Kazahsztánban egy jelentős stratégiai atomalku jött létre, amelynek keretében két meghatározó szereplővel sikerült megállapodást kötni.
Kazahsztán hivatalosan is kiválasztotta a Roszatomot és a China National Nuclear Corporationt (CNNC) első két atomerőművének megépítésére - számolt be az energynews.
A 2,4 GW összkapacitású két projekt a 2024 októberében megrendezésre kerülő, a nukleáris energia alkalmazását támogató népszavazás kimenetelére alapozva valósul meg.
A bejelentés időzítése nem véletlenszerű: Xi Jinping kínai elnök június 16-17-én hivatalos látogatásra érkezik az országba.
Kazahsztán első atomerőművének építési helyszíne Ulken, mely a Balhas-tó közvetlen közelében, körülbelül 400 kilométerre található Almatitól. Az orosz Roszatom vállalat két modern, 3+ generációs VVER-1200 reaktort fog telepíteni, amelyek kiemelkednek fejlett biztonsági jellemzőik és magas hatékonyságuk révén. A projekt anyagi hátterét orosz exporthitel-konstrukció keretében biztosítják.
A második létesítmény a CNNC közreműködésével fog létrejönni, egy még véglegesítés alatt álló megállapodás keretében. Ez a projekt szervesen illeszkedik Kína "Egy övezet, egy út" stratégiájába, amelynek célja a gazdasági és technológiai befolyásának kiterjesztése Közép-Ázsiában. A kínai részvétel Kazahsztán számára új lehetőségeket teremt a partnerségi kapcsolatok szélesítésére is.
Kazahsztán energiamixének jelenlegi struktúrája jelentős mértékben épít a szénre és a vízenergiára. Azonban a belső fogyasztás gyors növekedése miatt egyre sürgetőbbé válik olyan stabilabb és megbízhatóbb energiatermelési módszerek felfedezése, amelyek képesek megfelelni a jövőbeli igényeknek. Mint a világ legnagyobb uránkitermelője, Kazahsztán különösen kedvező helyzetben van a saját fűtőanyag-ellátás szempontjából is.
A nukleáris program társadalmi elfogadottságát a 2024 októberében rendezett népszavazás alapozta meg, ahol a választók körülbelül 70%-a támogatta az atomerőművek létesítését. Ez a fejlemény különösen figyelemre méltó egy olyan ország esetében, ahol a lakosság évtizedekig ellenezte a nukleáris technológia alkalmazását, a szovjet időszak kísérleti robbantásainak traumatikus öröksége miatt.
A projekt nem csupán gazdasági kezdeményezés, hanem egy fontos külpolitikai üzenetet is hordoz: Tokajev elnök törekszik arra, hogy megtalálja az egyensúlyt Oroszország és Kína között, miközben egyúttal az ország energiarendszerének modernizációját is célul tűzte ki.
