Észtország 600 elítéltet kíván átvenni a svéd börtönökből.

A parlament elé került a törvénytervezet, és a közbeszéd máris élénk viták színhelyévé vált.

Vegyes reakciókat váltott ki az észt közbeszédben a kormány terve, miszerint bérbe adnának Svédországnak 600 férőhelyet az észt börtönökben. A Svédországban elítélt rabok fogadásáról szóló törvénytervezetet az észt parlament elé terjesztették.

Marta Tuul, az észt belbiztonsági szolgálat szóvivője hangsúlyozta, hogy a legnagyobb aggodalmak közé tartozik a veszélyes vagy szélsőséges nemzetközi bűnözéshez kapcsolódó rabok átvétele. Az elítéltek jogai védelmet élveznek, ami azt jelenti, hogy a külföldi fogvatartottakat rendszeresen látogatni fogják olyan személyek, akik a szervezett vagy szélsőséges bűnözés világában mozognak.

A megállapodás révén Észtország 30 millió eurónyi bevételhez juthat, de a bírálók szerint nem ér meg semmi pénzt a kockázat.

Rait Kuuse, az észt Igazságügyi Minisztérium börtönökért felelős főtitkára hangsúlyozta, hogy az ország nem fogadna be nőket vagy gyermekeket, csupán férfi elítélteket, akik személyek ellen elkövetett bűncselekmények vagy kábítószerrel kapcsolatos ügyek miatt kerültek rács mögé. Emellett fontosnak tartotta kiemelni, hogy ezeknek az elítélteknek nem áll fenn a veszélye, hogy bármiféle veszélyes bűnözői hálózathoz tartozzanak.

2023-ban Észtországban először fordult elő, hogy a rabok száma 2000 alá csökkent. Ezzel szemben Svédországban a foglyok számának csökkenése nem tűnik valószínűnek, tekintettel a folyamatban lévő büntetőeljárásokra.