Szlovákia a visegrádi térség élére állt, amikor az orosz és kínai szimpátia kérdése kerül szóba.

Mélyen megosztottak a visegrádi tagállamok Oroszország kérdésében, de Kínával kapcsolatban is érezhetőek az országos különbségek - derült ki a Ázsiai Tanulmányok Közép-európai Intézete (CEIAS) felméréséből. A szlovák és magyar kormánypártok szavazói érezhetően megengedőbbek a két országgal.

A CEIAS intézmény késő februárban és március elején végezte el a felmérést Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában. Korábban, 2020-ban már volt egy hasonló kutatás, amely a külföldi nagyhatalmak és jelentős szervezetek megítélését vizsgálta. A legfrissebb eredmények azt mutatják, hogy az utóbbi években a legtöbb résztvevő országban csökkent Moszkva megítélése, míg Kína reputációja viszonylag stabil maradt az öt évvel ezelőtti helyzethez képest. Magyarország azonban kivételt képez: itt a társadalom sem Pekingtől, sem Moszkvától nem távolodott el, de nem is vált oroszbarátabbá. A felmérés során kiderült, hogy Csehország a legkevésbé szimpatizál Kínával, míg Lengyelország a legmarkánsabb amerikai szimpátiát mutatta. Érdekes módon Szlovákia eltér a többi országtól: itt a lakosság egyedüliként véli úgy, hogy Washington nagyobb fenyegetést jelent számukra, mint Peking.

A felmérés megállapításai alapján Oroszország az összes tagállamban népszerűtlen, de Moszkva veszélyességének érzékelésében érezhető különbségek vannak az egyes tagállamokban. Míg Lengyelországban mindössze a lakosság hat százalékának van pozitív véleménye Moszkváról, Csehországban ez 12, Magyarországon 21, Szlovákiában pedig 29 százalék.

Kínával szemben Csehország a legkevésbé kedvező véleménnyel bír, hiszen a lakosság csupán 21%-ának van pozitív nézete az ázsiai országról. Ezt követi Magyarország 30%-kal, majd Szlovákia, ahol a lakosság 34%-a tekint barátságosan Kínára.

A NATO népszerűsége Lengyelországban a legnagyobb, ahol a lakosság 71 százaléka szimpatizál az Észak-Atlanti Szövetséggel. Csehországban a megkérdezettek 52 százaléka viszonyult pozitívan a védelmi szervezethez, Szlovákiában 46, Magyarországon pedig 45 százalék volt a szimpatizánsok aránya.

Az Európai Unió szintén Lengyelországban a legnépszerűbb (59 százalék), majd a sorban Szlovákia (56) és Magyarország (52) következik - az euroszkepszis Csehországban érezhető a leginkább, mindössze a lakosság 47 százalékának van jó véleménye az Unióról.

A legfrissebb felmérés szerint az Egyesült Államok népszerűsége Lengyelországban a legmagasabb, ahol a lakosság 61 százaléka kifejezi szimpátiáját Washington iránt. Magyarország a második helyen áll 48 százalékkal, míg Csehország a harmadik helyezett 41 százalékkal a felmérésben. Érdekes, hogy Szlovákia a legkevésbé kedvező eredményt mutatja, mivel az USA népszerűsége ott csupán 38 százalék, a CEIAS által közzétett adatok szerint.

Az országok egyéni népszerűsége mellett érdemes azt is megvizsgálni, hogy öt év alatt miként változott a megítélésük. Szlovákia és Magyarország ebből a szempontból is érdekes esetnek számít. Magyarországon 2020-hoz képest öt százalékkal emelkedett a Kína-szimpatizánsok aránya, míg az USA és Oroszország megítélése stabil maradt. Szlovákiában öt év alatt radikálisan, 47-ről 29 százalékra esett Oroszország megítélése, miközben az Egyesült Államok és Kína imázsa enyhén javult.

