"Szántóföldi művelési technikák: No-till, strip-till és min-till – Érdemes váltani vagy ragaszkodjunk a megszokott módszerekhez? - Csatlakozz az augusztusi Agroinform webináriumhoz!"
Talajromlás és klímaváltozás: Különösen fontos téma a mezőgazdaságban. Az Agroinform augusztus 6-án egy izgalmas webinárium keretében mélyebb betekintést nyújt a minimum művelés és a regeneratív gazdálkodás innovatív gyakorlataiba. Csatlakozzon hozzánk, és fedezze fel, hogyan segíthetnek ezek a módszerek a fenntarthatóbb jövő megteremtésében!
Az időjárás egyre kiszámíthatatlanabbá válása, a csökkenő nyereséghatárok és a termőföldek romlása komoly kihívások elé állítják a hazai mezőgazdaság szereplőit. A gazdák egyre inkább alternatív megoldások után kutatnak, különösen a minimum művelés és a regeneratív gazdálkodás terén, mint például a no-till, strip-till és min-till módszerek. Augusztus 6-án az Agroinform webináriuma a fenti technikák gyakorlati alkalmazásait részletesen bemutatja, lehetőséget biztosítva a résztvevők számára, hogy még jobban megismerjék ezeket az innovatív megoldásokat.
Itt tudsz azonnal jelentkezni a webinárra:
Csökkentsük a zavarás mértékét, és teremtsünk gazdagabb életet a föld alatt!
A minimum tillage, vagyis a megőrző talajművelés, egy olyan átfogó fogalom, amely magában foglalja a különböző eljárásokat, mint például a no-till, strip-till és min-till. E technikák célja nem csupán a talaj szerkezetének és biológiai sokféleségének megőrzése, hanem annak helyreállítása is. Ezek a módszerek legalább 30%-nyi növényi maradványt hagynak a talajfelszínen, ami jelentősen csökkenti az eróziót, mérsékli a párolgási veszteségeket, és hosszú távon gazdasági előnyöket kínál a költségek csökkentése révén. A talajfelszínen maradó szármaradványok védőréteget képeznek, amely csökkenti a csapadék talajtömörítő hatását (ha egyáltalán esik), javítja a vízmegtartást, és hozzájárul a szerves széntartalom növeléséhez.
A biológiai aktivitás kiemelkedő szerepe A biológiai aktivitás nem csupán egy tudományos fogalom, hanem a természet csodáinak egyik legfontosabb aspektusa. Ez a fogalom magában foglalja az élő szervezetekben zajló kémiai és fiziológiai folyamatokat, amelyek lehetővé teszik a növekedést, a fejlődést és a reprodukciót. A biológiai aktivitás kulcsszerepet játszik az ökoszisztémák működésében, hiszen minden élőlény hozzájárul a környezetének fenntartásához és gazdagításához. Az aktivitás mértéke és típusa a különböző szervezetek esetében változó, és számos tényezőtől függ, például a környezeti feltételektől, a táplálkozási szokásoktól és a genetikai háttértől. E szempontok figyelembevételével a biológiai aktivitás nemcsak a tudományos kutatásokban, hanem a mezőgazdaságban, az orvostudományban és a környezetvédelemben is alapvető fontosságú. Az élőlények közötti interakciók és a biológiai aktivitás megértése segít abban, hogy hatékonyabb megoldásokat találjunk a globális kihívásokra, mint például a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése vagy a járványok terjedése. A biológiai aktivitás tehát nem csupán egy elméleti fogalom, hanem a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú eleme is.
A túlzott talajművelés csökkenti a szervesanyag-tartalmat, rontja a talajszerkezetet, növeli a térfogatsűrűséget és csökkenti a porozitást - ezzel gyakorlatilag élettelenné teszi a talajt. A minimum művelés viszont serkenti a talajbaktériumok, gombák és egyéb mikroorganizmusok működését, amelyek kulcsszerepet játszanak a növényi maradványok lebontásában és a tápanyagok feltárásában.
