Orbán Viktor úgy véli, hogy az elkövetkező év a jelentős változások éve lesz, míg Nagy Márton nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy az infláció lehet az a tényező, amelyen keresztül a gazdasági helyzet valódi kihívásai megmutatkoznak.
Rengeteg pénz van a magyar gazdaságban, a cégeknél, a lakosságnál - kockáztatta meg a magyar miniszterelnök a 2025-ös gazdasági évnyitón, hozzáfűzve, a kabinetnek az a feladata, hogy ezeket a pénzeket megmozdítsa és a növekedés szolgálatába állítsa. A beruházások támogatásában azonban hangsúlyeltolódás terveznek.
Az Orbán-kormány nem tervez változtatni a korábban kialakított gazdaságpolitikáján - jelentette ki a miniszterelnök szombaton, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitó rendezvényén. A kormányfő úgy véli, hogy ez az év áttörő lehetőségeket tartogat, hiszen jelentős tőke áll rendelkezésre a magyar gazdaságban, mind a vállalatok, mind a lakosság körében. Hangsúlyozta, hogy a kabinet feladata, hogy ezeket a forrásokat aktiválja és a gazdasági növekedés érdekében hasznosítsa. Kiemelte, hogy ez a cél elérhető.
Orbán Viktor kijelentette, hogy várhatóan egy magyar-amerikai gazdasági együttműködési csomag kerül bevezetésre, de hangsúlyozta, hogy a vámháború következményei Magyarország számára is kedvezőtlenek lehetnek.
Orbán Viktor álláspontja szerint a magyar kormány gazdasági stratégiája öt alapelvre épül. Az első és legfontosabb elv, hogy Magyarországnak nem szabad egyik politikai irányba sem elköteleződnie. A célja, hogy a gazdasági kapcsolatok szempontjából kiegyensúlyozott viszonyt ápoljon az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval és Kínával egyaránt, ami a gazdasági semlegesség fogalmát tükrözi. A második pillér a béke megteremtésére vonatkozik az orosz-ukrán konfliktusban, mivel Orbán szerint a háború következtében a magyar gazdaság már 20 milliárd eurós veszteséget könyvelhetett el az elmúlt három évben, és ez a helyzet tarthatatlan.
A harmadik hely az adócsökkentéseké tért rá: egyrészt szerinte a két- és háromgyermekes nők most bevezetendőszja-mentességével számolniuk kell a gazdasági szereplőknek, mert ezt visszavonni már nem lehet. A vállalkozóknak is ígért adókönnyítéseket, erről a következő hónapokban akar megállapodni az MKIK új vezetésével, hogy azokat még a parlament a tavaszi ülésszakán elfogadhassa. További pillér a már elfogadott, a cégek támogatást szolgáló Demján Sándor Program végrehajtása. Ötödik helyen említette az uniós pénzek lehívását beszédében a miniszterelnök. Ezen a téren több meglepő kijelentést is tett: Orbán szerint az EU-s pénzek jönni fognak, sőt azok szerinte most is érkeznek legyen szó az agrár- és kohéziós támogatásokról. A miniszterelnök szerint Magyarország minden uniós fillérhez hozzá fog jutni, erre megvan a kormánynak a tárgyalási stratégiája - fogalmazott.
Az Orbán-kormány a költségvetési megszorításokra tett ígéretet, miközben a repülőrajtot ígérő gazdasági növekedés helyett mindössze 1,2 százalékos GDP-növekedésre számít. Az uniós támogatásokra sürgősen szükség van, és a kormánynak választási költekezés nélkül is szigorúbb intézkedéseket kellett volna hoznia a gazdasági helyzet stabilizálása érdekében.
Az Orbán-kormány célkitűzései továbbra is kettős irányban mozognak: a beruházások ösztönzése és a foglalkoztatás bővítése állnak a középpontban. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem kívánják bevezetni a segélyalapú gazdasági modellt; a munkahelyteremtés marad a legfőbb prioritás. Orbán Viktor kiemelte, hogy nem osztja azt a véleményt, miszerint Magyarországon kimerült volna a munkaerő-állomány; véleménye szerint még legalább 300 ezer olyan ember él hazánkban, aki szívesen dolgozna, csupán nem találta meg a megfelelő lehetőséget. Ezért fontos a munkahelyek létrehozása. A beruházások terén azonban új irányvonalat képviselnek: a jövőbeli külföldi befektetések célja olyan technológiai újítások bevezetése, amelyek hozzájárulnak a magyar gazdaság modernizációjához.
Orbán Viktor ugyan nem fogalmazta meg nyíltan, de ez utalhat arra, hogy az elmúlt években sokak által kritizált autó- és akkumulátoripari beruházások támogatásának irányvonala megváltozhat.
A miniszterelnök hosszasan értekezett a most magalkuló új német kormány várható gazdaságpolitikájáról is: szerinte a költségvetési politika fellazítása, a védelmi és beruházási program elindítása olyan lökést adhat a német gazdaságnak, amiből szoros gazdasági összefonódás miatt rövid távon a magyar gazdaság is profitálhat - fogalmazott a miniszterelnök.
