A Várkert Bazár szabadtéri fotókiállítással tiszteleg Budapest ostromának emlékére.
A Várkapitányság különleges megemlékezést tart Budapest nyolcvan évvel ezelőtti ostromáról, amelynek keretében csütörtökön megnyílt a Tizenkét hét a pokolban - Budapest ostroma a Várhegyen című fotókiállítás. A Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján rendezett tárlat célja, hogy felidézze és bemutassa azokat a nehéz időszakokat, amelyek a város történetének e sötét fejezetét jellemezték.
Ez a városrész, amely ma újjászületett épületeivel, lenyűgöző szépségével és gazdag történetével vonzza a látogatókat, 80 évvel ezelőtt a háború egyik legkeményebb csatatere volt. A németek által irányított védelem központjaként állandó légi és tüzérségi támadások kereszttüzébe került - emelte ki Madaras Bence, a Várkapitányság vezérigazgatója a tárlatot megnyitó beszédében csütörtökön.
Budapest ostroma 1944 végén és 1945 elején drámai hatással volt a város lakóira. Mintegy nyolcszázezer ember szorult az ostromgyűrű keretei közé, akik a folyamatos bombázások és tüzérségi támadások elől menekültek a légoltalmi óvóhelyekre, a Királyi Palota földalatti labirintusába, vagy a Várhegy rejtett barlangjaiba és pincéibe. A gáz- és áramszolgáltatás megszűnt, az ivóvíz hiánya pedig tovább súlyosbította a helyzetet. Több mint ötven nap telt el, mire a város végre a szovjet csapatok irányítása alá került. A rejtőzködés kényszere sokakat arra kényszerített, hogy húsvétig a pincék mélyén maradjanak, legyen az a lakóhelyük elvesztése miatt, vagy a szovjet katonák erőszakos cselekedeteitől való félelem következtében.
A Várkapitányság, a Magyar Építészeti Múzeum és a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) közösen rendezett kiállítása a város építészeti hagyományait és a lakosság szenvedéseit idézi fel. Az igazgató elmondta, hogy a tárlaton nemcsak fényképek, hanem az ostromot megélt emberek naplórészletei és visszaemlékezései is helyet kaptak, gazdagítva ezzel a történeti kontextust.
Az ostrom időszakában a Várnegyed építményei közül számos súlyos, ám nem végzetes károkat szenvedett el. Ennek ellenére a korabeli vezetés ideológiai megfontolásokból a teljes vagy részleges lebontás mellett tette le a voksát. Az épületek újjáépítése csupán több mint ötven év elteltével kezdődhetett el - emelte ki Madaras Bence.
"A Nemzeti Hauszmann Program keretein belül indult el a munka nagy része."
- hangsúlyozta, kiemelve, hogy a projekt célja az, hogy a Budavári Palotanegyed épületei újra azt a ragyogó arculatot öltsék magukra, amelyet a 19-20. század fordulóján viseltek.
Almássy Kornél, a MÉM MDK vezetője kifejtette, hogy a Budai Várban jelentős kulturális örökségvédelmi tevékenységek folynak, melyekre építészeti szempontból is méltán lehet büszke az ország.
"Bízom benne, hogy a Vár újra visszanyeri azt a pezsgését, amely a harmincas években jelen volt"
- hangsúlyozta.
Az igazgató hangsúlyozta, hogy a most megnyíló kiállítás csupán egy szűk keresztmetszetet nyújt a Budapest ostromáról rendelkezésre álló fotóanyagból, amely a MÉM MDK birtokában van. Ez a tárlat különösen a Budai Várban történt pusztulásra fókuszál. A téma mélyebb és átfogóbb vizsgálatát a január 30-án megnyílt "Budapest ostroma" című kiállítás kínálja, amely a Magyar Építészeti Múzeum Bajza utcai Műhelytérében várja az érdeklődőket.
Almássy Kornél hangsúlyozta, fontos megmutatni a kontrasztot: hogyan tette tönkre a fővárost egy olyan értelmetlen védekezés, amelynek katonai jelentősége sem igazán volt, és hogyan tudott egy ilyen csapás után Budapest újraépülni. Hozzáfűzte: minden kritika és vita ellenére csoda, hogy ez a város fel tudott a hamvaiból emelkedni és újra a régi fényében tud ragyogni.
A kiállítás keretein belül tíz különálló, fényárban úszó installációt tekinthetünk meg, amelyek összesen húsz tablófelületen mutatják be a helyiek élményeit a légitámadások idején. A látogatók bepillantást nyernek abba, hogyan élték meg a tragédiákat, miként próbálták meg méltó módon eltemetni elhunytjaikat, és milyen harcot vívtak a túlélésért.
A kiállításhoz izgalmas kísérőprogramok is társulnak. Középiskolás diákok számára lehetőség nyílik egy rendhagyó történelemórán részt venni, ahol Nánay Mihály történész kalauzolásával fedezhetik fel Budapest ostromának mindennapjait, előzményeit és következményeit. Emellett a Testőrpalota Információs pontján elérhető "Akkor és most" című térképes kiegészítő segítségével a kiállítás tablóin bemutatott helyszínek mai állapotát is felfedezhetik.
A programokról tájékozódni, és azokra jelentkezni a Várkert Bazár honlapján lehet.
