„Testről és lélekről” – egy különleges beszélgetés Győrfi Pállal, ahol a test és lélek összefonódásának mélyebb rétegeit kutatjuk. Fedezd fel velünk együtt, hogyan hatnak egymásra fizikai és szellemi aspektusaink, és miként formálják mindennapjainkat. Csa
Aki arra számított – köztük én is –, hogy a szóvivő izgalmas vagy meghökkentő történeteket oszt meg a mentősök mindennapi munkájából, az némileg csalódhatott. E helyett egy hiteles, hatékony és inspiráló pozitív életszemléletet kaptunk tőle. Győrfi az előadás során többször is hangsúlyozta, hogy nem ő az egyedüli igazság birtokosa, és bátorította a hallgatóságot, hogy bárki, akinek van véleménye vagy kérdése, nyugodtan ossza meg. A várakozások ellenére azonban nem érkezett hozzászólás, hiszen a mentőtiszt a legtöbb mondanivalóját olyan érthető és meggyőző módon tálalta, hogy azt nehéz lett volna megkérdőjelezni. Talán egy-két párhuzam vitatható volt, de erről majd később. Az előadás elején Győrfi kiemelte, hogy olyan témákról szeretne beszélni, amelyek valóban hasznosak lehetnek az emberek életében.
A vendéget és a jelenlévőket az MCC Felvidék nevében Csicsai Attila köszöntötte. Győrfi Pál 18 éves korában mentőápolóként helyezkedett el Budapesten, és - ahogy mondani szokták - ezzel bele is került az élet sűrűjébe. Ha kellett nappal és éjszaka, hétvégén, karácsonykor szolgálatban volt huszonvalahány éven keresztül, miközben elvégezte a mentőtiszti főiskolát, ami már feljogosította arra, hogy orvosi feladatokat is végezhetett a mentősöknél.
Később elkezdett tanítani, melynek során meggyőződött róla, hogy kommunikációs készségei nem is olyan rosszak és a "szereplősdit" se érzi kellemetlennek, holott gyermekkorában inkább visszahúzódó, introvertált volt. Amikor szóvivőt keresett a mentőszolgálat, végül rá esett a választás, és ebben a szerepkörben idestova már 22 éve dolgozik.
Véleménye szerint a mentőszolgálat jó iskola ahhoz, hogy az ember megismerjen olyan helyeket és életformákat, amelyekkel egyébként nem találkozna, hiszen mentőre éppúgy szükség lehet egy nyomortanyán, mint valamilyen luxusvillában, vagy egy utcai baleset során, ami mindenképpen egy nagyobb társadalmi metszetet ad. Ahogy teltek-múltak az évek, egyre inkább megerősödött benne két dolog. Az egyik az, hogy már régen rossz, amikor egy-két percen múlik valakinek az élete, mert már szinte a halálból kell visszarángatni az embereket, hiszen mennyivel jobb lenne valamilyen módon inkább megelőzni a bajt. Az, hogy az egészségmegőrzés, az egészséges életmód propagálása mennyire fontos az ország vagy a nemzet szempontjából, mert ha a következő nemzedék sokkal egészségesebb lenne, akkor annyi mentőre se lenne szükség. A másik dolog, ami megfogalmazódott benne, pedig annak a ténye, hogy az egészség nem elsősorban testi egészség, hanem sokkal több annál. Győrfi szerint akkor beszélhetünk egészséges emberről, ha az testi, lelki és szociális értelemben is egészséges. Boldog pedig csak olyan ember lehet, akinek legalább egy jól működő kapcsolata van valamelyik embertársával. Ebben az esetben teljesen mindegy, ha az az illető házastársa, barátja/barátnője, a gyereke vagy éppen a szomszédja. A mentális egészség szempontjából akinek csak rossz, mérgező kapcsolatai vannak, annak sokkal nehezebb az élete, és a tapasztalatok alapján ez az állapot előbb vagy utóbb lelki betegségekhez, később pedig testi betegségekhez is vezet, fejtette ki a mentős, majd hozzátette, hogy ez fordítva is igaz, mert aki testi betegségekkel küzd, annak lelki nyavalyái is lesznek egy idő után.
