Tanulmány: 15 kulcsfontosságú tényező, amely összefügghet a korai demencia kockázatával

Korábbi kutatások leginkább az öröklött genetikai tényezőkre helyezték a hangsúlyt, de egy 2023-ban végzett új tanulmány új megvilágításba helyezte a dolgokat. A kutatócsoport 15 különböző életmódbeli és egészségügyi faktort azonosított, amelyek kapcsolatban állhatnak a korai, fiatal korban megjelenő demenciával, más néven YOD (Young-Onset Dementia) kockázatával – számol be erről a Science Alert.
"Ez a valaha végzett legkiterjedtebb és legmegbízhatóbb kutatás a témában" - nyilatkozta David Llewellyn, az Egyesült Királyság Exeteri Egyetemének epidemiológusa a kutatás eredményeinek bemutatásakor. "Izgalmas, hogy ez az első alkalom, amikor arra a következtetésre jutottunk, hogy talán képesek vagyunk lépéseket tenni a legyengítő állapot kockázatának mérséklésére, különböző tényezők célzott beavatkozásával" - tette hozzá.
A kutatás során a tudósok 356 052, 65 év alatti brit állampolgár adatait vizsgálták. Az eredmények alapján megállapították, hogy az alacsony társadalmi-gazdasági helyzet, a társadalmi elszigeteltség, valamint különböző egészségügyi problémák, mint például a halláskárosodás, a stroke, a cukorbetegség, a szívbetegségek és a depresszió, mind hozzájárulnak a YOD (Young Onset Dementia) kockázatának növekedéséhez. Továbbá, a D-vitamin hiánya és a magas C-reaktív fehérje szint, amely gyulladás esetén keletkezik a májban, szintén jelentős rizikófaktornak bizonyult. Emellett a ApoE4 ε4 génvariánsok jelenléte, amelyeket az Alzheimer-kórral hoznak összefüggésbe, szintén fokozza a kockázatot.
A kutatók az alkohol és a korai demencia közötti összefüggést "komplexnek" írták le. Miközben az alkoholfüggőség növeli a demencia kockázatát, a mérsékelt vagy annál nagyobb alkoholfogyasztás paradox módon csökkentheti ezt a kockázatot. Ennek valószínű oka, hogy a mérsékelt fogyasztók általában egészségesebb életmódot folytatnak. Emellett a magasabb szintű formális oktatás, valamint az alacsonyabb fizikai törékenység – amelyet például a kézszorítás erejével mértek – szintén összefüggésbe hozható a csökkentett korai demencia kockázatával.
"Már tudtuk az idősebb korban kialakuló demenciával kapcsolatos kutatásokból, hogy létezik egy sor módosítható kockázati tényező" - mondta Sebastian Köhler, a hollandiai Maastrichti Egyetem neuroepidemiológusa. "A fizikai tényezők mellett a mentális egészség is fontos szerepet játszik, és fontos a krónikus stressz, a magány és a depresszió elkerülése" - hangsúlyozta a szakember.
Bár a kutatási eredmények nem nyújtanak végleges bizonyítékot arra, hogy ezek a tényezők közvetlenül felelősek a demencia kialakulásáért, mégis értékes információkat adnak a mögöttes folyamatokról. Az ilyen jellegű vizsgálatok során mindig hangsúlyozzák, hogy minél mélyebb megértést nyerünk az okok természetéről, annál hatékonyabb kezelési módszereket és megelőző lépéseket tudunk kidolgozni - írja a szakmai folyóirat.
Számos tényező közül a fent említettek módosítására van lehetőség, ami bizakodást nyújt mindazoknak, akik a demencia leküzdésének lehetőségeit kutatják, nem csupán a betegség kezelése szempontjából. Ezen túlmenően, a tudatos és egészséges életmód követése kulcsszerepet játszhat a demencia kockázatának mérséklésében.
"A fiatal korban megjelenő demencia rendkívül súlyos következményekkel jár, hiszen az érintettek gyakran aktívan dolgoznak, családot nevelnek, és egy rohanó életet élnek" - nyilatkozta Stevie Hendriks, a Maastrichti Egyetem neurotudományi szakértője. Hozzátette, hogy bár sok esetben a genetikai faktorokat említik okként, számos embernél nem áll rendelkezésre egyértelmű válasz arra, hogy mi váltja ki ezt a problémát.