Rosonczy-Kovács Mihály: A lengyel elnökválasztás tétje rendkívül magas, hiszen nem csupán a politikai táj alakulása, hanem a kormány jövője is függ a választás eredményétől.
A lengyel államfőválasztás tétje nem csupán a következő elnök személye: a voksolás eredménye meghatározza a kormányzati stabilitást, a törvényalkotás lehetőségeit és a magyar-lengyel kapcsolatok jövőjét is - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója.
Rafal Trzaskowski, a Polgári Koalíció képviselője és a fő kormányerő, a lengyel elnökválasztás első fordulójában a szavazatok 31,36%-át zsebelte be. Ezzel szemben Karol Nawrocki, a Jog és Igazságosság pártja által támogatott jelölt 29,54%-os eredményt ért el. Mivel egyikük sem tudta megszerezni a szavazatok több mint felét, június 1-jén újabb fordulóra kerül sor.
Rosonczy-Kovács Mihály a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában arra hívta fel a figyelmet, hogy a szoros párharcok esetében a közvélemény-kutatások is bizonytalanságot jeleznek előre. Most három közvélemény-kutatóból kettő Rafal Trzaskowski vezetését jelzi, ő Donald Tusk kormányfő pártjának, a Polgári Platformnak az alelnöke, Varsó főpolgármestere, de a szakértő szerint ennek ellenére a jelenlegi helyzet Karol Nawrockinak kedvez. Arra is emlékeztetett, hogy február-márciusban jóval nagyobb Trzaskowski-vezetést mutattak ki a közvélemény-kutatók, sőt a pénzpiacok várakozásai is az ő biztos győzelemét várták.
Rosonczy-Kovács Mihály úgy látja, Jaroslaw Kaczynski megint jó érzékkel választott jelöltet, mert 2015-ben Andrzej Duda is szoros csatában tudott nyerni, pedig akkor mindenki azt hitte, hogy az akkori elnök, Bronislaw Komorowski marad a posztján. Duda is EP-képviselőként szinte az ismeretlenségből lépett elő, és most ugyanez a helyet Nawrocki esetében is, aki párton kívüli történész, akinek nincs is politikusi múltja. A választást az indokolja, hogy a PiS-t így egy kicsit hátrébb lehet vonni, és nem lehet negatív kampányt folytatni. Karol Nawrocki kampánya viszont most arról szól, hogy ha Rafal Trzaskowskire szavaz valaki, akkor Donald Tuskra szavaz, márpedig a 2023 óta kormányzó többség nem túl népszerű. A szakértő ugyanakkor jelezte, Trzaskowski is próbálná "a PIS elleni érzületet ráégetni Nawrockira".
Az első forduló során Varsóban és más nagyvárosokban egyértelműen a Polgári Koalíció jelöltje élvezett nagyobb népszerűséget, míg a vidéki részeken a Jog és Igazságosság jelöltje került előtérbe. Rosonczy-Kovács Mihály véleménye szerint ez a jelenség egy globális tendenciát tükröz, amely szerint a nagyvárosokban a globalista vagy baloldali politikai képviselők könnyebben tudják mobilizálni támogatóikat és kedvező eredményeket elérni. Ezzel szemben a kisebb településeken és falvakban a jobboldali jelöltek találják meg inkább a közönség támogatását. A lengyel politikai tájban azonban nemcsak a városi és vidéki megosztottság, hanem a kelet-nyugati történelmi különbségek is komoly szerepet játszanak.
Lengyelországban az államfőválasztás kiemelkedő jelentőséggel bír, sok más régiós országgal ellentétben. Ennek oka, hogy a közvetlen választás révén a győztes egy erős mandátumot kap, amely lehetővé teszi számára, hogy jelentős politikai döntéseket hozzon.
A lengyel jogalkotás szempontjából kulcsfontosságú, hogy az elnök politikai vétójoggal bír, amelyet az alsóház, a szejm, csupán háromötödös többséggel tud megkerülni. Jelenleg a koalíció nem rendelkezik ezzel a szükséges többséggel - ezt emelte ki a Lengyelország szakértője, amikor az elnökválasztás tétjeiről beszélt. Hozzátette, hogy emiatt a koalíció nem képes törvényt alkotni olyan ügyekben, ahol a koalíció és az ellenzék nézetei eltérnek. A Nézőpont Intézet külügyi igazgatója szerint ezért bizonyos kormányzati lépések törvényellenesek voltak, mivel a választási eredményekből következő kormányváltás körüli helyzetben olyan területeken próbáltak érvényt szerezni, ahol erre nem volt lehetőségük. Ezzel összefüggésben a Jog és Igazságosság politikai képviselői azt állítják, hogy ha Trzaskowski kerülne a hatalomra, akkor "az utolsó kötelék is elszakad Donald Tusktól", ami azt jelenti, hogy a kormány többé nem lenne képes a törvényesség keretei között maradni.