Fontos tudni azt, hogy a felmérések megegyezőek a tekintetben, hogy az emberek átlagéletkora folyamatosan növekszik, melynek oka elsősorban az életminőségünk javulása. Régen a hintó csak a királyok kiváltsága volt, ma pedig már szinte minden családnak van autója, van, ahol több is.
Valaha a királykisasszony szekrénye volt tele a legszebb ruhákkal, míg ma már az átlagemberek is bőséges választékkal büszkélkedhetnek. Régen csupán a királyok és hercegek élvezhették udvari bolondjaik szórakoztatását, de ma már elég csak hazaérni, bekapcsolni a tévét, és számtalan csatorna kínálatából válogathatunk a legszórakoztatóbb "udvari bolondok és zenészek" között.
Csak ezt nem vesszük észre, nem tudunk örülni neki, mert az embereknek se az agyába, se a lelkébe nem jut el, hogy milyen jó dolgunk is van, és csak panaszkodunk, fogalmazott a szakember. Nyilván ma is vannak, akik nyomorognak és jogosan panaszkodnak, de az életszemléletünk általában indokolatlanul negatív. A magyar embernek a jellemzője például, hogy ha nincs ellensége, akkor csinál magának, pedig ha a kreatív energiákat egy irányba mozgatnánk, sokkal egyszerűbb lenne az élet, mondta Győrfi.
Győrfi hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen felismernünk, mik azok a tényezők, amelyeken változtatni tudunk, és mik azok, amelyeken nem érdemes rágódnunk. Az utóbbiak miatt feleslegesen stresszeljük magunkat, ami csak kimerít. Az első lépés tehát a tudatosság, míg a második az, hogy ha van lehetőségünk a pozitív változásra, ne habozzunk cselekedni. A szóvivő harmadik "titkos fegyvere" a rendszeres testmozgás, hiszen aki aktívan sportol, az nemcsak fizikailag erősödik meg, hanem lelkileg is sokkal kiegyensúlyozottabbá válik.
Az egészségügyi szakértő hangsúlyozta, hogy a szűrővizsgálatok látogatása elengedhetetlen, mivel a legtöbb ilyen lehetőség ingyenesen elérhető. Azoknál az eljárásoknál, ahol díjat kell fizetni, a befektetés még mindig megéri, hiszen ha késlekedünk, az egészségünk és a pénztárcánk is bánni fogja. Győrfi úgy véli, hogy az életben két igazán értékes befektetés létezik: az egyik a gyermekeink taníttatása, a másik pedig a saját egészségünk fenntartása. Megjegyezte, hogy míg autónkat kétévente kötelező szervizbe visszük, saját magunkat miért nem vizsgáltatjuk ki rendszeresen? Győrfi végül a pozitív gondolkodásra is felhívta a figyelmet. Emlékeztetett arra, hogy évente boldogságfelmérést végeznek világszerte, és általában az észak-európai országok állnak az élen, míg Magyarország nem igazán tűnik fel ezen a "boldogság-térképen". Mi lehet ennek az oka?
mondta, majd megjegyezte, hogy az északi népeknél ezekben a forrásokban szinte csak pozitív vagy felemelő szavakat talált. Ellenben például a magyar Himnusz, a Szózat vagy a Nemzeti dal tele van olyan szavakkal, mint balsors, rabiga, lánc, ellenség, bűnhődés, és csak kis mértékben tartalmaz pozitívumokat, annak ellenére, hogy szép költeményekről van szó. Véleményem szerint ez azonban hibás következtetés, hiszen például Finnországot nem dúlta fel a tatár és nem sanyargatta a török 150 évig, csak az oroszokkal voltak konfliktusaik. Ettől függetlenül a dolgokhoz való pozitív hozzáállás mindenképpen segítene a nemzeten, mint ahogy Győrfi Pál előadása után is pozitív élményekkel mentek haza azok, akik vették a fáradságot, hogy jelenlétükkel megtiszteljék.
Egy különleges történelmi érdekességgel zárnám gondolataimat: sokan talán nem is sejtik, hogy a magyar mentőszolgálat az európai mentőszolgálatok úttörői közé tartozik. 1887-ben Kresz Géza innovatív elképzelése nyomán alakult meg. Győrfi azt is megemlítette, hogy a budapesti mentőmúzeum látogatása ingyenes, és számos forrás szerint a világ egyik legelragadóbb mentőmúzeuma, mely igazi különlegesség a látogatók számára.
