapnak utasítást, hogy képzeljék el, mintha egy kéz szorítaná a hasukat, majd ezt követően lazítsák el ezt a képzeletbeli szorítást, lehetővé téve ezzel a feszültség és a fájdalom csökkentését.
A mainstream tudósok hipnózissal kapcsolatos szkepticizmusa gyakran a mechanizmus rejtélyével indul - vajon milyen módon képesek a páciensnek adott szuggesztiók olyan pozitív hatásokat kiváltani? Ennek érdekében a hipnózis támogató szakemberek agyi képalkotó technikákat alkalmaznak, hogy feltárják, mi történik az emberek agyában, miközben hipnotikus állapotba kerülnek.
Az agyi aktivitás változásai az indukciós folyamat kezdetén lépnek életbe – állítja Mathieu Landry, a Trois-Rivieres Egyetem idegkutatója, aki a hipnózis terén végzett agyi képalkotó kutatások elismert szakértője. Landry külön figyelmet fordít arra, hogy a hipnotizált személyeknél megnövekedett aktivitás figyelhető meg a központi végrehajtó hálózatban (CEN), ami az agy azon területére utal, amely a figyelem és a koncentráció irányításáért felelős. Emellett érdekes módon a CEN és az insula közötti kommunikáció is felerősödik, ami hozzájárul a testből érkező érzékszervi információk hatékonyabb megfigyeléséhez és értelmezéséhez.
Az insula az agy azon részének az eleme, amely a környezet fontos változásaira hívja fel a figyelmet. Részt vesz a fenyegetések feldolgozásában és abban, hogy az emberek adott esetben félelmet vagy nyugtalanságot érezzenek - ez a fájdalom és a fóbiák esetében gyakori észlelés. Spiegel úgy véli, hogy a CEN és az insula közötti fokozott kommunikáció arra utalhat, hogy a hipnoterápia lehetővé teszi a CEN számára, hogy nagyobb kontrollt gyakoroljon a kellemetlen érzelmek felett.
Ezen hálózat más részein a hipnózis befolyásolja az elülső cinguláris kéreg aktivitását, amely a prefrontális kéreg alatti gallér alakú struktúra, és amely többek között segít a személy figyelmének irányításában, és amely kulcsfontosságú a fájdalom, valamint a várakozás feldolgozásában. Bizonyos bizonyítékok arra utalnak, hogy a hipnózis megváltoztatja a prefrontális kéreg és egy harmadik agyterület, az amygdala közötti kapcsolatokat is, amely segít az érzelmi reakciók szabályozásában. Mindezek a változások összefüggésben lehetnek a hipnózis azon képességével, hogy csökkenti a szorongást és a félelmet a fájdalmat okozó dolgokkal - például az IBS-sel - szemben.
Markovits véleménye szerint ezek a bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy a hipnózis az agy azon adottságát használja ki, amely lehetővé teszi számunkra, hogy értelmezzük a testünk által érzékelt tapasztalatokat. Úgy véli, hogy hipnózis állapotában lehetőség nyílik a fájdalomjelek újrafeldolgozására, így a fájdalom érzékelése szó szerint csökkenthető.
A klinikai kutatások - melyek képesek feltárni, hogy egy adott beavatkozás hatékony-e, még akkor is, ha a pontos működési mechanizmusát nem értjük teljesen - egy másik izgalmas lehetőséget nyújtanak a tudósok számára, hogy érdekes bizonyítékokat gyűjtsenek a hipnózis jelenségéről.
Vegyük például az IBS-t, amely ellenőrizetlen bélmozgást és állandó fájdalmat okozhat. 2015-ben Whorwell megállapította, hogy 1000, nehezen kezelhető IBS-ben szenvedő ember 67 százaléka számolt be arról, hogy a hipnoterápia hatására a hasi fájdalom 30 százalékkal vagy annál is jobban csökkent. Mintegy 30 klinikai vizsgálatból, köztük legalább 11 randomizált, kontrollált vizsgálatból - amely az orvosi bizonyítékok arany standardja - a legtöbb arra a következtetésre jutott, hogy a hipnózis jelentősen enyhítette az IBS tüneteit.
A belga kormány tudományos tanácsadó testülete, a Legfelsőbb Egészségügyi Tanács, 2020-ban végzett átfogó felülvizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy a hipnózis alkalmazása jelentős mértékben fokozhatja a depresszió és szorongás kezelésében használt hagyományos módszerek, például a kognitív viselkedésterápia (CBT) hatékonyságát. Ezt a következtetést egy 2021-ben publikált metaanalízis is alátámasztotta, amely több kutatás eredményeit összegzi. Az elemzés kimutatta, hogy a hipnózissal kiegészített CBT a depresszióval, fájdalmakkal vagy elhízással küzdő páciensek 66%-ánál pozitív eredményeket hozott.
A hipnózis alkalmazása nem csupán altatások során, hanem nagyobb műtétek esetén is egyre nagyobb figyelmet kap. Egy 2020-as francia klinikai vizsgálat során 113 szívműtéten átesett betegnél vizsgálták a hipnózis hatékonyságát a hagyományos érzéstelenítési módszerek mellett. A kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy fókuszáljanak egy piros tárgyra, majd képzeljenek el egy nyugodt, kellemes helyet, mielőtt mélyebb relaxációs állapotba és "transzállapotba" kerültek. Ezt a folyamatot egy amerikai kardiológiai szaklapban publikálták, ahol hangsúlyozták, hogy ha az első technika nem bizonyult hatékonynak, a pácienseket különféle kérdésekkel igyekeztek lekötni, ezzel is telítve az elméjüket egy másik hipnózis indukciós módszer révén. Mindkét megközelítés célja a félelem és a szorongás csökkentése volt, lehetőséget biztosítva a betegek számára, hogy aktívan részt vegyenek saját gyógyulásukban.