A szakértő véleménye szerint a jelenlegi választási kudarc komoly kihívások elé állítaná Donald Tuskot. Az összetett koalíció, amely négy pártból és tizenegy platformból áll, "sok szempontból instabilnak tűnik", és a politikai helyzet úgy alakulhat, hogy előre hozott választásokra is sor kerülhet. Az egyik kormányzati partner, egy jobboldali párt, korábban már kapott koalíciós ajánlatot a PiS-től, amely jelenleg is érvényes. Azonban a Harmadik Út az első fordulóban rendkívül gyenge teljesítményt nyújtott, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
"A második forduló során a Konföderáció szavazói kulcsszereplőkké válhatnak, akik meghatározhatják a politikai tájat."
"Az eredmények körülbelül 15 százalékosnak bizonyulnak, ami kulcsfontosságú, hiszen nem mindegy, hogy ez a szám milyen irányba változik" - nyilatkozta Rosonczy-Kovács Mihály. Szerinte ez különösen kedvező lehetőséget jelent Nawrockinak, főleg figyelembe véve, hogy a koalíciót belső feszültségek terhelik, és Donald Tusk éppen most hozta szóba a kormány átalakításának lehetőségét. "Ez is jól mutatja, hogy a helyzet valóban egy mindent eldöntő játszma" - tette hozzá.
A harmadik helyen zárta a választásokat Slawomir Mentzen, a jobboldali ellenzéki Konföderáció jelöltje. A második fordulós támogatásának feltételeként nyolcpontos programnyilatkozata elfogadását tette ki, amelyet Karol Nawrocki is jóváhagyott. A szakértők véleménye szerint a Konföderáció szavazóinak döntése kulcsfontosságú lehet, így Mentzen irányítása a támogatóik felé rendkívül fontos kérdés. Ezen kívül a jövőben egy PiS és a Konföderáció közötti koalíció is komoly eséllyel alakíthatna többséget a törvényhozásban.
A kampányban figyelemre méltó változások figyelhetők meg Rosonczy-Kovács Mihály megállapítása szerint Ukrajna megítélésében. Korábban a politikai szereplők versengtek egymással, hogy ki nyújt nagyobb támogatást a háború sújtotta szomszédos országnak, azonban most Trzaskowski is felvetette, hogy szigorúbb ellenőrzés alá kell vonni az ukrajnai menekültek társadalmi juttatásait. "A feltétel nélküli támogatás Ukrajna iránt a választók és a politikai elit körében is szinte teljesen megváltozott" - foglalta össze a helyzetet.
A lengyel gazdaság jelenleg kedvező irányba halad, és dinamikus növekedést mutat. Az uniós források, amelyek eddig nehezen érkeztek, most már szabadabban áramlanak. Ugyanakkor Rosonczy-Kovács Mihály rámutatott, hogy a választók nem tapasztalják meg ezeket a makrogazdasági adatokat a mindennapi életükben, ami a legutóbbi választási eredményekből is egyértelműen kiderül.
"A magyar-lengyel barátság az nem egy közhely, az egy csoda, talán világszinten is egyedülálló jelenség, egy olyan erős ezeréves szövet, amelynek csak a felszíne a mostani nagyon feszült politikai vita"
A Nézőpont Intézet külügyi igazgatója a két ország közötti kapcsolatokról beszélve hangsúlyozta, hogy jelentős diplomáciai feszültségek alakultak ki az egykor közös politikai platformon álló kormányzatok között, különösen Marcin Romanowski volt miniszterhelyettes magyarországi befogadása okozta viták miatt. A szakértő véleménye szerint az egyik legkritikusabb terület geopolitikai szempontból mutatkozik meg, ám az Ukrajnával kapcsolatos kérdésekben a lengyel közvélemény álláspontja már sokkal inkább hasonlít a magyar állásponthoz, mint a korábbi időszakokban. Ezen túlmenően a szakértő észlelte, hogy a múltbeli helyzethez való visszatérés tendenciája is megfigyelhető az ukrán kérdésben.
"Decemberi interjújában a magyar miniszterelnök kifejtette, hogy sajnálatos, miszerint a lengyelek nem képesek különválasztani a pártpolitikai és az államügyi kérdéseket. Ilyen feszültségekkel teli geopolitikai környezetben két NATO-tagállam számára elengedhetetlen, hogy folytassák a párbeszédet és az együttműködést. Az alsóbb szinteken egyébként jól működik az együttműködés, ami megnyugtató lehet a jelenlegi helyzetben" - nyilatkozta Rosonczy-Kovács Mihály.
