Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az egészséges együttműködés mindig előnyösebb, mint a izoláció. Az együttműködés ereje kiemelkedő, hiszen a közös célok elérése érdekében való együttműködés lehetőségei sokkal gazdagabbak, mint a magányos törekvések.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium legfrissebb tájékoztatása szerint a tárcavezető a Nippon Paper Chemicals Europe új üzemének megnyitó ünnepségén bejelentette, hogy a japán cég vegyipari ágazata egy impozáns, 15 milliárd forintos zöldmezős beruházás keretében alakította ki akkumulátoralkatrész-gyárát a településen. Az állam erre a projektre 2,3 milliárd forint támogatást nyújtott, amely hozzájárult ahhoz, hogy az első ütemben hatvan új munkahely létesüljön.

Beszédében hangsúlyozta, hogy a globálisan több mint 15 ezer dolgozónak otthont adó vállalat kulcsszereplője az autóipar zöld technológiai átalakulásának, amelyben Magyarország élen jár. Az elmúlt öt év alatt a hazánkban forgalomba helyezett elektromos autók száma tízszeresére emelkedett, és emellett jelentős gyártási kapacitások is kialakultak.

"A következő évben Magyarország képes lesz arra, hogy meghaladja az egymillió autó és a kétmillió motor előállítását, emellett pedig a világ második legnagyobb elektromos akkumulátor-gyártási kapacitásával büszkélkedhet."

- emelte ki.

Illetve a keleti nyitás stratégiájának a sikerét méltatta, rámutatva, hogy a kormány tizenöt évvel ezelőtt kezdte ösztönözni az ázsiai vállalatok beruházásait, és soha nem diszkriminált a hazánkba érkező cégek között politikai, ideológiai vagy nemzeti alapon, pusztán annyit kértek, hogy tartsák be a szabályokat.

"Magyarországon a kelet-nyugati együttműködést sosem veszélyként, hanem inkább egy értékes lehetőségként fogtuk fel, amelyből mi, magyarok jelentős előnyökre tehetünk szert."

- jelentette ki határozottan.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a keleti nyitás stratégiájának egyik alapköve a magyar-japán együttműködés, amely már eddig is sikeres lépéseket tett. A kormányzat eddig hét japán vállalattal alakított ki stratégiai együttműködési megállapodást, megerősítve ezzel a kapcsolatokat a kelet-ázsiai régióval.

"Nem meglepő, hogy a japán cégek a kilencedik legnagyobb beruházói közösséget képviselik hazánkban, és az sem véletlen, hogy több mint 30 ezer magyar munkavállaló találja meg a helyét japán vállalatoknál. Az elmúlt tizenegy év alatt a kormány összesen 72 jelentős japán befektetést támogatott Magyarország területén."

- tájékoztatott, megemlítve, hogy ennek során körülbelül 644 milliárd forint értékben valósultak meg fejlesztések, amelyek több mint ötezer új munkahely létrehozását segítették elő.

"A mai napon a japán vállalatok egyre inkább megerősítik jelenlétüket Magyarországon, míg hazánk szerepe is folyamatosan növekszik a zöld autóipari technológiai forradalom terén."

- tette hozzá.

Szijjártó Péter ezt követően aláhúzta, hogy a Nyugat világgazdasági hegemóniája mára a múlté, a keleti vállalatok sok esetben az élre törtek, amit az is jól demonstrál, hogy 2010-ben globálisan a beruházások 80 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, míg a maradék 20 százalékát keletiből, viszont ez az arány mostanra teljesen megfordult.

Ezért nem meglepő, hogy Európában is kiélezett versengés kezdődött a jelentős, modern keleti cégek által indított befektetésekért. Úgy vélem, hogy mindenki, aki racionálisan gondolkodik, belátja: a kelet-nyugati együttműködésben nem a határok és a tilalmak keresése a cél, hanem éppen ellenkezőleg, ennek a kapcsolatnak a támogatása és erősítése a fontos.

- vélekedett.

Kiemelte, hogy a keleti és nyugati vállalatok szoros kölcsönhatásban állnak egymással, így a gazdasági együttműködés akadályozása nem csupán ostobaság, hanem komoly károkat is eredményezhet, megfosztva az érintetteket a jelentős fejlődési lehetőségektől.

"A valódi nemzetközi együttműködés mindig kedvezőbb, mint a magányos úton járás."

- hangoztatta.

Végül bejelentette, hogy Pest vármegyében az utolsó évtized során a munkanélküliség mértéke drámai módon a felére csökkent, míg az ipari termelés értéke elképesztő ütemben, háromszorosára emelkedett, 2500 milliárd forintról bőven 7000 milliárd forint fölé. E mögött részben az áll, hogy a kormány ebben az időszakban összesen 315 jelentős beruházást támogatott helyi szinten.