Az Orbán-kormány spórolási intézkedései sajnálatos módon nem a legmegfelelőbb területeken valósultak meg. Ahelyett, hogy a nyugdíjak, az egészségügy vagy az oktatás finanszírozására összpontosítottak volna, inkább saját érdekeik védelmére kellett volna he

Az Orbán-kormány 2010-hez képest jelentősen csökkentette a nyugdíjkiadásokat, de GDP-arányosan kevesebbet költ az egészségügyre és az oktatásra is. Eközben a magyar állam működése 850 milliárd forinttal többe került a régiós átlagnál.

Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése után jelentősen átalakította a költségvetés kiadási szerkezetét. A vizsgált 12 év összehasonlító adatai alapján leszögezhető, hogy ilyen mértékű változtatás Magyarországon kívül egyetlen más régiós országban sem történt. Leszögezhető az is, hogy az Orbán-kormánynak alig több mint egy évtized alatt sikerült az állami kiadások szerkezetét jelentősen eltéríteni mind a saját korábbi struktúrájától, de a régiós, sőt az európai átlagtól is - állapítja meg tanulmányában Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. Európai összehasonlításban a magyar költségvetésben a bruttó hazai termékhez mérten (GDP-arányosan) magasabb a működési költség, a gazdasági jellegű kiadás, és alacsonyabb az egészségügyi, a sport-kulturális-vallási, valamint a szociális védelmi célú költés. A közép-kelet-európai országok kivétel nélkül alacsonyabb állami kiadási rátával rendelkeznek, mint a magyar. Külön kiemelendő Románia, amely hagyományosan a régió legalacsonyabb jövedelemelvonási és újraelosztási rátájával működik, ami mintegy 10 százalékponttal alacsonyabb, mint a magyar - olvasható a Mire költ a magyar állam? című tanulmányban.

A magyar állam működési kiadásai – a kamatfizetéseket leszámítva – hagyományosan meghaladják a legtöbb uniós és regionális tagállam költéseit. Az elmúlt 12 évben ezen a téren nem tapasztalható érdemi változás. A magas államigazgatási költségek komoly terhet rónak a gazdaságra: a magyar kormány többletkiadásai, amelyek a régiós átlaghoz képest 1-1,5 százalékponttal magasabbak, 2022-ben körülbelül 850 milliárd forintot jelentenek – mutat rá Palócz Éva. Továbbá négy olyan terület is létezik – rendvédelem, honvédelem, környezetvédelem és lakhatás, valamint közösségi létesítmények – ahol szintén nem történt lényeges elmozdulás. Ezen szegmensek esetében minden ország a GDP 1-4 százalékát költi el.

Orbán Viktor szerint 2025 fantasztikus év lesz, de úgy tűnik, már osztogatásra sem marad pénzeEgészségügy és oktatás helyett inkább a NER-nek és az akkugyáraknak adja a költségvetési százmilliárdjait az Orbán-kormány

2022-ben a magyar államadósság finanszírozására szánt kiadások, köztük a kamatfizetések, csökkentek a 2010-es szinthez képest, ami egyértelműen pozitív fejleménynek számított. A kamatkiadások jelentős teherként nehezednek a költségvetésre, és 2022-ben Magyarország a GDP 3%-át fordította ilyen célokra, ezzel a második helyet foglalta el az Európai Unióban. Azonban a legfrissebb pénzügyi és költségvetési jelentések szerint 2022 óta a kamatfizetési ráta növekedést mutatott: 2023-ban a GDP 4,7%-át, míg 2024-ben várhatóan 4,9-5%-át költötte el az állam kamatokra. Ezzel Magyarország megelőzte Olaszországot, ahol a kamatfizetések 2023-ban a GDP 3,8%-át tették ki, annak ellenére, hogy az olasz adósságráta majdnem duplája a magyarnak, hiszen az eurózóna tagjaként jelentős mértékben olcsóbban tud hitelt felvenni.

Az állam gazdasági funkciókra fordított kiadásai 4,7 százalékkal nőttek 12 év alatt, a többletkiadásokból 2 százalékpontot tettek ki a megemelkedett lakossági energiatámogatások, így ez a növekedés indokolható. Ugyanez nem mondható el a közlekedési kiadások egy százalékpontos növekedéséről, ugyanis ezt nem igazolja az ágazat állapota - állapítja meg tanulmány szerzője.

Az oktatási kiadások tekintetében a 2010-es évhez képest, amikor ezek a GDP 5,5%-át tették ki, 2022-re 5,1%-ra csökkentek. E változás azonban nem csupán a számok csökkenését jelenti, hanem egy komoly átrendeződést is magában foglal: míg az alap- és középfokú oktatásra fordított források csökkentek, a felsőoktatásra szánt állami támogatások arányosan jelentősen megnőttek. Az EU-s rangsorban Magyarország a 10. helyen állt a GDP-arányos oktatási kiadások tekintetében 2022-ben, és a regionális, valamint időbeli adatok is azt mutatják, hogy a magyar oktatási költségvetés, a lengyel példával együtt, túlszárnyalja a régiós és akár az uniós átlagot is. Mindemellett a magyar oktatási kiadások 2003 óta szinte folyamatos csökkenést mutatnak, hiszen a 2010 és 2022 közötti időszakban ez a költségvetési tétel a GDP 0,4%-kal csökkent.