Kiemelten fontos például a foszfatáz enzim szerepe, amely segíti a szerves foszfor felvehető formába történő átalakítását. Hiába van jelen nagy mennyiségű foszfor a talajban - mineralizáció nélkül a növény számára hasznosíthatatlan. A megújító rendszerek nemcsak kímélik, hanem "etetik", táplálják is a talajt.
A no-till és strip-till rendszert sikeresen alkalmazó gazdák számára a szárkezelés kiemelkedő fontosságú. Ezek a gazdák általában külön figyelmet fordítanak a szárbontásra, amelyet biológiai szárbontó készítmények segítségével, vagy a szárak aprításának és eloszlásának optimalizálásával érnek el. Emellett elengedhetetlen a megfelelő szén-nitrogén (C/N) arányú szármaradvány biztosítása, és sokan zöldtrágyázással igyekeznek elősegíteni a lebontási folyamatokat. Ez a gondos megközelítés hozzájárul a talaj egészségének fenntartásához és a fenntartható gazdálkodás elősegítéséhez.
A jól kezelt szármaradvány nem akadály, hanem a termékenység egyik motorja.
Gazdák a mezőről: "Nincsenek előre megírt forgatókönyvek"
Berend Ferenc, a no-till hazai úttörője a saját tapasztalatairól mesélt: az átállás idején nem volt kitől tanácsot kérnie, így mindent saját bőrén tapasztalt meg - olykor hibák árán. "Nem volt, aki megmondja, mire kell figyelni. A hibáinkból tanultunk, így három és fél tonna búzánál már rentábilisak tudunk lenni" - mondta.
Berend Ferenc Fotó: Facebook
Ma már könnyebb szerinte a helyzet, hiszen vannak előrébb járó gazdák, akik tapasztalataiból lehet meríteni. Ő maga is pontosan tudja, melyik táblát lehet azonnal átállítani, és melyiket nem. Ugyanakkor hangsúlyozta: a no-till költségcsökkentési előnyei mit sem érnek, ha a gazdaság működési költségei közben az egekbe szöknek. A klímaváltozás hozza el a kötelező váltást, de szerinte a tudatlanság megnehezíti az átállást: "Ha valaki kimegy a földjére és a terület szélén megszemléli az árkot, ott nincsenek repedések a talajban, ami jól példázza azt, hogy milyen lenne a termőföld, ha nem használnánk feleslegesen gépeket."
Berend véleménye szerint elengedhetetlen, hogy minden gazda alaposan tájékozódjon, mielőtt belevág a munkába: érdemes szakirodalmat tanulmányozni, videókat nézni, és tapasztaltabb gazdákkal beszélgetni. A legoptimálisabb kísérleti terület pedig az, amelyet nap mint nap szem előtt tartunk. Emellett a türelem is kulcsfontosságú: "Augusztus nálunk mindig fordulópont. Ekkor gyakran úgy tűnik, hogy a növényállomány tönkremegy, és a termés odaveszik - mégis valahogy mindig átvészeljük."
Berend Ferenc folyamatosan hangsúlyozza, hogy sokakkal ellentétben ő nem osztja azt a véleményt, miszerint a látvány nem vonzó. Sőt, éppen ellenkezőleg, ő úgy véli, hogy a szépség a részletekben rejlik. Számos gazdálkodót éppen a sztereotípiákra alapozott gondolkodás és a tájékozatlanság gátol meg abban, hogy áttérjenek új megoldásokra. Fotó: Facebook
A nagykanizsai Ács Norbert, aki tapasztalt gazdálkodóként a technológiai újítások iránti nyitottságáról ismert, párhuzamosan többféle művelési rendszert alkalmaz. Ahogy ő fogalmaz:
Nálunk a technológiai megoldások széles spektrumával dolgozunk – a no-till még nem került bevezetésre, de a strip-till, min-till és a hagyományos művelés mind része a gazdálkodásunknak. Minden esetben az aktuális talajviszonyok, a gyomhelyzet és az időjárási körülmények határozzák meg, hogy melyik módszert alkalmazzuk.
