A Századvég elemzése szerint Európa folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, azonban a magyar lakosság háromnegyede sikeresen megél a jövedelméből.
Az európai polgárok körében végzett felmérések alapján a kontinens lakosságának 80 százaléka úgy véli, hogy Európa stagnál vagy éppen hanyatlás jeleit mutatja. Ez a pesszimista nézőpont elsősorban az egyre súlyosbodó megélhetési válságnak tudható be: az uniós állampolgárok harmada számára komoly kihívást jelent a mindennapi élet fenntartása, míg közel 50 százalékuk nem lenne képes egy váratlan, jelentősebb kiadás fedezésére.
A századvég tanulmánya szerint a tagállamok között nagy különbségek vannak: míg Görögországban és Lettországban a relatív többség nehezen él meg, Hollandiában és Magyarországon a lakosság háromnegyede képes kijönni a jövedelméből.
A Századvég Európa Projekt kutatásának eredményei alapján 2025-re a válaszadók 39%-a úgy érezte, hogy a dolgok kedvezőtlen irányba haladnak, míg csupán ennek ellentéte, a pozitív irányt választók aránya volt a kisebbségben.
Az elmúlt évek konjunktúraérzetében tapasztalható mélyrepülés a háborúra adott hibás brüsszeli válaszok eredménye.
A szankciók és Ukrajna támogatásának finanszírozása drámaian csökkentette az EU gazdasági mozgásterét. A polgárok véleménye a közösség versenyképességéről meglehetősen kiábrándító: a válaszadók egyharmada úgy véli, hogy Európa hanyatlásnak indult, míg közel fele a stagnálásról számol be.
Európában a rezsiköltségek emelkedése az utolsó négy évben több mint 65 millió ember életét befolyásolta, akik most már az energiaszegénység szélsőséges helyzetével néznek szembe.
A hirtelen megugró adósságszolgálat komoly egzisztenciális kihívások elé állította az európai lakosság jelentős részét: a megkérdezettek 28%-ának legalább időnként gondot jelentett a törlesztési kötelezettségek teljesítése.
Magyarországon a lakosság adósságállománya, uniós viszonylatban nézve, viszonylag alacsony szintet mutat. Ezen belül a változó kamatozású hitelek aránya is csekély, ami hozzájárul a pénzügyi stabilitáshoz. A kormányzati intézkedések pedig tovább erősítik ezt a védelmet, hiszen célzott eszközökkel igyekeznek megelőzni a túlzott eladósodást, így biztosítva a háztartások pénzügyi egészségét.
A kérdés legkevésbé hazánkat érinti.
A kutatások szerint az európai lakosság több mint egyharmada küzd azzal, hogy a jövedelme elegendő legyen a mindennapi megélhetéshez, míg csupán az emberek ötöde él meg kényelmesen. Magyarországon viszont az energiaszegénység és a túlzott eladósodás problémája viszonylag ritkábban fordul elő, így itt kevesebb ember szembesül a megélhetési nehézségekkel, mint más országokban. Az érintettek aránya mindössze 24%, ami a legalacsonyabb érték az Európai Unióban.
Az adatok szerint az uniós lakosság kevesebb mint fele, pontosan 44 százalék, képesene egy jelentősebb, váratlan kiadás fedezésére. Magyarország ezen a téren is figyelemre méltó helyezést ér el, hiszen a Luxemburg (69 százalék), Hollandia (58 százalék) és Ausztria (55 százalék) után a negyedik legmagasabb arányt mutatja, amely 54 százalékot tesz ki.
