Nem hoz majd hasznot egyik félnek sem, de a méltányosság szellemében fog születni.

Szlovákia és Magyarország egyre közelebb kerül a Bős-Nagymaros projekt kapcsán történő megállapodás megkötéséhez.

Szlovákia és Magyarország a bős-nagymarosi vízerőmű ügyében folytatott hosszú távú vitájukhoz közelít a megoldáshoz. Amennyiben a felek megegyeznek, szükség lesz a kormányok jóváhagyására és a nemzetközi szerződés módosítására. Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter (SNS-jelölt) keddi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a megállapodás részleteit hamarosan a nyilvánosság elé fogják tárni.

"Ahhoz, hogy a megállapodásunk érvénybe léphessen, elengedhetetlen, hogy Szlovákia és Magyarország viszonya harmonikus, kiegyensúlyozott és átlátható legyen. A Duna nem szabad, hogy elválasszon minket; ellenkezőleg, összekötnie kell bennünket" - hangsúlyozta Taraba. Hozzátette, hogy a megállapodás részleteit a nyilvánosság elé tárják.

A miniszter a megállapodást a házastársak válásához hasonlította, hangsúlyozva, hogy bár egyik fél számára sem fog kedvező lenni, az igazságosság elve végül érvényesülni fog.

- jelentette ki.

A Bős-Nagymarosi vízerőmű építése és üzemeltetése kapcsán 1977-ben egy államközi megállapodást kötött a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke Budapesten. A projekt 1989-ben Magyarország számára már nem volt fenntartható, így az ország visszavonult a kezdeményezéstől, miközben a szlovák fél oldalán a munkálatok zöme már jelentős előrehaladást mutatott.

1977. szeptember 25-én a Hágai Nemzetközi Bíróság fontos döntést hozott a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között zajló jogi vitában, amely a bős-nagymarosi vízerőmű építésével és üzemeltetésével kapcsolatos. Az ítélet megerősítette az 1977-ben aláírt szerződés érvényességét, valamint elismerte a Szlovák Köztársaságnak a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság jogutódjaként való státuszát. Ezen kívül a bíróság helyénvalónak találta az alternatív megoldás, a dunacsúni szakasz megépítésének jogszerűségét is.

A bíróság kimondta, hogy a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem összeegyeztetése érdekében mindkét félnek közösen újra meg kell vizsgálnia a bősi erőmű használatának környezeti hatásait. Különösen a régi Duna medrébe és a folyó két partján fekvő torkolatokba befolyó vízmennyiség tekintetében kellett volna kielégítő megoldást találniuk.