A felmérés keretein belül az egyes pártok szimpatizánsainak álláspontját is kiemelten vizsgálták. Szlovákiában és Magyarországon is érzékelhetően eltér egymástól a külföldi államok és szervezetek megítélése a különféle pártok szavazóinak körében.

Érezhetően megosztott a vélemény az oroszok iránti szimpátia kérdésében a kormánypárti és ellenzéki szavazók között. Míg a Progresszív Szlovákia, a Szabadság és Szolidaritás, valamint a Kereszténydemokrata Mozgalom támogatóinak csupán körülbelül hat százaléka érez vonzalmat Moszkva iránt, addig a Smer párt mögött álló szavazók esetében ez az arány egy lenyűgöző 67 százalékot mutat. Ez az érték még a radikális Republikánus Párt szavazóinak 57 százalékos arányánál is jelentősen magasabb.

Érdekesség, hogy az Egyesült Államokhoz fűződő viszony terén enyhébbek a különbségek - a Smer-választók 46 százaléka számít Amerika-szkeptikusnak, de még a Progresszív Szlovákia-szimpatizánsok 33 százaléka is fenntartásokkal viszonyul Washingtonhoz. Ugyanakkor a Smer mellett a Republika-választók számítanak az Európai Unió legnagyobb kritikusainak is (63 illetve 74 százalékos elutasítottság): az ellenzéki választók kiemelkedően unióbarátok.

Magyarország esetében is megtalálhatók a hasonló jellegű különbségek. A Fidesz-választók 56 százaléka inkább kritikus az Unióval, amivel hasonulnak a Mi Hazánk szavazóihoz (58), míg a Tisza Párt választóbázisa kiemelkedően unióbarát (mindössze 10 százalékos elutasítottság). A Fidesz választóinak 42 százaléka szimpatizál Oroszországgal, a Tisza-támogatóknak ellenben csak a tíz százaléka. Kína ügyében mindkét országban szinte elmosódtak a pártok közötti határok, alig függ a pártszimpátiától, ki milyen véleményt formál meg az ázsiai államról.

A felmérés eredményei alapján a megkérdezett országok lakói egyöntetűen úgy vélik, hogy az Egyesült Államok és Kína katonai szempontból kiemelkedő hatalmak. A lengyel válaszadók azonban a visegrádi országokhoz képest jóval visszafogottabban értékelik Oroszország katonai potenciálját. Ezzel szemben az Európai Uniót minden vizsgált országban a leggyengébb katonai erővel rendelkező entitásnak tartják. Oroszország megítélése a kulturális és gazdasági aspektusokat tekintve is a legrosszabb, míg az EU ezen a téren erősebbnek számít, hiszen kulturális és gazdasági befolyását egyöntetűen magasra értékelik.

A V4-es országok közös jellemzője, hogy mindegyikük egyöntetűen az Európai Unióhoz való alkalmazkodást tekinti a legfontosabb célkitűzésnek, és az arányok tekintetében sincsenek számottevő eltérések. Lengyelország szempontjából az Egyesült Államok is jelentős partner, ám a többi V4-es államban Washington a második legfontosabb szereplőként jelenik meg. A magyar válaszadók számára az orosz és kínai kapcsolatok kiemelt jelentőséggel bírnak, míg Csehország és Lengyelország inkább távolságtartó hozzáállást tanúsít Moszkvával szemben.

A vizsgálatok eredményei szerint Oroszországot minden megkérdezett országban a legnagyobb fenyegetésnek tekintik az államok biztonságára nézve. A lengyel válaszadók 84 százaléka, a cseh válaszolók 76 százaléka, a szlovákok 57 százaléka és a magyarok 55 százaléka osztja ezt a nézetet. Kína vonatkozásában a legmagasabb aggodalom Csehországban mutatkozik (52%), míg Szlovákiában a legkisebb (38%). Az Egyesült Államok befolyásától való félelem Szlovákiában a legkifejezettebb, hiszen a lakosság 42 százaléka aggódik emiatt, ezzel a régió élére állítva az országot.