Táppénzes időszak alatt előfordulhat, hogy személyesen is meglátogatnak minket ellenőrzés céljából.

Magyarországon a betegszabadság időtartama alatt a jövedelem folyamatosan csökken, és a 16. munkanap után a dolgozók már táppénzre jogosultak.

A német Allianz vezetője arra törekszik, hogy megszüntesse a dolgozók számára biztosított teljes bér kifizetését a betegség első napján. Jelenleg ez a gyakorlat még érvényben van Németországban. Érdekes módon a német munkavállalók a betegszabadságok terén is kiemelkednek, hiszen évente átlagosan 20 napot töltenek távol, míg az Európai Unióban ez az átlag mindössze 8 nap - számol be róla a bild.de.

Németországban valószínűleg sok lehetett a visszaélés, ezért akarnak szigorítani. Minket nem fenyeget ilyen veszély, mert Magyarországon nem ilyen a rendszer. Itthon a betegség első napjától kezdve már csökken a jövedelem. Ha valaki munkaviszonyban áll vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban, akkor naptári évenként maximum 15 munkanap betegszabadságra mehet, először azzal kezdünk. Ha év közben kezdődik a munkaviszony, akkor időarányosan számolják.

Visszaélések persze Magyarországon is előfordulhatnak, bár az itthoni rendszer elég szigorú. Ha kell személyesen is kimennek ellenőrizni a munkavállalót, hogy szimulál-e vagy tényleg beteg. A hazai viszonyokat Bagoly Anita tb-tanácsadó, a tbtanacsadas.hu szakértője mondta el.

Itthon a betegszabadság a fizetésünk 70 százaléka, amit a munkáltatónak kell kifizetnie. A 16. munkanaptól kezdve már táppénzt kapunk. Ezt viszont már az állam fizeti, az összeg egyénenként változó lehet, általában a fizetés 50-60 százaléka. Ezt a pénzt legfeljebb egy évig kaphatjuk, még méltányosságból sem hosszabbítható. Ezalatt az idő alatt nem lehet kirúgni az illetőt.

- A felmondási papírokat átadhatja a munkáltató, viszont a felmondás csak onnantól ketyeg, hogy az illető meggyógyult és lejárt a táppénze - magyarázta a Blikknek Bagoly Anita.

Valószínű, hogy néhányan megpróbálták kihasználni a rendszert. Például, ha hallják, hogy a munkájuk veszélyben van, gyorsan táppénzre szeretnének menni, hogy elkerüljék a kirúgást. Azonban ez nem annyira egyszerű, hiszen a háziorvos, aki a keresőképtelenséget igazolja, 30 naponta rendszerint személyesen ellenőrzi a pácienseit.

A visszaélések megelőzése érdekében hazánkban bevezettek egy új eljárást: minden 30 napban a háziorvoshoz látogat egy felülvizsgálati feladatokat ellátó főorvos. – tájékoztatott egy TB-szakértő.

- Elkéri az összes keresőképtelenséget megállapító papírt. Ha valaki gyanús neki, akkor azt berendeli és személyesen győződik meg arról, hogy valóban beteg-e. Ezen kívül minden munkáltatónak lehetősége van arra, hogy kérje a dolgozója felülvizsgálatát.

A társadalombiztosítási szakértő véleménye szerint az említett esetszám rendkívül alacsony, mivel a háziorvosok jellemzően csak indokolt körülmények között állítanak ki hosszú távú táppénzes igazolást. Napjainkban már lehetőség van arra, hogy minden információ ellenőrizhető legyen: a páciensek eljártak-e az előírt szakrendelésekre, illetve felvették-e a szükséges gyógyszereiket. A digitális felhőben tárolt orvosi dokumentációk is hozzáférhetők, lehetővé téve annak ellenőrzését, hogy a beteg mindent megtett-e a gyógyulása érdekében.

Bagoly Anita úgy véli, hogy ha valaki úgy érzi, hogy a munkáltatója elbocsátásra készül, akkor mindent elkövet, hogy ezt a folyamatot minél tovább tartsa.

Ha a dokumentáció rendben van és részt vesz az összes szükséges vizsgálaton, akkor a hatóságok nem igazán tudnak mit kezdeni vele. Ugyanakkor az emberek általában nem vágynak arra, hogy keveset keressenek, és a táppénz ideje alatt mindenkinek csökkentett jövedelmet folyósítanak. Éppen ezért sokan inkább új munkalehetőségek után néznek, és nem hajlamosak indokolatlanul hosszú időre táppénzre menni.

A hosszú távú táppénz a munkáltatók körében nem éppen népszerű téma. Ennek egyik fő oka, hogy a bruttó táppénz egyharmadát adók formájában az államnak kell befizetniük. Ez különösen nehéz helyzetbe hozhatja a kisvállalkozásokat, hiszen ha egy dolgozó huzamosabb ideig táppénzen van, az komoly anyagi terhet jelenthet számukra: miközben az alkalmazott nem végez munkát, a munkáltatónak mégis kötelezően ki kell fizetnie a táppénzt. Ez a helyzet pedig könnyen a vállalkozás gazdasági stabilitását veszélyeztetheti.