A szakmai ismeretek hiánya és a sablonos gondolkodás kétségtelenül a legégetőbb kihívások közé sorolhatók a véleménye szerint. Határozottan elutasítja a technológiai fanatizmust, mivel úgy véli, hogy ez nem vezet valódi megoldásokhoz.
"Semminek nem vagyok a híve szemellenzős módon. A talaj túl komplex ahhoz, hogy egyetlen művelési mód mindig és mindenhol jó legyen."
A klímaváltozás és a gazdasági kiszolgáltatottság kérdései egyre inkább összefonódnak, és a modern társadalmak számára komoly kihívásokat jelentenek. A környezeti változások következményeként a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés egyre bizonytalanabbá válik, ami fokozza a gazdasági instabilitást. Míg a klímaváltozás hatásai, mint például az extrém időjárási jelenségek, közvetlenül befolyásolják a mezőgazdaságot és az ipart, addig a gazdasági kiszolgáltatottság érzése sok esetben a globális piaci viszonyok és a nemzetközi kereskedelem bonyolult hálójából ered. Ezek a problémák nemcsak a környezetvédelmi aktivisták, hanem a politikai döntéshozók, a gazdasági elemzők és a társadalomtudósok figyelmét is felkeltették. A megoldások keresése során fontos, hogy a fenntarthatóság szempontjait is figyelembe vegyük, és olyan stratégiákat dolgozzunk ki, amelyek nemcsak a környezeti problémákra, hanem a gazdasági stabilitásra is fókuszálnak. A klímaváltozás és a gazdasági kiszolgáltatottság párhuzamos kezelése elengedhetetlen a jövőbeli jólét biztosítása érdekében.
Ács Norbert kiemeli, hogy a klímaváltozás paradox módon mind sürgeti, mind pedig gátolja az átállás folyamatát.
"A szárazság minden megoldást kihívás elé állít. A talaj repedései nem a no-till vagy a hagyományos szántás következményei, hanem csupán a csapadék hiányának eredménye."
Ugyanakkor a globális kereskedelmi környezet bizonytalansága - például a terményárak árutőzsdei meghatározottsága - olyan gazdasági nyomást helyez a termelőkre, amely gyakran lehetetlenné teszi az elhúzódó technológiaváltások finanszírozását:
"Bár a gépi költségeid csökkentése fontos lépés, ha a segédüzemi kiadásaid ötszörösére nőnek, az eredmény mégsem lesz kedvező."
Ács Norbert Fotó: Facebook
A szárbontás: Kihívás vagy lehetőség? A szárbontás folyamata sokak számára izgalmas kérdéseket vet fel. Vajon valóban előnyökkel jár, vagy inkább problémákat szül? E kérdés megválaszolása nem csupán a növénytermesztés szempontjából fontos, hanem a fenntarthatóság, a biodiverzitás és a gazdasági hatékonyság szempontjából is. Egyesek számára a szárbontás új lehetőségeket nyit meg, hiszen a növények egészséges fejlődése és a terméshozam növelése érdekében elengedhetetlen technika. Mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy a szakszerűtlen eljárás káros következményekkel járhat, például a növények legyengülésével vagy a kártevők megjelenésével. A kérdés tehát nem csupán a szárbontás technikai aspektusait érinti, hanem a tudatos gazdálkodás, a környezeti hatások és a jövőbeli fenntarthatóság szempontjait is figyelembe kell venni. A válasz tehát nem fekete-fehér: a szárbontás lehet egy eszköz a sikerhez, ha megfelelően alkalmazzák, ugyanakkor komoly kihívások elé is állíthat minket, ha nem bánunk vele ügyesen.
