Spárga: a zöldségek elegáns uralkodója.

Ez a tavaszi különlegesség XIV. Lajos francia király asztalának dísze volt. Az ízletes élvezet április végén bontogatja szirmait, és egészen júniusig kényezteti ízlelőbimbóinkat. Fedezzük fel, milyen tápanyagok rejlenek benne, miért érdemes beépíteni étrendünkbe, és hogy van-e olyan csoport, akiknek esetleg érdemes elkerülni ezt a finomságot!

A közönséges spárga kiválóan beleillik az egészséges étrendbe, lévén kevés kalóriát, viszont annál több rostot tartalmaz, valamint számos vitamin, ásványi anyag és fitonutriens található benne. Utóbbiak közé tartoznak az olyan színanyagok, mint az antociánok és a karotinoidok, valamint a flavonoidok, melyek íz- és színanyagok is, továbbá szaponinokat is tartalmaz, amelyek habképző anyagok, ízük többnyire kesernyés.

Bár eddig nem végeztek közvetlen tudományos kutatásokat a spárga egészségre gyakorolt hatásairól, a benne található összetevők jótékony hatásai már jól ismertek. Ezek az anyagok támogatják a máj és az immunrendszer működését, miközben hozzájárulnak a gyulladások csökkentéséhez és az oxidatív stressz mérsékléséhez. Ezen felül az alábbi előnyös tulajdonságokkal is bírnak:

A K-vitamin kulcsszerepet játszik a véralvadási mechanizmusokban, hozzájárulva ezzel a szervezet egészséges működéséhez.

* A kalcium szükséges az erős csontozathoz

A folsav, más néven B9-vitamin, kulcsszerepet játszik a fehérje-anyagcserében és a DNS szintézisében. Ezért különösen lényeges a várandós nők számára, hiszen hozzájárul a magzat egészséges fejlődéséhez.

A kálium kulcsszerepet játszik a vérnyomás kiegyensúlyozásában, hozzájárulva ezzel a szív egészségének megőrzéséhez.

Az antioxidánsok szerepe kiemelkedő, hiszen képesek semlegesíteni a káros szabad gyököket, amelyek a dohányzás, az UV-sugárzás vagy a légszennyezés következtében jönnek létre a szervezetünkben. Ezek a vegyületek segítenek megóvni sejtjeinket az oxidatív stressztől, így hozzájárulva egészségünk megőrzéséhez.

A bioaktív vegyületek, mint például a kvercetin, különleges színanyagként ismertek, amelyek gyulladáscsökkentő és immunrendszert támogató hatásukkal tűnnek ki.

Az emészthetetlen növényi rostok kedvezően hatnak az emésztési folyamatokra, ezáltal hozzájárulnak a bélrendszer megfelelő működéséhez és egészségének megőrzéséhez.

Az aszparagin, egy különleges aminosav, jótékonyan befolyásolja a vesék működését, és vizelethajtó hatással bír. Ezért, ha felfázásos tünetekkel küzdünk, hasznos lehet spárgát fogyasztani. Bár önállóan nem tekinthető gyógymódnak, a szakorvos által javasolt kezelések és a megfelelő mennyiségű folyadék mellett a spárga fogyasztása kiegészítheti a gyógyulási folyamatot. Érdemes tehát beiktatni az étrendünkbe a felfázás idején!

A fehér spárga a talaj mélyén fejlődik, és csak akkor szedik le, amikor a feje éppen csak megjelenik a felszínen. Ezzel ellentétben a zöld spárgát szabadon hagyják nőni, hogy a napfény hatására érjen be, így gazdag klorofillban, ami a zöld színét adja.

A zöld spárga íze frissítően élénk, míg a fehér változat lágyabb és finomabb aromákkal bír. Mindkét fajta gazdag tápanyagokban, de a zöld spárga kiemelkedik, hiszen több B- és C-vitamint, valamint folsavat tartalmaz. Ráadásul mindkét típus alacsony kalóriatartalmú, 100 grammban csupán 18-21 kcal található. Ezért tökéletes választás lehet azok számára, akik diétáznak vagy egészséges étrendet követnek.

Mindkettő fogyasztható sütve, főzve, párolva, de nyersen csak a zöld, utóbbit meg sem kell pucolni, a fehéret ellenben mindig.

A friss spárga víztartalma lenyűgöző, hiszen körülbelül 90%-át képezi. Ezen kívül gazdag szénhidrátokban és fehérjékben, emellett vitaminok, ásványi anyagok, rostok és fitotápanyagok is találhatóak benne. Zsírtartalma rendkívül alacsony, hiszen 100 grammban csupán 0,1-0,2 g zsír található. A vitaminok és ásványi anyagok palettája széleskörű: a már említetteken túl B1-, B2-, B3- és E-vitamint, valamint vasat, rezet, magnéziumot, mangánt, nátriumot, szelént és cinket is tartalmaz, ami igazán táplálóvá teszi ezt a zöldséget.

