Sokkoló halpusztulás Velencénél: Milyen hatással lesz ez Magyarország egyik legnagyobb tavára? - Pénzcentrum A Velencei-tó környékén drámai események zajlanak, hiszen hatalmas halpusztulás történt, amely aggasztó kérdéseket vet fel a tó ökológiai állapot

A Velencei-tó partjainál példa nélküli halpusztulás zajlik, ahol a hétvége óta hatalmas számban tűnnek el az ezüstkárászok. A szakmai elemzők a jelenség hátterében fajspecifikus betegségre utaló jeleket vélelmeznek, annak ellenére, hogy a vízminőségi tesztek nem mutatnak ki eltéréseket - értesült a Telex.

Riasztó kép fogadja a Velencei-tó partjára látogatókat: a víz szélén küzdő halak, akik oxigénért harcolnak, és a vízen lebegő haltetemek sokasága tűnik fel. A gárdonyi mólónál tett rövid séta során több mint száz elpusztult halat lehet észlelni, ami a helyiek és a vízparti dolgozók véleménye szerint is példa nélküli látványosság.

"Negyven éve navigálok a vízen, de ilyen jelenséggel még sosem találkoztam" - osztotta meg tapasztalatait a helyi sétahajó kapitánya. Véleménye szerint leginkább a kishalak, különösen az ezüstkárászok szenvednek, bár néha nagyobb példányok maradványai is előkerülnek.

A horgászok különösen aggasztónak tartják a helyzetet, mivel az ezüstkárász rendkívül ellenálló faj. "A kárász a legnagyobb túlélő, a mocskos vízben is elél. Ha ez elpusztul, akkor már baj van" - fogalmaztak a megkérdezett horgászok, akik szerint a korábbi halpusztulásoktól eltérően most szinte kizárólag ez a faj érintett.

A hétvégén kezdődött halpusztulás miatt hétfőn a környező települések polgármesterei, vízügyi szakemberek és a Magyar Országos Horgászszövetség (MOHOSZ) képviselői válságtanácskozást tartottak. Pálinkás Imre, a MOHOSZ kirendeltségének vezetője az ülésen elmondta: "a szombat óta jelentős mennyiségben elpusztult halak 99 százaléka 8-12 centiméteres ezüstkárász volt. Számos jel arra utal, hogy egy fajspecifikus betegség kialakulásáról van szó, amely az emberi szervezetre nem jelent veszélyt."

A szakhatóságok által végzett vízminták elemzése nem tárt fel semmilyen rendellenességet. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása alapján a tó vize megfelelő oxigénellátottsággal rendelkezik, és nem tartalmaz a halak egészségére káros vegyi anyagokat. Emellett a problémás algafajok előfordulása is elhanyagolható. Egy szakértő szavaival élve: "a tó jelenlegi állapota ideális a halak számára, így meglepő, hogy halpusztulás tapasztalható."

A turisztikai szezon küszöbén a helyiek aggódnak a jelenség miatt, félve annak gazdasági és környezeti következményeitől. "Mindegy, milyen a vízminőség, egy ilyen tóba nem engedjük be a gyerekeket" - nyilatkozta egy helyi család, miközben a horgászok is elmaradoznak a partról.

A szakértők véleménye szerint a jelenlegi halpusztulási eset eltér a korábbiaktól. Míg 2021-ben az oxigénhiány, 2022-ben a tartós meleg és vízhiány okozta a problémákat, addig idén áprilisban a műtrágya bemosódása állt a háttérben. "Ha a vízminőség lenne a fő probléma, akkor először az érzékenyebb fajok szenvednének. Jelenleg azonban főként az ezüstkárászt találjuk elhullva, ami arra utal, hogy a betegség fajspecifikus" - fejtette ki egy, a tó helyzetét alaposan ismerő szakértő.

A szakértők szerint a visszatérő halpusztulások mögött részben a klímaváltozás áll. A szélsőséges időjárási jelenségek és a hirtelen hőmérséklet-ingadozások komoly terhet rónak a halak szervezetére, felborítva ezzel természetes életciklusukat. "Ha május közepén még fűtésre van szükség, majd hirtelen a víz hőmérséklete 11-12 fokról 22-25 fokra ugrik, az a halakra is negatív hatással van" - nyilatkozott egy szakértő a helyzetről.

Bár egyesek a Mol április végi, gárdonyi olajszivárgását is összefüggésbe hozták a halpusztulással, a vállalat közleménye szerint a szennyezés lokalizált maradt, és "nem jutott a talajvízbe és nem terjed a város irányába sem, így ehhez a halpusztuláshoz sincs semmi köze."

A helyiek véleménye szerint a jelenlegi halpusztulás egy szélesebb körű környezeti válság tünete. "A tavat fokozatosan betonfalakkal zárták körbe, így elvesztette természetes önregeneráló képességét" – osztotta meg gondolatait egy helybéli. Szakértők hangsúlyozzák, hogy a tó túlzott halászata, a vízminőség ingadozása, valamint a kialakuló algavirágzások mind hozzájárulnak a helyzet súlyosbodásához.

Bár az ezüstkárász invazív és gyorsan szaporodik, a szakemberek figyelmeztetnek arra, hogy minden egyes halpusztulás jelentős veszteséget jelent. A helyiek abban bíznak, hogy a jelenlegi helyzet cselekvésre sarkallja az illetékes hatóságokat. "Ez a mi tavunk, de a szárazság egyre inkább elhatalmasodik rajta; hol a csukák, hol a süllők tűnnek el, sőt, a kárászok is haldokolnak. Negyvennégy éve élek itt, és ha nem tesznek valamit a vizünk védelme érdekében, biztos vagyok benne, hogy pár év múlva már nem lesz tó a szomszédságomban" - mondta el egy helyi horgász.