A direktvetés során hátrahagyott szármaradványok fontos szerepet játszanak a talaj védelmében, ám nem minden esetben mentesek a problémáktól. Ezek a maradványok ugyanis lehetőséget adhatnak a rovarkártevők és különböző kórokozók – mint például gombák és baktériumok – számára, amelyek potenciálisan károsíthatják a következő növénykultúrákat.
A szármaradványok fontos szerepet játszanak a gombák és rovarok áttelelésében. Ez egy újabb kompromisszum: védelmet nyújtanak a víz és a szél hatásaival szemben, ugyanakkor növelhetik a növényvédelmi kockázatokat is.
Ács véleménye szerint ez nem valami elrugaszkodott dolog, viszont elengedhetetlen, hogy ésszerű és megfontolt döntéseket hozzunk.
"Szántani is szoktam, a területek 10-15 százalékán, talajállapot, illetve az elő- és utóvetemény függvényében. Repce alá például nem tartom szükségesnek a forgatást és ezt a gyakorlat bizonyítja is évről évre" - magyarázza.
Gazdaságos, de nem csodafegyver
A humusztartalom növelése és a hosszú távú termőképesség fokozása nem csupán varázslat kérdése; itt a tudatosság és a türelem kulcsszerepet játszik.
"2008 óta művelek forgatás nélkül területeket. Romlást nem látok, de akkora javulást sem, mint amit sokan hangoztatnak. A csoda nálunk elmaradt" - fogalmazott.
A gépparkját is hibridként jellemzi: a vetőgép legyen olyan, amit bármilyen művelési rendszerrel kombinálni lehet. A jó magágy és a megfelelő kelés szerinte a siker kulcsa - és ez nem minden esetben érhető el no-till technológiával.
Zárszóként megfogalmazhatjuk: a siker kulcsa a rugalmas gondolkodásmód és a bölcs kompromisszumok képessége.
Ács Norbert megközelítése egyértelmű üzenetet hordoz: nincs univerzális megoldás, ami minden problémára megfelelő lenne. A technológiai dogmatizmus helyett sokkal fontosabb a helyzethez való rugalmas alkalmazkodás, a megfontolt döntések hozatala és a folyamatos tanulás, amelyek együtt hozzák meg a kívánt eredményeket.
"Ha a magágy megfelelően elő van készítve, a kelés is sikeres lesz. Ez a kiindulópont. Innentől kezdve már csak a termelés és az időjárás játszik szerepet – na meg az, hogy mennyi pénzünk marad a végére."
Ács Norbert véleménye szerint vannak olyan szituációk, amikor a forgatás elengedhetetlen. Ilyen eset például, amikor a zöldtrágyanövényeket be kell dolgozni a talajba. Fotó: Facebook.
Az Agroinform augusztus 6-án megrendezett webináriuma különleges lehetőséget kínált a mezőgazdasági szakemberek és érdeklődők számára. A rendezvény során a legfrissebb trendeket és innovációkat mutatták be, amelyek hozzájárulhatnak a hatékonyabb gazdálkodáshoz. Érdemes volt részt venni, hiszen a szakértők értékes tapasztalataikat osztották meg, és lehetőség nyílt a kérdések feltevésére is. Az esemény nemcsak információforrás volt, hanem egy közösségi platform is, ahol a résztvevők megoszthatták véleményüket és tapasztalataikat.
Az Agroinform augusztus 6-án egy különleges online szakmai webináriumot rendez, mely során a gazdák mindennapi kihívásait helyezi a középpontba. A rendezvény fókuszában áll a talajmegújító technológiák alkalmazása, a klímaváltozással szembeni hatékony stratégiák kidolgozása, a gépesítés legújabb lehetőségei, valamint a releváns támogatási programok bemutatása. A szakmai program célja, hogy hiteles és gyakorlati tanácsokkal lássa el a résztvevőket – gazdáktól gazdáknak, akik saját tapasztalataikra és megbízható adatokra alapozva osztják meg tudásukat.
Természetesen, itt van egy egyedi változat: Kép forrása: Shutterstock
A webináriumra itt jelentkezhetsz már most is:
