A Tejútrendszer mélyén olyan csillagok rejtőznek, amelyekre még soha senki nem tekintett rá.
Brit és amerikai csillagászok új felfedezései szerint létezhetnek az úgynevezett sötét törpecsillagok, amelyek hasonlítanak a barna törpékhez, de a belső szerkezetük tele lehet rejtélyes sötét anyaggal. Ezek a titokzatos égitestek új lehetőségeket nyitnak meg a világegyetem sötét anyagának megértésében.
Bár az univerzum 70 százalékát a sötét anyag teszi ki, máig nem tudták megfejteni a tudósok, hogy ez pontosan micsoda. Nem véletlenül, közvetlenül ugyanis nem figyelhető meg, semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére pedig csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból lehet következtetni. Bár évtizedek óta próbálnak a nyomára akadni a tudósok, közvetlen bizonyítékot a fentiek miatt a mai napig sem sikerült szerezni a létezéséről.
Most brit és amerikai asztrofizikusok egy új helyet javasolnak a keresésre, ahol talán rá lehetne bukkanni a sötét anyagra: a barna törpék szívét.
A barna törpék olyan különös égitestek, amelyek tömege nem elegendő ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió induljon el, így nem tudnak valódi csillagokká válni. E méretek alapján a gázóriásoknál nagyobbak, mégis jócskán elmaradnak az igazi csillagok méretétől. Ennek következtében a barna törpék a világegyetem sötét, hideg zugaiban rejtőzve, halvány fényükkel vonzzák maguk köré a csillagászok érdeklődését.
A kutatók által írt, az arXiv preprint szerveren megjelent tanulmány szerint azonban bizonyos esetekben a barna törpék valami érdekesebbé alakulhatnak át. Azokon a területeken, ahol a sötét anyag nagyobb sűrűségben van jelen, felhalmozódhat a barna törpe magjában. És ha egy bizonyos típusú sötét anyagról van szó, a részecskék kölcsönhatásba léphetnek egymással, és energiát termelhetnek, amely táplálja a barna törpét.
A csapat az elméleti égitesteket "sötét törpéknek" keresztelte el - számol be róla a Science Alert. Jeremy Sakstein, a Hawaii Egyetem asztrofizikusa úgy véli, hogy "ezek az objektumok képesek összegyűjteni a szükséges sötét anyagot, amely lehetővé teszi számukra, hogy sötét törpékké alakuljanak."
A kérdés egészen addig csupán elmélet marad, amíg a csillagászok nem bukkannak rá a sötét törpék létezését igazoló bizonyítékokra. A kutatók úgy vélik, hogy a megoldás kulcsa a lítium 7-es izotópja lehet, amely a csillagok belsejében a magas hőmérséklet következtében viszonylag könnyen elbomlik, ám a hűvösebb barna törpék környezetében megőrizheti stabilitását. Ezen okból kifolyólag a csillagászok már most is e különleges anyag segítségével próbálják felderíteni a barna törpék rejtélyeit.
Ha azonban a sötét anyag megsemmisüléséből származó extra energia egy barna törpét táplál, az nagyobbnak és fényesebbnek tűnhet, mint akár az azonos tömegű vörös törpék. Tehát, ha találnak valamit, ami vörös törpére hasonlít, de a lítium-7 izotóp jelenlétére utaló jellegzetességeket is felfedezni benne, akkor lehet, hogy egy fekete törpéről van szó - ami megerősíti a sötét anyag létezését.
A tudósok véleménye szerint, még ha sikerülne is felfedezni egy ilyen csillagot, számos kérdés és feltételezés maradna, amelyeket tisztázni szükséges ahhoz, hogy biztosan állíthassuk, valóban a sötét anyagról van szó. Például felmerül az a lehetőség is, hogy az égitest belseje nem sötét anyagból áll, hanem valamilyen eddig ismeretlen fizikai folyamat felelős az adott jellemzőkért.
Mindezek ellenére sokan úgy gondolják, hogy a legideálisabb hely, ahol sötét törpék bukkannak fel, nem más, mint a Tejútrendszer szívében rejtőző titkos zugok.
