Az országos átlaghoz képest számos járás elmarad, és Navracsics Tibor véleménye szerint ez a helyzet lehet a fejlődés motorja.
A Területpolitika 2025 című konferencián, amely a járási és térségi együttműködések hatékony tervezésére összpontosít, Navracsics Tibor kifejtette, hogy a hivatalos statisztikai adatok jelenleg jellemzően csak vármegyei szinten érhetők el. Ennek orvoslása érdekében együttműködést kezdeményeztek a Központi Statisztikai Hivatallal, melynek célja, hogy "a vármegyei szint alá, a járási és települési szintekre" is eljussanak. E törekvés keretében igyekeznek azonosítani azokat a tényezőket, amelyek lehetővé teszik a települési és járási gazdasági erőre vonatkozó megbízható számításokat. Navracsics hangsúlyozta, hogy egyelőre csupán becslések állnak rendelkezésre, de ezek is rendkívül értékes és tanulságos információkat nyújtanak.
A tárcavezető ezekből a becslésekből kiemelte, hogy ha a budapesti kerületeket is a járások közé soroljuk, akkor 34 olyan járás van ma Magyarországon, amely gazdasági ereje szempontjából az országos átlag fölött áll.
A 34 járás közül 22 a főváros kerületei közé tartozik. Ezen kívül 163 járás található az átlagos gazdasági teljesítmény alatt, míg 55 járás még az átlag felét sem éri el.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a vármegyeszékhelyeket magában foglaló járások közül négy kiemelkedően teljesít az országos átlag felett: ezek a győri, a székesfehérvári, a tatabányai és a veszprémi járások. Ezzel ellentétben a salgótarjáni járás mutatója még az átlag felét sem éri el, ami figyelmet érdemel.
Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy a fejlettségi mutatók javítása érdekében elengedhetetlen a településalapú fejlesztési politika mellett a területi együttműködési programok bevezetése is. Véleménye szerint az országot sújtó jelentős területi eltérések azt jelzik, hogy a jövőben fokozottabb figyelmet kell fordítani a területi együttműködésre és a fejlesztési egyenlőtlenségekre - számolt be róla az MTI.
Ez a szemléletváltás nem csupán új lehetőségeket nyithat meg az önkormányzati szektorban és a helyi közigazgatásban, hanem hozzájárulhat a hatékonyabb és eredményesebb együttműködési modellek kidolgozásához is. A változó megközelítések révén jobban kiaknázhatják a közösségi erőforrásokat, így javítva a szolgáltatások minőségét és a lakosság elégedettségét.
