A Barátság kőolajvezeték ellen tervezett terrortámadás körüli információk sok szempontból meglehetősen zavarosak, és a felhozott vádak nem tűnnek megalapozottnak. Az ügy részletei homályosak, ami csak tovább növeli a kételyeket.
Szlovákia és Magyarország jelenleg egyaránt kitett a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkező orosz kőolajszállítmányoknak. A Moszkva ellen alkalmazott szankciók ugyan kiterjednek a kőolajra is, a gyakorlatban a kiskapuk és az uniós kivételek miatt továbbra is jelen van az uniós piacon az Oroszországból érkező nyersanyag.
Magyarország és Szlovákia számára az orosz szállítmányok legfőbb forrása a Barátság vezeték, ezért keltett nagy visszhangot, amikor Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter és Pavol Gašpar, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) vezetője a múlt hét csütörtökén beszámoltak egy gyanús szervezett csoportról, amelyről feltételezték, hogy terrortámadás előkészületeit tervezi.
A sajtótájékoztatón elhangzottak meglehetősen ködösek voltak – Gašpar és Šutaj Eštok egyértelműen kiemelték, hogy csupán a biztonsági tanács tagjai rendelkeznek a csoport tevékenységeiről szóló részletes információkkal. Emellett többször is sejtették, hogy egy ukrán vonatkozású háttérszervezet is szerepet játszik az ügyben.
A belügyminiszter azt is kijelentette, a titkosszolgálat által összegyűjtött információkból nem feltétlenül következik, hogy büntetőjogi következménye lesz az esetnek és óvatosságra intett. A szlovák értesülés azonban így is nagy felzúdulást váltott ki.
A szlovák és a magyar közvélemény félelmei egy történelmi eseményre vezethetők vissza. A háború kitörése után, 2022 szeptemberében, váratlanul felrobbant az Északi Áramlat gázvezeték három csöve Dánia partjainál, amely egy jelentős és aggasztó eseménynek bizonyult. A Nord Stream I és II összesen négy gázcsőből áll, és a robbanások háttere másfél évig rejtély maradt. Ez az incidens jelentős hatással volt a gázellátási lehetőségekre, megakadályozva, hogy Németország mérlegelje az Ukrajzát megkerülő orosz földgáz szállításának újbóli beindítását. Az események felerősítették a régióban meglévő feszültségeket és a gázellátás biztonságával kapcsolatos aggodalmakat.
Az akció pontos részletei jelenleg is tisztázatlanok, de valószínűleg a történésekhez az ukrán különleges erőknek is volt némi köze - azt nem tudni teljes bizonyossággal, hogy Volodimir Zelenszkij elnök milyen részletességgel tudott az akcióról és milyen módon nyújtott segítséget az ukránoknak az Egyesült Államok. Az ukrán fél tagadja az érintettségét, viszont augusztusban a német hatóságok elfogatóparancsot adtak ki egy ukrán állampolgár ellen és novemberben bejelentették, két gyanúsítottat is azonosítottak a robbantás kapcsán.
Míg Németország energiaellátása szempontjából az Északi Áramlat kiemelkedő szerepet játszik, addig a Barátság kőolajvezeték különösen fontos Szlovákia, Magyarország, valamint a másik két országtól eltérően alternatív energiaforrások felkutatására törekvő Csehország számára. Ukrajna ugyanakkor tolerálja a vezetéket, de az oroszokkal való üzleti kapcsolatokkal nem éppen a legnagyobb kedvvel viseltetik.
Nyáron általános zavart okozott Mihajlo Podojlak elnöki tanácsadó interjúja arról, hogy önhatalmúlag leállítják az Ukrajnán keresztül érkező gáztranzitot, ami éles magyar és szlovák reakciókat váltott ki.
Napokkal később világossá vált, hogy a tanácsadók megnyilatkozásai egy félreértés következményei voltak. A szolgáltatás zavartalanul működik egy olyan konstrukció keretein belül, amely ügyesen elkerüli mind az uniós, mind az ukrán szankciókat.
Bár a Szlovákiában leleplezett feltételezett csoport tagjait már mind kiengedték a rendőrségi őrizetből, és vádemelés sem történt, a hatóságok által közölt információk alapján úgy tűnik, hogy a csoport előkészítő munkálatokat végzett. Az állítólagos sejt valószínűleg a vezeték nyomvonalának feltérképezésén és potenciális gyenge pontjainak felderítésén dolgozott.
A rendőrségi nyomozások és házkutatások alkalmával egy drón került elő, valamint a hatóságok térképeket és maszkokat is felfedeztek. Azonban robbanóanyagokat, fegyvereket vagy bármiféle kézzelfogható bizonyítékot, amely alátámasztaná, hogy a csoport valóban szándékában állt volna károsítani a vezetéket, nem találtak.
Fontos eltérés a Nord Stream felrobbantásának tervével szemben, hogy egy esetleges támadás esetén a vezeték sokkal könnyebben hozzáférhető, de ebből kifolyólag a kárelhárítás is kevesebb problémával járna.
Egy másik indok, amely valószínűleg beindította a sajtótájékoztatóhoz vezető eseménysorozatot, az volt, hogy az elsőként őrizetbe vett férfi megpróbált elmenekülni a szlovák hatóságok elől. Az illetőt november 2-án fogták el Nagymihályban, miután egy izgalmas autós üldözés után került rács mögé.
Az érintett állítólag azzal indokolta menekülési kísérletét, hogy megrémült a nyomában lévő, azonosítatlan gépjármű láttán.
Magyarország szintén információkhoz jutott a szlovák hatóságoktól a tervezett bűncselekmény kapcsán, mivel az elkövetők egyike magyar állampolgársággal is rendelkezik. A szlovák fél mindkét érintett személyt kiutasítaná az országból, további két őrizetbe vett személy sorsáról - akik valószínűleg nem ukrán állampolgárok - azonban egyelőre nincs hír. Az érintettek vádemelés nélküli szabadon bocsájtása azt jelzi, hogy a vádak gyenge lábakon állnak.
Juraj Krúpa (SaS) hétfői sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a titkosszolgálat vagy nem sürgette meg a bizonyítékok alapos dokumentálását, vagy a rendőrség túl későn lépett közbe, esetleg a vádakat csupán kitalálták.
