Érdekes ellentmondás bontakozik ki: míg a közvélekedés szerint a lakossági állampapírokkal kapcsolatos bizalom megingott, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) állítása szerint a lakosság hite továbbra is szilárd.
A sajtó egyes szegmensei az utóbbi napokban téves következtetéseket vontak le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb februári értékpapírpiaci statisztikájából. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) szerdán kiadott közleménye szerint a háztartások állampapír-állománya tekintetében a februári jelentős kamatkifizetések torzító hatással bírtak, ami félreértésekhez vezetett.
Az ÁKK megállapításai szerint a kamatfizetések hatásától megtisztított, névérték alapú statisztika nyújt információt az állományi változásokról, amely...
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái alapján február folyamán a háztartások állampapír-állománya piaci értéken 348 milliárd forinttal csökkent. Ezen csökkenésből körülbelül 10 milliárd forintot az átértékelődés miatti veszteségek tettek ki, míg a tranzakciók összesen 337 milliárd forinttal járultak hozzá az állomány csökkenéséhez. Ezzel párhuzamosan az MNB névértéken számított értékpapírok állománya...
statisztikáiban állománynövekedés figyelhető meg februárban - fejtették ki, leszögezve:
A látszólagos ellentmondás mögött valójában a kamatfizetések számításának sajátos módja rejlik.
A februári hónapban esedékes jelentős kamatfizetés, amely meghaladja a 480 milliárd forintot, a piaci értékek alapján készült statisztikákban tranzakcióként jelenik meg, és ez komoly torzítást okoz az adatokban. Más szóval, a 337 milliárd forintos negatív tranzakció azt jelzi, hogy körülbelül 150 milliárd forint újra befektetésre került kamatok formájában, vagy teljesen új tőke érkezett az állampapírpiacra. Az MNB közleményében is hangsúlyozza, hogy...
"a lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 158 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett" februárban
- felidézték bennem.
Ahogy azt az ÁKK első negyedéves teljesülésről szóló közleményében is hangsúlyozta, március végéig az egész évre tervezett bruttó lakossági állampapír-értékesítés 37 százaléka teljesült, tehát nem csökkent a lakossági befektetők bizalma az állampapírok iránt, és nem adták el tömegesen befektetéseiket a magyar háztartások. Az első negyedévben a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) volt a legnépszerűbb lakossági termék, illetve népszerű volt a pénzpiaci hozamokhoz igazodó Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) is.
A szakértők véleménye szerint jól látható, hogy a lakossági befektetők portfóliójában jelentős átrendeződés zajlott, melynek következtében a PMÁP részesedése a lakossági állampapírok között 59%-ról 47%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan a FixMÁP és BMÁP együttes aránya 19%-ról 32%-ra növekedett. Továbbá, az első negyedév folyamán a befektetők egy része az intézményi papírok, különösen a diszkont kincstárjegyek (DKJ) irányába kezdett el orientálódni, így...
a lakossági tulajdonú intézményi állampapírok becsült állománya 278 milliárd forinttal emelkedett.
Az ÁKK negyedéves jelentésének számait és az MNB, kamatfizetések hatásától megszűrt adatait figyelembe véve egyértelmű, hogy a kapott kamatok egy részét újra állampapírba fektetve nem eladói, hanem nettó vásárlói pozíciót vett fel a lakosság - húzták alá.