Az egészségügyi költések terén 12 év leforgása alatt a GDP 0,6 százalékával csökkentette Magyarország a ráfordításait, ami azt jelenti, hogy minden ágazatban kevesebb pénzt költött az állam, mint 2010-ben. 2022-re az EU-tagállamok átlagosan a GDP 4,4-9,3 százalékát szánták az egészségügyre, míg Magyarország a legalacsonyabb arányt képviselte az unióban, mindössze 4,4 százalékkal. Ezzel szemben Ausztria a legmagasabb, 9,3 százalékos ráfordítással büszkélkedhet, Csehország pedig szintén jelentős összegeket költ erre a területre. A közép-európai régióban Csehország áll az élen, amikor az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított arányát nézzük, míg Szlovákia is jelentős összegeket fordít erre. 2006-ig Magyarország és Szlovákia kiadásai nagyjából azonos szinten mozogtak, de 2007-től kezdődően a költségvetési konszolidációs intézkedések következtében a magyar egészségügyi ágazat is megszorításokat szenvedett el. Az ezt követő időszakban, 2007 és 2018 között, a magyar kiadások tovább csökkentek, de ekkor még a lengyel szintet meg tudták közelíteni, a román kiadások viszont alacsonyabbak voltak. A COVID-19 járvány által okozott hirtelen költésnövekedést követően 2022-re a magyar GDP-arányos egészségügyi kiadások a régiós országok alá süllyedtek. A kórházi ellátásokra fordított kiadások az EU rangsorának legvégén találhatóak, és a csökkenés már a 2008-as válság idején elkezdődött. Emellett a járóbeteg-ellátásra szánt források is az uniós rangsor alsó harmadában helyezkednek el, így nem tudják kompenzálni a kórházi szolgáltatások alacsony színvonalát.

Elsőkből az utolsók közé küzdötte magát Magyarország az EU-tagság húsz éve alatt, az igazán nagy bűnöket Orbán Viktor kormányai követték el

A sport, kultúra és vallási támogatások terén tapasztalható kiadások minden eleménél növekedés figyelhető meg a GDP-arányos mutatókban. Ez a szegmens az elmúlt évtized során különösen dinamikus változásokon ment keresztül. 2022-re Magyarország állami költései a GDP 2,7%-át tették ki ezekre a területekre, míg az EU átlag mindössze 1,1%-ot mutatott. A szabadidő, sport, kultúra és vallásügyi kiadások 2010 óta folyamatosan emelkednek, ami figyelemre méltó tendencia. Érdemes megemlíteni, hogy már 2010-ben is a magasabb kiadások közé sorolták Magyarországot, hiszen akkor 1,8%-os GDP-arányos költéssel rendelkezett, amely szintén túllépte az uniós átlagot, így a harmadik legmagasabb arányt képviselte az Európai Unióban.

A szociális védelem területén jelentős leépítésen ment keresztül az ország, hiszen míg 2010-ben a bruttó hazai termék 17,2%-át fordította az állam erre a célra, addig 2022-re ez az arány csupán 13,1%-ra csökkent. A kiadások minden szegmense visszaesett, kivételt csupán a család- és gyermekvédelmi támogatások képeznek. A nyugdíjak GDP-hez viszonyított arányát tekintve Magyarország az Európai Unióban a hátsó sorból az 5. helyen végzett 2022-ben. A nyugdíjak arányának csökkenése 2013-tól kezdődött, és mára a régió legrosszabb helyezését foglalja el. A háttérben álló okok sokfélék, de a legfontosabbnak a nyugdíjemelési rendszer svájci indexálásának 2010-es megszüntetését tartják, amely miatt a gazdasági növekedés – noha egyes nyugdíjprémiumok kifizetése megvalósult – már nem tükröződött a nyugdíjakban. Így a nyugdíjkiadások elmaradnak a GDP növekedésétől. Ezzel szemben a család- és gyermektámogatások esetében Magyarország helyzete lényegesen kedvezőbb, mint a nyugdíjak, valamint a betegségi és rokkantsági ellátások terén. 2022-re a magyar családi támogatások GDP-arányos részesedése az EU-ban az 5. legmagasabb volt, és a régió országai közül csupán Lengyelország előzte meg, mindössze néhány tizedszázalékkal.

Nem garantált a magas minőség

A kutató szerint érdemes megjegyezni, hogy a kiadások mértéke nem tükrözi teljes mértékben az adott funkció ellátásának minőségét. Megfelelő szervezéssel, átalakítással akár változatlan költségek mellett is lehet jobb szolgáltatást nyújtani. Ez fordítva is igaz: akár nagyobb GDP-arányos összegeket is lehet alacsonyabb hatékonysággal elkölteni. Erre jó példa a magyar államigazgatás magas, a GDP 5,2 százalékára rúgó működési kiadása, mégsem mondhatjuk, hogy a magyar kormány jobb és hatékonyabb adminisztratív szolgáltatásokat nyújt, mint mondjuk a cseh vagy az észt államigazgatás, amely csupán a GDP 3,4-3,5 százalékát költi a bürokratikus kiadásokra - állapítja meg Palócz Éva.