A migránsok között olykor olyan személyek is rejtőzhetnek, akik szélsőséges nézeteket vallanak vagy terrorista tevékenységekbe keveredtek.

A horvátországi Most párt elnökjelöltje és parlamenti képviselője, Miro Bulj, határozott véleményt fogalmazott meg a schengeni övezettel kapcsolatban, kijelentve, hogy az gyakorlatilag működésképtelen. Szerinte sürgősen intézkedni kell, és minden illegális migránst azonnal ki kell utasítani az Adria-parti országból. Bulj a törvénytelen migrációt a horvát társadalom egyik legnagyobb kihívásaként említette, hangsúlyozva, hogy a határok "olyan lyukasak, mint a sajt", lehetővé téve ezzel bárki szabad beutazását az országba. Figyelmeztetett arra is, hogy a bevándorlók között terroristák és szélsőséges elemek is jelen vannak, akik harmadik országokba próbálnak eljutni, majd a horvát kormány repülőgépekkel visszaszállítja őket.

- hangoztatta a politikai vezető.

Az elnökjelölt szavait erősíti, hogy a horvát hatóságok az év során 23 olyan migránst azonosítottak, akik közbiztonsági és nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek. Erről számolt be a Jutarnji a Belügyminisztériumra hivatkozva. Ezek a személyek Oroszországból, Afganisztánból, Szíriából, Irakból és Iránból származnak.

A horvát titkosszolgálat (SOA) felelős az értékelések lebonyolításáért, hogy feltérképezzék a migránsok által képviselt potenciális veszélyeket. A horvát hatóságok azonban kiemelik, hogy elkötelezettek a vonatkozó jogszabályok szigorú betartása mellett, a közrend és a nemzetbiztonság védelme érdekében.

Nem csak Horvátország, hanem a többi ország is szenved a régióban az illegális bevándorlás miatt. A balkáni migrációs útvonal szívében Bosznia-Hercegovina szembesül a folyamatos migrációs nyomással, miközben igyekszik kezelni az érkező embertömegeket. Az ország mind logisztikai, mind pénzügyi kihívásokkal néz szembe.

A migránsok jelentős része Görögország és Bulgária területéről érkezik, miközben sokan Bosznia-Hercegovinát választják tranzitországként, mielőtt folytatnák útjukat az Európai Unió irányába. A regisztrációs eljárás során sokan menedékjog iránti kérelmet nyújtanak be, amely gyakran csupán átmeneti megoldást kínál számukra, lehetővé téve, hogy ideiglenesen a szóban forgó országban tartózkodjanak.

A migránsok eloszlása Bosznia-Hercegovinában nem egységes: a legnagyobb koncentráció Szarajevóban és az Una-Sana kantonban figyelhető meg. E csoport tagjai jellemzően 19 és 35 év közötti fiatal felnőttek, akik olyan háború sújtotta vagy gazdaságilag nehéz helyzetű országokból érkeznek, mint Szíria, Afganisztán és Pakisztán.

A Magyar Nemzet korábban többször is beszámolt arról, hogy a szerb-magyar határ mentén élők aggódva figyelik a múlt emlékeit, amelyek fegyveres összecsapásokkal terhelték meg a térséget, amikor migránsok és embercsempészek kerültek konfliktusba egymással. Az ott élők félelme nem csupán a fizikai veszélyekből fakad, hanem a nyugalom elvesztésének lehetőségéből is.

A vajdasági közösségeket különösen súlyosan érintette a válság, és a helyiek szívében él a remény, hogy a hatóságok erőfeszítései képesek lesznek enyhíteni ezt a nyomást a jövőben.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Robert Fico, Szlovákia kormányfője, és Alekszandar Vucsics, Szerbia elnöke október folyamán Szlovákiában találkoztak, hogy közösen megvitassák az illegális migráció elleni fellépés lehetőségeit. A három politikai vezető egyetértett abban, hogy az együttműködés elengedhetetlen az ilyen kihívások hatékony kezeléséhez.

Robert Fico a találkozót rendkívüli jelentőségűnek ítélte, hangsúlyozva, hogy helyes döntést hoztak, amikor a migránsok elosztása helyett az EU külső határainak védelmét szorgalmazták. Köszönetét fejezte ki Szerbiának az illegális bevándorlás elleni küzdelemben nyújtott támogatásáért, és kifejezte elkötelezettségét Szerbia EU-csatlakozási törekvéseinek elősegítése mellett.

Alekszandar Vucics kijelentette, hogy a közös erőfeszítések révén az idén 80 százalékkal sikerült csökkenteni a migránsok számát.

Orbán Viktor hangsúlyozta a három vezető tapasztalatát és felelősségét a regionális együttműködés terén. Kifejezte aggodalmát a migrációs helyzet kapcsán, emlékeztetve arra, hogy 2015 óta az Európai Unióban 8 millió menedékkérelmet nyújtottak be, és 3,8 millió illegális határátlépési kísérlet történt.

- írta akkor a miniszterelnök.