A szél érintése hozott ide, és most ismét ő az, aki tovább repít.
Jönnek a hírek Kaliforniából, bozóttűzből szétterjedt nagyarányú pusztító tűz tombol már jó ideje. Megfékezni, megszüntetni eddig nem sikerült, mert mindig új helyen lobban fel a láng, elsősorban az élénk szél és a csapadékhiány miatt.
Lehetséges, hogy ha a szél nem fújna olyan hevesen, a tűzoltók munkája sokkal könnyebb lenne. A médiában megkérdezett szakértők szerint Los Angelesben a tűzvész kialakulásának mögött több tényező áll, mint például a tartós szárazság, a növényzet csökkent víztartalma és a levegő alacsony páratartalma. Ezen kívül az erős, intenzív szél is jelentős szerepet játszik a helyzet súlyosbodásában. Tehát a szél egyértelműen egy fontos negatív faktor a tűz elleni küzdelemben...
Nálunk a tél eddig meglehetősen nyugodtan telt, a viharos szél sem fújt olyan erővel, mint ahogyan azt sokan várnák – bár akadt egy-két nap, amikor a hideg szél kicsit feltűnt, de ez még mindig eltörpül anyáink és nagyanyáink emlékeivel összehasonlítva! A hó csak elvétve mutatta meg magát, és mire a földre hullt, már el is olvadt, ami a gyerekek szívét nagyon megviselte, hiszen a hóemberépítés ismét csak egy szép álom maradt. A szél sem játszadozott, ami általában jó hír, mert így a fagy is elviselhetőbbé válik. Ha pedig egyszerre érkezne a hó, a szél és a fagy, vigasztalódhatunk egy gömöri mondással: "sz_r a hideg szél nélkül". Ha már a szélnél tartunk, kíváncsi voltam, mit találok a Magyar szólások és közmondások gyűjteményében. Számos szólás létezik a szélről, de ez a bizonyos vaskos megállapítás nem szerepelt benne. Pedig a szélhez annyi közmondás fűződik, hogy bárki könnyedén tudna egyet-kettőt említeni, például: "Tudja, honnan fúj a szél", ami azt jelenti, hogy "ismeri valaki magatartásának vagy valamely dolog megtörténtének a rejtett okát." De vajon mi magunk tudjuk-e, honnan fúj a szél, és mennyire lényeges, hogy fújjon? Már a Hetvenhét magyar népmese egyik története is a szél körül forog. A mesében volt egyszer egy király, aki végül megnősült, és egy gyönyörű lánya született. Közben megjelent Kalamona, aki a királyoktól elkérte a lányukat, és ha nem kapták volna meg, bosszút állt volna. Királyunk pedig így válaszolt Kalamonának:
Mint ahogy a mesék tudománya megénekelte, úgy történt ez is: "fújt az északi szél, a hideg szeszélyes volt, akinek volt kutyája, ölbe kapta, és kivitette a szabadba, hogy ugatással melegebbre cserélje a fagyos levegőt." A király, akinek még a múlt évről megmaradt néhány jó termése volt, nem szenvedett az éhségtől. Ám a nép sorsa nagyon nyomasztotta, és nem tudta tovább titkolni a szűk élet valódi okait. Ezért hirdetett a népnek, hogy aki képes megszabadítani a szeleket, annak feleségül adja gyönyörű lányát. A történet végül egy bátor fiúról, Rontóról szólt, aki elvágta a szelet fogva tartó béklyót, és ezzel elindította a szél fújását az egész világon. "Hamarosan eső is érkezett, és mire eljött a vetés ideje, a föld végre megenyhült." Így Rontó is boldogan távozott, hiszen a királylány keze is az övé lett.
Los Angelesben a szél szabadon szárnyal, de esőért hiába fohászkodnak, sőt, a Kalamona nevét is csak kevesen ismerik. Nálunk viszont még a legutolsó falusi ember is tisztában van vele, hogy a szélnek ereje van: esőt hoz, és életet teremt. "Tavaszi szél vizet áraszt..." – s e dallam mindenki szívében ott él.
De vajon tájainkon általában milyen a széljárás? Nem politikai értelemben persze, mert az igen változó. A Met.hu szerint "Magyarország szélviszonyainak kialakításában két lényeges tényező játszik szerepet: az általános cirkuláció által meghatározott alapáramlás, valamint a domborzat módosító hatása.
A szél iránya és sebessége kiemelkedő jelentőséggel bír az éghajlati jellemzők szempontjából. A szél irányát mindig az határozza meg, honnan fúj, tehát az égtájak figyelembevételével értjük. A mérsékelt éghajlati övben, különösen a magasabb régiókban, a nyugati szelek dominálnak, azonban az alacsonyabb területeken a domborzati viszonyok jelentősen befolyásolják a szélirány alakulását. Magyarország esetében, elhelyezkedéséből adódóan, az uralkodó szélirány - más szóval a leggyakoribb szélirány - az északnyugati, míg a délies szeleknek egy második csúcsuk van. Az általános légköri cirkuláció északnyugati irányú fő áramlása a Dunántúl keleti részén és a Duna-Tisza közén a legmarkánsabb, míg a Tiszántúlon az északkeleti szelek a meghatározók. Érdemes megjegyezni, hogy a mérsékelt öv szelei nem állandóak, mivel a cirkuláció különböző fázisai folyamatosan változnak. Magyarországon, illetve a határ mentén, valószínűleg a Csallóköz térségében is, a leggyakoribb szélirány relatív gyakorisága általában csupán 15-35% között ingadozik. A 2001-2020 közötti időszak országos átlagai szerint az esetek 17,4%-ában volt jellemző az uralkodó északnyugati szélirány. Ez azt jelenti, hogy a szél 65-85%-ban nem az uralkodó irányból fúj. Ez a változékonyság megnehezíti a pontos előrejelzést, akárcsak a politikai események esetében. Mindig felbukkan valami váratlan fordulat.
