Palkovics László egy izgalmas jövőképet vázolt fel a magyarok számára, amely tele van lehetőségekkel és kihívásokkal. Az elmondottak szerint a közeljövőben a technológiai fejlődés és az innováció kulcsszerepet játszik majd a hazai társadalom és gazdaság a

A digitális forradalom új aranykora bontogatja szárnyait Magyarországon – a mesterséges intelligencia robbanásszerű elterjedése már itt van, és a kormány aktívan törekszik arra, hogy hazánk ne csupán felkapaszkodjon erre a vonatra, hanem az élen is haladjon. "Célunk, hogy a mesterséges intelligenciát valóban hasznosíthatóvá tegyük a közösségek, az egyének, a vállalkozások és az intézmények számára" – nyilatkozta Palkovics László kormánybiztos a HUN-REN kutatási hálózat AI fókuszú konferenciáján. Beszédében kiemelte, hogy nem csupán elméleti tervekről van szó, hanem olyan konkrét, a mindennapi életben is alkalmazható megoldásokról, amelyek valódi értéket képviselnek.

A kormány jelenleg a 2020-as mesterséges intelligencia stratégiájának felülvizsgálatán dolgozik, amely mérföldkőnek számított, hiszen Magyarország az elsők között ismerte fel a technológia fontosságát Európában – emelte ki Palkovics László a HUN-REN kutatási hálózat AI konferenciáján. A miniszter azt is megjegyezte, hogy az akkori dokumentum, bár jó irányvonalakat jelölt meg, elsősorban a technológiai aspektusra összpontosított, és nem vette kellőképpen figyelembe a mindennapi felhasználás lehetőségeit.

A stratégia fő törekvése olyan alkalmazások létrehozása és fejlesztése, amelyek felhasználóbarát megoldásokat kínálnak és egyszerűen kezelhetők.

- szögezte le a kormánybiztos, aki szerint az új megközelítés kulcsa, hogy ne csak beszéljünk az MI-ről, hanem ténylegesen használjuk is. Ez azért is fontos, mert amikor egy magyar kkv-vezetőt szembesítenek azzal, hogy használnia kellene az MI-t, gyakran megijed: "Mégis mit jelent ez? Adatbázisokkal, neurális hálózatokkal és tréningekkel kell majd szembesülnöm? Erre nem vagyok felkészülve!" - hangzik a tipikus reakció.

Palkovics az AI Act ügyében határozottan optimista álláspontot képvisel: "Úgy vélem, hogy az európai szabályozás nem lesz akadály a magyar MI-fejlesztések előtt. Nyilvánvaló, hogy körültekintően kell eljárnunk, de jelen pillanatban nem látok olyan elemet, amely megakadályozná a mesterséges intelligencia alkalmazását hazánkban."

Az oktatás területén már sikerült elérni a "finn kihívás" célkitűzéseit Magyarországon: a lakosság legalább 1%-a rendelkezik valamilyen mesterséges intelligencia (MI) képzésben való részvétellel, és a felnőtt népesség 10%-a már találkozott e technológiával. "Jó irányba haladtunk, de ez még csak a kezdet" - emelte ki Palkovics, aki hangsúlyozta, hogy a következő lépés az óvodától az egyetemekig terjedő átfogó MI-oktatás bevezetése.

Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója, egyben az MI koalíció vezetője elmondta, hogy tevékenyen részt vett a magyar mesterséges intelligencia kidolgozásában. A kutató szerint az oktatás a kulcs, ez derült ki a felméréseikből is. "Nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk az emberek, a vállalatok képzésére, hogy biztosítsuk a mesterséges intelligencia minél gyorsabb adaptációját a gazdaságba és a társadalomba".

A technológiai fejlődés terén is jelentős lépéseket tettünk – Magyarország immár a szuperszámítógépek elitjéhez tartozik. 2022-ben csatlakoztunk az EuroHPC programhoz, amely lehetőséget biztosít a hazai kis- és középvállalkozások számára, hogy hozzáférjenek a legkorszerűbb szuperszámítógép-kapacitásokhoz. Ezzel új távlatokat nyitunk a magyar innováció számára.

Az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (EuroHPC) egy innovatív együttműködés az Európai Unió, a tagállamok és a magánszektor szereplői között. Ennek a kezdeményezésnek a célja, hogy Európában világszínvonalú szuper-számítástechnikai ökoszisztémát hozzon létre, amely elősegíti a kutatás, a technológiai fejlődés és a versenyképesség növelését.

"A mesterséges intelligencia a digitális korszak kincse, és elhivatottságom, hogy Magyarország a legjobb és leghatékonyabb bányásza legyen ennek a kincsnek" - nyilatkozta lelkesedéssel Vajda Viktor, a Neumann János Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese és a technológiai szabályozásért felelős vezetője. Nem meglepő, hogy ilyen ambiciózus célokat tűzött ki - az AI Act életbe lépésével egy teljesen új játszótér nyílik meg Európában, és aki gyorsan alkalmazkodik, jelentős előnyre tehet szert.

