Az acélt menet közben alkalmazzák a híd építése során, ezzel biztosítva a stabilitást és a biztonságot. Ez a módszer segít elkerülni a problémákat, és hatékonyan garantálja a szerkezet megbízhatóságát.

Az Egyesült Államokban számos híd vár sürgős felújításra. A Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói azonban innovatív megoldást kínálnak: a 3D-nyomtatás segítségével egyedülálló hídjavítási eljárást dolgoztak ki. Ez a technológia új dimenziókat nyithat meg a hídkarbantartás terén, lehetővé téve a gyorsabb és hatékonyabb renoválást.
Az Egyesült Államok autópályáin való utazás során szinte minden sofőr találkozik egy korrodált híddal: az államok összesen 623 218 hídjának több mint fele súlyos állapotromlással küzd. Az ilyen hibás szerkezetek helyreállításának költsége meghaladhatja a 191 milliárd dollárt, ami komoly aggodalomra ad okot. E probléma megoldására a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói egy innovatív, költséghatékony hídjavítási technológiát dolgoztak ki. Ez a módszer a hidegpermetezés nevű 3D-nyomtatási eljárást alkalmazza, amely lehetővé teszi a hídak modern és hatékony felújítását.
A hidegpermetezés során sűrített gázt használnak a porított acélrészecskék felmelegítésére és felgyorsítására. A folyamatot egy technikus manuálisan végzi, rétegről rétegre építi fel az acélt. Ez addig folytatódik, amíg a gerenda el nem éri a kívánt méretet.
A hidegpermetezés nem új keletű technika; a múltban már eredményesen használták különböző nagyobb járművek, mint repülők, hajók és tengeralattjárók karbantartására. Ezzel szemben a híd statikus, nem mozgatható, viszont a 3D-nyomtató könnyedén elérhető a helyszínen, lehetővé téve a munkálatok elvégzését anélkül, hogy jelentős forgalmi fennakadásokat okoznánk.
A technológia jelenlegi fejlesztési fázisa még viszonylag korai szakaszban jár, így nehéz megítélni, hogy mennyire eredményes a hídgerendák szilárdságának fenntartásában. Azonban a kutatók Massachusetts államban felfedeztek egy hidat, amelyet a közeljövőben lebontani kívánnak. Ez a lehetőség lehetővé tette számukra, hogy egy korrodált részén végezzenek kísérleteket az új technológiával. Amikor a hidat végül eltávolítják, alaposan megvizsgálják, hogy a lerakódott acélpor mennyire tapadt a szerkezethez a laboratóriumi körülményekhez viszonyítva, és hogy a korrózió állapota, a hideg permetezés hatására, javult-e vagy éppen ellenkezőleg, súlyosbodott.