A Csallóköz szélviszonyai körül nem sok konkrét információt tudtam összegyűjteni, így laikus megfigyelőként arra a következtetésre jutottam, hogy a Kis-Kárpátok vonulata talán valamennyire tompíthatja a hevesebb légáramlatokat. Ugyanakkor a térség, és különösen Pozsony, meglehetősen szelesnek tűnt, főleg egy gömöri tartózkodás után, amikor a szél ereje különösen szembetűnő volt. Már Cselényi is megörökítette a csallóközi szél sajátos karakterét a versében: "Fúj, fúj a csallóközi szél...". De mi a helyzet Magyarországon vagy a határ menti területeken? Milyen átlagos szélsebességet tapasztalhatunk a Csallóközben? A szélsebesség aktuális értéke számos lokális tényezőtől függ. A makroszintű hatások mellett jelentős befolyással bír a domborzat, a felszín borítása, valamint a környező akadályok is, mint például az épületek, fák vagy fasorok. Mindezek a tényezők együtt alakítják ki a táj szélviszonyait, így a Csallóköz szélfúvásainak természetét is.
Mióta mérik a szélsebességet és milyen fokozatai vannak a szél sebességének, kérdezhetnénk. Fontos kiindulópont e vonatkozásban a Beaufort-skála. Francis Beaufort egy brit hajóskapitány volt, aki egy skálát, osztályozást dolgozott ki a tengeri szél erősségének a mérésére. A szélerősség-skála 12 szintet határoz meg, és 3 viharjelzési fokozatot különböztet meg. Persze a dolog nem ilyen egyszerű, egy avatott szakember bonyolultabb magyarázattal szolgálna a mérésekre vonatkozólag is. Elégedjünk meg tehát azzal, hogy aki bővebb információra vágyik, lapozza fel mondjuk a Természettudományi kisenciklopédiát vagy a net megfelelő oldalait, s beleszédülhet a sok tudnivalóba. Mert ugye a szél, a széljárás, a légmozgás, az éghajlat stb. rengeteg bizonytalansági tényezőt hordoz, s itt még nem is említettük a klímaváltozással járó jelenségeket.
Mindenesetre itt, a Csallóköz szívében a téli viharok még nem tombolnak, de ami késik, nem múlik. A magyar statisztikák szerint a legszelesebb hónapok 2001 és 2020 között februárra és márciusra esnek, amikor is az átlagos szélsebesség alig haladta meg a 3 m/s-t. Persze a történelem során akadtak kivételek is, viharos szelek is bőven, hogy a nagyszülőknek legyen miről mesélniük. (Bezzeg a mi gyerekkorunkban a szél olyan erős volt, hogy egy alkalommal majdnem levitte a háztetőt... Télen pedig kétméteres hóban vágtunk utat az iskolába.) A szélsebességnek is megvan a maga évi ciklusa, tájainkon is, bár, ahogy már említettem, a kivételek erősítik a szabályt. Azok a tudósok, akik figyelik és mérik a természeti jelenségeket, megállapították, hogy átlagosan a tavasz első fele a legszelesebb, míg a legkisebb szélsebességet általában nyár végén és ősz elején tapasztalhatjuk. Magyarországon átlagosan 131 szeles napra számíthatunk évente, ezek közül 33 nap viharosnak számít. Ha visszatérünk a fent említett szélerősségi skálához, amely a Természettudományi kisenciklopédiában található, megtudhatjuk, hogy mi számít szélcsendnek, vagyis "amikor a füst függőlegesen emelkedik". A skálán a 4. helyezett mérsékelt szél akkor észlelhető, amikor "az árbocszalag kiegyenesedik". A 6. fokozat az erős szél, amelynek jellemzője a "zúgó hang". A 10. fokozat az erős vihar, ami "fákat csavar ki", míg a 12. fokozat az orkán, amely "teljes pusztulást" okoz. Az enciklopédia a Beaufort és Köppen skáláin még az orkánok további szélerő fokait is feltünteti, 13-tól 17-ig. Korábbi írásaimban már többször is említettem Karel Čapeket. Nos, "rajtakaptam", hogy egészen bizonyosan ismerte Beaufort szélerősségi skáláját, amikor a Szelek fonetikája című művében így ír róla:
Ugyan hol olvashatott Francis Beaufort szélerősség skálájáról 1932-ben, amelyet az egykori brit flotta ír sorhajókapitánya (később admirális) 1805-ben dolgozott ki? A Beaufort-fokozatok leírása, jellemzése a szélerősség feltüntetésén túl is meglehetősen "lírai", hiszen pl. a 8. fokozatú viharos szél jellemzése a következő: "vastagabb fatörzsek hajladoznak, nehéz gyalogolni". Mindenesetre ezzel a skálájával Beaufort "a szélerősség-skála atyja" lett. Persze Čapeknek is feltűnhetett a skálán szereplő légmozgások pár szavas jellemzése, amikor leírta:
jegyzi meg, miközben papírra veti a maga "definícióit" az egyes szelek erőssége vonatkozásában, miközben hozzáfűzi:
Leírja azt is, hogy az egyes szeleknek milyen a hangja. Például
Ha a tudományos skálát és a legerősebb szelek előfordulásának havi eloszlását vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy a szelesebb időszakok még előttünk állnak. A tél végére és a tavasz elejére várhatóak a legintenzívebb szelek, de bízunk benne, hogy nem fognak orkánná fokozódni.
