Januárban akár az öt százalékos szintet is meghaladhatja az infláció, amire reagálva az Orbán-kormány árstoppal kapcsolatos fenyegetéseket fogalmazott meg.

Nagy Márton ismételten a hatósági árak bevezetésével riogatta a kereskedőket.

"Jöhetnek újra az árstopok? Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk!"- ezt a két mondatot írta ki hétfő reggel, facebookos üzenőfalára Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy nappal az előtt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvánosságra hozná a januári inflációs adatot. A talányos, vagy inkább fenyegető hangú "közleményt" a nemzetgazdasági tárca sajtója is kiadta, hivatalosan jelezve, hogy az a kormány hivatalos álláspontja is egyben.

Nagy Márton már többször is kilátásba helyezte az árstop visszaállítását, holott a korábbi árbefagyasztások nemcsak áruhiányhoz és ellátási problémákhoz vezettek, hanem a többletinflációt is gerjesztették. A Népszava megpróbálta megkeresni a Nemzetgazdasági Minisztériumot az üggyel kapcsolatos kérdésekkel, de – ahogyan az az utóbbi években szokásossá vált – ezúttal sem érkezett válasz.

A KSH kedden közli a januári inflációs indexet: decemberben az árak már 4,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban és könnyen lehet, hogy januárban 5 százalék fölé emelkedik a pénzromlás üzeme, bár az elemzők 4,8-4,9 százalékos inflációt várnak.

A januári áremelkedéseket a boltok polcain tapasztalt, mindenki által észlelt élelmiszer-drágulások generálták, továbbá az év eleji jövedéki adóemelés következtében a benzinárak is jelentősen megugrottak. A nemzetgazdasági miniszter kétmondatos figyelmeztetése alapján nem zárható ki, hogy az infláció a szakértők által előrejelzettnél magasabb szintet érhet el.

Nagy Márton ismét utalt arra, hogy várhatóan új árstop léphet életbe.

A kormányzat a covid-válság alatt, 2021 őszén nyúlt az árstopokhoz az élelmiszerek esetében, amit üzemanyagok követtek - így akarták lassítani az infláció felfutását. A leglátványosabb kudarc az üzemanyagok árbefagyasztása volt. A 2021 őszén bevezetett árkorlátozást 2022 decemberében egyik óráról a másikra felfüggesztették, ugyanis ellátási válság alakult ki. A kormány a benzin árát 480 forintban maximálta, miközben a piaci árak egyre feljebb kúsztak. A hazai üzemanyag-fogyasztást a Mol kezében lévő egyetlen hazai kőolajfinomító nem tudta kiszolgálni, ezért magyar kutak készterméket importálták. Ám a behozatal az árstop miatt egyre nagyobb veszteséget termelt, emiatt a kereskedők beszüntették az importot, a következmény az üzemanyaghiány lett. Ezért kényszerült arra a kormány, hogy 2022 december 6-án este 22 órakor tartott sajtótájékoztatón bejelentse az üzemanyagárstop eltörlését. A döntés határa a literenkénti benzinár egy lépésben 480 forintról 640 forintra emelkedett és 2022-2024 között tartósan magasabbak is voltak a hazai kútárak, mint a környező országokban, ugyanis a kereskedők az árstop alatt elszenvedett veszteségüket a megemelt árakból kompenzálták.

Az Európai Unió Bírósága elmarasztalta Magyarországot az árstop intézkedései miatt.

A kormány 2021-ben nem csupán az üzemanyagok esetében, hanem bizonyos alapvető élelmiszerek, mint például a kristálycukor, a finomliszt, a napraforgó-étolaj és a csirkemell árára is hatósági árat vezetett be. Emellett a kereskedők számára kötelezővé tette a készletek fenntartását, ami azt eredményezte, hogy még a veszteséges értékesítések ellenére sem tapasztalhattunk áruhiányt. Azonban a kereskedők a hatósági áras termékekből származó veszteségeik kompenzálására más termékek árát jelentősen megemelték. Ennek ellenére a kormány a hatósági árrendszert egészen 2023-ig megőrizte.

Az árstopok egyértelműen károsak voltak, ezt több tanulmányában bebizonyították a Magyra Nemzeti Bank (MNB), illetve más független elemzők is.

Árstopot már a bevezetése óta bírálták a kereskedelmi szervezetek, illetve a kormánytól független kutatók, de leghangosabb bírált Matolcsy György jegybankelnöktől származott. Matolcsy első ízben 2022 decemberében a parlament Gazdasági Bizottságában tartott meghallgatásán fogalmazott meg súlyos bírálatot a kormány gazdaságpolitikájával szemben, amikor arról beszélt, hogy a magyar gazdaság válság közeli állapotban van", aminek okai részben elhibázott gazdaságpolitikai döntések. Emellett arról is beszélt, hogy árstopok, a jegybank számításai szerint 3-4 százalékpontos inflációs többletet okoztak ahelyett, hogy csökkentették volna a drágulási ütemet.

Január hónapja a büdzsé szempontjából hiányos kezdetet hozott.

Az államháztartás első havi hiánya 67,8 milliárd forintot tett ki, ahogy azt a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette. Januárban általában jelentős, akár 100-200 milliárd forintos többletek szoktak kialakulni, mivel ilyenkor magasak az áfa és a személyi jövedelemadó bevételek. Az idei év sem mutatott eltérést az adóbevételek terén, amelyek 12,5 százalékkal túlszárnyalták a 2024 januári adatokat. A hiány forrása azonban a kiadási oldalon keresendő, de az NGM nem árult el részleteket az okokról. Valószínű, hogy az államadósságból eredő kamatkiadások vezették a költségvetést a hiányhoz. Az első félévben rekordnagyságú, 1700-1800 milliárd forintos kamatot kell kifizetnie az államnak csupán a lakosság felé.