A csütörtöki EU-csúcsra is kitért, és elárulta, hogy Brüsszelben azért emelt vétót, mert véleménye szerint az EU javaslatai arra irányultak, hogy még több fegyver és pénz áramoljon Ukrajnába. A magyar kormány az elmúlt három év során azonban ezt a hozzáállást nem támogatta, és szerinte hiba lenne az utolsó pillanatban feladni a "békepárti" álláspontot. A miniszterelnök úgy véli, hogy az ukrán háború befejezése után is megmarad a NATO, amely biztosítja Magyarország védelmét, így e bizonytalansági tényezőt ki lehet zárni. Hangsúlyozta, hogy a most épülő magyar-amerikai szövetség hozzájárul a stabilitás növeléséhez, és a jövőben gazdasági megállapodásokban is megnyilvánul majd. Részleteket egyelőre nem közölt, csupán annyit mondott el, hogy újra megkötik a Biden-adminisztráció által felmondott kettős adóztatás kizárásáról szóló egyezményt.
Orbán Viktor felett átsiklottak, a magyar kormányfő nem képes megakadályozni az érdemi munkát az Európai Unió keretein belül.
Nagy Márton kifejtette, hogy a lakáspiacon kaotikus állapotok uralkodnak, és a legnagyobb nehézség, amellyel szembenézünk, az inflációs nyomás.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előadásában hangsúlyozta, hogy az idei év kulcsfontosságú fordulópontot képvisel a gazdaságban. Szavai szerint már nyolc különböző tényező utal arra, hogy jelentős gazdasági változások vannak a láthatáron: a fogyasztás növekedése, a foglalkoztatottság emelkedése, valamint a reálbérek javulása mind a pozitív irányú fejlődés jelei. Továbbá, a turizmus fellendülése és a lakossági hitelezés erősödése is hozzájárulnak ehhez a folyamathoz. A miniszter kiemelte, hogy a lakáspiac aktivitása szintén figyelemre méltó, olyannyira, hogy „őrület van a lakáspiacon”. Emellett az autópiac 10%-os növekedése és az építőipar rendelésállományának 16%-os bővülése is alátámasztja a gazdasági fordulat jeleit. Mindezek a tényezők együttese egyértelműen a gazdasági fellendülés irányába mutat.
A látható változások ellenére a miniszter hangsúlyozta, hogy jelenleg a legnagyobb kihívást az infláció jelenti. Január hónapban az inflációs ráta 5,5 százalékra, míg az élelmiszerek áremelkedése 6 százalékra ugrott. Az NGM mérései alapján aggodalomra ad okot, hogy februárban az élelmiszer-infláció akár 7 százalékra is emelkedhet - mondta Nagy Márton, ami azt jelzi, hogy a helyzet tovább romlott.
A miniszter szerint az alapvető élelmiszerek ára olyan mértékben nő, hogy ez feszültségeket generál a társadalomban. A kormány ezért kérte a kereskedelmi vállalatokat, hogy önkéntesen vezessenek be árkorlátozásokat, de eddig csak szerény előrelépéseket tapasztalhattunk ezen a téren. A hatósági árak visszaállítása még messze van, hiszen a kormány elsődlegesen a kereskedelmi cégek profitmarginjának csökkentésére összpontosít. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy Magyarországon is felütötte a fejét a száj- és körömfájás járvány, ami miatt a sertéshús és a tej ára várhatóan jelentősen emelkedni fog - figyelmeztetett a miniszter.
Varga Mihály szigorú kamatpolitikát ígért
Az MKIK évnyitó rendezvényén debütált Varga Mihály, aki mostantól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új elnökeként tevékenykedik. Eddig Matolcsy György volt a jegybank vezetője, aki rendszeres résztvevője volt a gazdasági fórumoknak, de az utóbbi években már nem kapott meghívót, miután többször is kritikával illette az Orbán-kormány gazdasági irányvonalát.
Varga Mihály kinevezése potenciálisan oldhatja az Orbán-kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közötti feszültségeket. Az új elnök világossá tette, hogy a jelenlegi környezetben a jegybank elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, amelynek kulcsa a három százalék alatti infláció elérése. Az infláció újbóli megjelenése figyelmeztető jelzés, és a jegybank minden tőle telhetőt meg fog tenni az árak stabilizálása érdekében. Ennek érdekében formálja monetáris politikáját, ami azt jelenti, hogy a következő évben nem várható, hogy a jegybank a gazdasági növekedést ösztönző intézkedéseket alkalmazzon.
Véget ért a Matolcsy-korszak, Varga Mihály erős üzenettel érkezett
Varga Mihály optimistán nyilatkozott a magyar gazdaság helyzetéről, kiemelve, hogy a gazdasági egyensúlyi mutatók kedvező irányba változtak, és 2024 utolsó negyedében a növekedés jelei is megjelentek. Úgy véli, hogy a jelenlegi környezet megfelelő alapot biztosít ahhoz, hogy a magyar gazdaság ismét visszatérjen a növekedési pályára. Ugyanakkor aggodalomra ad okot a beruházások csökkenése, amely az elmúlt években drámaian visszaesett: az állami beruházások a költségvetési kiigazítások következtében csökkentek, és a lakossági, valamint a vállalati befektetések is mérséklődtek. Varga azonban bízik abban, hogy a következő hónapokban a növekedés egyre stabilabb alapokra épülhet. Habár a lakossági fogyasztás továbbra is a növekedés motorja, van remény arra, hogy a beruházások is felfelé ívelő pályára állnak.