Vajda egy optimista jövőképet vázolt az AI-szabályozás terén, megjegyezve, hogy a jelenlegi kockázati megközelítések idővel háttérbe szorulnak. "Ahogy a járművezetés során megszoktuk a kockázatokat, úgy az MI alkalmazásában is el fogjuk fogadni ezeket, miközben a lehetőségekre helyezzük a hangsúlyt" - fogalmazott. Kiemelte, hogy Magyarország ambiciózus célokat tűzött ki, és a legjobb tanuló szeretne lenni az EU-ban. Már a rendelet életbe lépése előtt elkezdtek felkészülni, és céljuk, hogy a hibátlan végrehajtás révén támogassák a hazai fejlesztőket.

A gyakorlati alkalmazások világában már most is érezhetők az áttörés első jelei. Palkovics László izgalmas kezdeményezéseiről számolt be: "Megalkotjuk az AI Business Agent első szakaszát, amely valós időben nyújt tanácsokat a vállalatok számára" – vetítette előre a jövőt. Ennek megvalósítása érdekében jelentős mértékben támaszkodnak a Központi Statisztikai Hivatalnál összegyűjtött adatokra. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a demonstrációs projektek kulcsfontosságúak a cégek számára.

Az ambíciók mellett a kihívások is terítékre kerültek: Palkovics elismerte, hogy a magyar startupok száma nem éri el a kívánt szintet, és az alkalmazásfejlesztés terén sem állnak még elég erősen. Ugyanakkor kiemelte, hogy egy 70 milliárd forintos alapot fognak létrehozni, amely kifejezetten a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok támogatását célozza. A mesterséges intelligencia alkalmazásával a cégek nemcsak a különböző részlegeik, például a HR és a pénzügy működését gyorsíthatják fel, hanem akár létrehozhatják digitális ikertestvérüket is, amely segíthet a hatékonyabb működésben.

Jakab Roland ismertette az AI Factory Antenna programot, amely izgalmas lehetőségeket kínál a hazai innovációk számára. A program célja, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) kihasználhassák a szuperszámítógépek hatalmas teljesítményét, lehetővé téve számukra, hogy olyan alkalmazásokat hozzanak létre, amelyek versenyelőnyt biztosítanak számukra a piacon. A szakértők a programtól valódi dominóhatást remélnek, amely nemcsak a résztvevő cégekre, hanem az egész iparágra pozitív hatással lesz.

Amikor újabb alkalmazások jönnek létre, azzal párhuzamosan egyre több adat is keletkezik. E gazdag adatbázis birtokában lehetőség nyílik arra, hogy számos kutatás-fejlesztési projekt induljon el, amelyek révén még több innovatív mesterséges intelligencia alkalmazás születhet.

- magyarázta Jakab, hogy miként formálódhat egy pozitív spirál. A HUN-REN technológiatranszfer vállalat igazi hidat képez a tudományos világ és az üzleti szféra között: "Segítjük kutatóinkat abban, hogy ötleteik és találmányaik piacképes termékekké váljanak - az anyagtudománytól kezdve az energetikán át a mezőgazdaságig számos területen" - vetítette előre Jakab. Kiemelte, hogy ez jelentős mértékben növelni fogja a számítási kapacitások iránti keresletet.

Vajda Viktor kiemelte, hogy a lapok az MI-versenyben még nincsenek leosztva: a jó hír, hogy még mindig időben vagyunk ahhoz, hogy bekapcsolódjunk. Arra bátorította a jelenlévőket, hogy kerüljenek képbe az AI jogi szabályozásával, ami szerinte nem bonyolult.

A kerekasztal-beszélgetést követően Stefan Thurner, a bécsi Complexity Science Hub vezetője és a Bécsi Orvosi Egyetem professzora, a komplex rendszerek tudományának élvonalbeli szakértője, lenyűgöző előadást tartott. Előadásában figyelemre méltó adatvizualizációkon keresztül tárta a hallgatóság elé a gazdaság igazi mivoltát: nem csupán egyszerű láncok összessége, hanem bonyolult, egymással szoros kölcsönhatásban álló hálózatok komplex rendszere.

A valós, országos léptékű adatbázisok révén megjelenített 250 ezer vállalat és 1,5 millió kapcsolat részletező gazdasági hálózatokban évente a cégek 25 százaléka és a kapcsolatok 50 százaléka újra cserélődik. Különösen figyelemfelkeltőek voltak azok a rendszerszintű kockázatokat feltáró ábrák, amelyek kiemelték azt a 25 kulcsfontosságú vállalatot, amelyek kiesése 25 százalékkal csökkentheti a bruttó hazai terméket. Ezen felül az energiaátállás sebességét illusztráló grafikonok világosan bemutatták, hogy a jelenlegi tempónk mellett messze elmaradunk a 2050-re kitűzött klímacélok elérésétől.