Noha a spárga egészséges élelmiszer, nem mindenkinek javasolt a fogyasztása. A spárga tartalmaz nikkelt, így azoknál, akik nikkelallergiások, tüneteket okozhat, ezért számukra kerülendő a fogyasztása.

A spárga önállóan is okozhat allergiás reakciókat, bár eddig csupán néhány esetről van tudomásunk. Jelenleg nem sikerült pontosan meghatározni, hogy melyik összetevője váltja ki ezt a reakciót, így a konkrét allergén azonosítása még várat magára. A túlérzékenységi válaszok, mint például a bőr viszketése, a leggyakoribb tünetek közé tartoznak.

A purinvegyületek a nukleinsavak alapvető építőelemei, amelyek nélkülözhetetlenek az életfolyamatokhoz. Az egészséges emberi szervezet normál körülmények között a táplálék révén bevitt purint húgysavvá alakítja, amely aztán a vizelettel távozik a testből. Amennyiben azonban ez a folyamat valamilyen okból zavart szenved, vagy ha valaki túlzott mennyiségű, magas purintartalmú élelmiszert fogyaszt – például vörös húsokat –, a húgysav felhalmozódik a vérben. Ez a túlzott koncentráció pedig ízületi lerakódásokhoz vezethet, amelyek fájdalmat okoznak, és végül köszvény kialakulásához vezethet.

A spárga tartalmaz purint, de mennyisége nem olyan jelentős, hogy a fogyasztása közvetlenül köszvényt okozzon. Ugyanakkor, ha valakinél már megjelent ez a betegség, a spárga fogyasztása súlyosbíthatja a tüneteket. Ezért a köszvényben szenvedőknek érdemes elkerülniük az ilyen zöldségek, valamint más, magas purintartalmú élelmiszerek fogyasztását is.

Egy másik elterjedt ízületi fájdalommal járó kórkép a porckopás (artrózis), amelynek okai azonban lényegesen eltérnek, hiszen itt a porcok fokozatos elhasználódása a fő tényező. Azok, akik ezzel a problémával küzdenek, bátran fogyaszthatnak spárgát.

A spárga elfogyasztása után sok ember vizeletében megjelennek a kéntartalmú aszparáguszsav bomlástermékei, amelyek felelősek a jellegzetes szagért. Érdekes módon nem mindenkinél tapasztalható ez a szag; ennek valószínűleg az az oka, hogy néhány ember szervezetében hiányzik az a speciális enzim, amely szükséges az aszparáguszsav lebontásához. Van olyan elmélet is, amely azt sugallja, hogy bár a szagos bomlástermék valóban jelen van a vizeletben, egyesek egyszerűen nem képesek érzékelni annak szagát.

Ezek az anyagok bekerülnek az anyatejbe is, más kéntartalmú vegyületekhez - fokhagyma és hagyma illatanyagai - hasonlóan, és megváltoztathatják annak szagát és ízét, előfordulhat, hogy a baba emiatt nem akar szopni. A spárgából származó, anyatejbe kiválasztódó illatés ízanyagok ártalmatlanok a csecsemőkre nézve.

Ha a fehér spárgát nem hámozzuk le alaposan, könnyen keserű ízűvé válhat.

Ha a spárgán barna foltokat észlelünk, érdemes elkerülni a vásárlását, mivel ez annak a jele, hogy a zöldség már elvesztette frissességét.

* Ha magunk termesztjük és a gyöktörzshöz túl közel vágjuk el betakarításkor, akkor is keserű lehet a fehér spárga íze.

* A fejlődése közben a spárgát érő nagyon jelentős hőingás következtében ugyancsak kesernyéssé válhat ez a zöldség.

* Ha a spárgasípok frissek, akkor összedörzsölve őket nyikorgó hangot hallhatunk.

A friss spárga jellegzetessége, hogy a vágási felülete nedves és illatos, továbbá a szár könnyedén eltörik.

Érdemes minél hamarabb elfogyasztanunk a friss spárgasípokat, lehetőleg még a begyűjtés napján, hogy megőrizzük ízüket és tápanyagaikat.

Mivel a spárga vízhajtó, több gyártó méregtelenítő, salaktalanító, esetleg fogyást ígérő étrend-kiegészítő összetevőjeként használja a kivonatát. Bár az étrend-kiegészítők forgalmazása bejelentéshez kötött, de nem követeli meg a nekik tulajdonított hatás bizonyítását. A vízvesztés következménye esetleg valóban megmutatkozhat a mérlegen, de ez nem valódi fogyás, a testzsírból ezzel nem tud leadni, a vizet pedig úgyis pótolnia kell. Ha fogyni szeretne, akkor sokkal jobban teszi, ha életmódot vált, egészségesen étkezik és rendszeresen sportol. Ennek részeként viszont már érdemes valódi, friss spárgát fogyasztani.