Szijjártó Péter: Magyarország elkötelezett az Európa Tanács új demokratikus paktuma mellett | Vajdaság MA Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország teljes mellszélességgel támogatja az Európa Tanács által kidolgozott új demokratikus paktumot. Az új
Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Luxemburgban találkozott Marko Đurić, a szerb külügyminiszterrel. A beszélgetésre az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának miniszteri szintű ülésének szünetében került sor.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai luxembourgi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja az Európa Tanács főtitkára által kezdeményezett új demokratikus paktumot. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a paktumnak kezelnie kell a szuverén államok belügyeibe való beavatkozásból eredő kockázatokat is.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európa Tanács külügyminiszteri értekezletét követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a magyar kormány üdvözli a főtitkár által kezdeményezett új demokratikus paktumot, ugyanis a kontinensen súlyosan meggyengült a demokrácia, ugyanakkor mindenekelőtt világosan definiálni kell a demokrácia fogalmát.
Kifejtette, hogy Magyarországon a demokrácia lényege a választási eredmények alapján megalakuló kormány, amely az emberek akaratát hivatott képviselni. Ezzel szemben Európa más tájain a demokrácia fogalma gyakran eltérő értelmezést nyer: ott sokszor úgy vélik, hogy demokratikus legitimitást csak a liberális politikai erők hatalomra jutása biztosít.
"Mi ezt a szélsőségesen liberális értelmezést nem fogadjuk el, és pontosan ez a szélsőségesen liberális értelmezés sodorja veszélybe az európai demokráciát" - figyelmeztetett.
Majd hangsúlyozta, hogy az új európai demokratikus paktumnak három kiemelkedő kihívásra muszáj reagálnia, és mindhárom szorosan kapcsolódik ahhoz a jelenséghez, amely során egyre agresszívebb beavatkozások történnek szuverén államok belügyeibe, ami egyértelműen elfogadhatatlan.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy ennek egyik formáját a titkosszolgálati akciók jelentik, ilyennek célpontja ma Magyarország is Ukrajna részéről, amiért hazánk nem szállít fegyvereket, béketárgyalásokat sürget, valamint kikérte az emberek véleményét a szomszédos ország jövőbeli európai uniós csatlakozásáról.
Ezen kívül a politikai nyomásgyakorlás is megfigyelhető, és egyre élesebbé válik azokkal az országokkal szemben, ahol nem liberális pártok kerülnek hatalomra, mint például Georgia esetében.
A külső beavatkozás harmadik típusa, a pénzügyi nyomás, szintén fontos téma, amelyre érdemes figyelmet fordítani. Példaként említette, hogy Magyarország naponta egymillió eurós bírságot kénytelen viselni, mivel nem hajlandó befogadni illegális migránsokat.
"Azzal a célkitűzéssel támogatjuk az új demokratikus paktum kidolgozását, hogy végre világossá váljon: a demokrácia a nép akaratát tükrözi, nem pedig a liberálisok győzelmét. Emellett fontos, hogy egyértelmű legyen, hogy nem fogadunk el semmilyen külső beavatkozást szuverén országok belügyeibe" - hangsúlyozta.
"Amennyiben ez az új demokratikus paktum valóban ezt jelenti, teljes mellszélességgel mögé állunk. Ha azonban nem így van, akkor kétségtelenül heves vitákra számíthatunk itt, az Európa Tanács keretein belül a jövőben is" - tette hozzá.
A miniszter rámutatott, hogy Európa nehéz időszakot él át, az utóbbi évek elhibázott döntései nyomán elveszítette a versenyképességét, a biztonságát és a világpolitikai súlyát.
Úgy gondolta, hogy számos olyan döntés született, amelyek hozzájárultak az ukrajnai konfliktus elhúzódásához. Eközben Magyarországot három éven át folyamatosan kritizálták, amiért a béke és a tűzszünet mellett állt ki. Érdekes módon, azok támadták őket, akik ma már maguk is ugyanerre az álláspontra helyezkedtek.
„Ha az állandó támadások, vádaskodások és lejárató kampányok helyett az európai vezetők, Magyarországhoz hasonlóan, már három évvel ezelőtt a béke és a tűzszünet mellett álltak volna ki, akkor sok százezer ember életét meg lehetett volna menteni. Ezzel elkerülhető lett volna egy ország szétbombázása, és az is, hogy Közép-Európában folyamatos háborús fenyegetettségben éljünk” - fogalmazott.
Kifejezte elítélését a szankciókkal kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy azok nemcsak hogy nem hozták meg a várt eredményeket, hanem valójában több kárt okoztak Európának, mint Oroszországnak. Továbbá arra figyelmeztetett, hogy Brüsszel hajlandó még mélyebbre merülni a "gazdasági öngyilkosság" irányába, hiszen a tagállamok számára teljesen megtiltaná az orosz energiahordozók beszerzését.
