A Nébih új intézkedéseket vezetett be: minden állattartó telepen kötelezővé válik egy kibővített látogatási napló vezetése.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal bevezette a látogatási napló kötelező vezetését az ország egész területén, mely minden kereskedelmi célú állattartó telepre vonatkozik. E dokumentumban részletesen rögzíteni kell a telepre belépő és onnan távozó személyeket, valamint a gépjárműforgalmat is. E lépés célja, hogy megakadályozza az állattenyésztést fenyegető állatjárványok elterjedését és biztosítsa az állat-egészségügyi helyzet stabilitását.
Vasárnaptól kezdődően Magyarország minden kereskedelmi célú állattartó telepén kötelezően bevezetésre kerül egy kibővített adattartalmú látogatási napló. Ezt a fontos intézkedést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) jelentette be legfrissebb közleményében.
A kibővített adattartalmú látogatási napló bevezetését a Magyarország állattenyésztését sújtó, illetve fenyegető állatbetegségek, mint például a madárinfluenza, az afrikai sertéspestis, a kiskérődzők pestise, és különösen a ragadós száj- és körömfájás indokolta. Ezen intézkedés célja a betegségek elterjedésének megelőzése, valamint a gazdasági károk minimalizálása.
Minden egyes látogatót, aki belép a telepre, de nem szerepel a megszokott jelenléti íven, valamint minden olyan gépjárművet, amely nem a napi telepi munkafolyamatokhoz kapcsolódik, kötelezően rögzíteni kell a látogatási naplóban. A napló pontos és hiánytalan vezetéséért a telepvezető, az állattartó vagy a tulajdonos vállalja a felelősséget.
Ha az állattartó nem teljesíti a határozatban előírtakat, a megfelelő hatóság pénzbírságot róhat ki rá.
"A magyar állattenyésztés olyan láthatatlan, de rendkívül romboló kihívással néz szembe, amely a ragadós száj- és körömfájás vírus formájában jelentkezik" - fogalmazott Nagy István agrárminiszter a Facebook-oldalán.
Kezdjük azzal, hogy elengedhetetlen bizonyítékokat találjunk arra, hogy ez a vírus tényleg létezik, és komoly veszélyt jelent. A gazdasági következmények óriásiak, és az állatállományaink biztonságát is komolyan veszélyezteti. Mindez úgy is megfogalmazható, hogy a magyar szarvasmarha-állomány egy százaléka áldozatul esett annak érdekében, hogy a kilencvenkilenc százalékát megóvjuk.
A miniszter hangsúlyozta, hogy sajnos sokan a mai napig kételkednek a fertőzés létezésében. Kiemelte, hogy az állatorvosok, kutatók és hatósági szakemberek rendkívüli erőfeszítéseket tesznek nap mint nap a járvány megállításáért.
Ahogy korábban említettük, a március elején kirobbanó járvány következtében számos szomszédos ország intézkedéseket hozott a vírus terjedésének megakadályozása érdekében. A hétvégén Ausztria újabb korlátozásokat vezetett be, ami miatt több határátkelőnél jelentős forgalmi dugók alakultak ki.
Eközben a járművek fertőtlenítési folyamata továbbra is zajlott, és Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy újabb intézkedések léptek érvénybe, amelyek a következőket tartalmazzák:
Ausztria után Szlovákiában is felütötte fejét a ragadós száj- és körömfájás járvány, amely eddig már hat marhatelep állományát érintette, és a fertőzés jelenléte bizonyított.