Nagy Márton: Az Oszakai Világkiállításon való részvétel nem csupán lehetőség, hanem nemzetgazdasági érdek is.
Az Oszakai Világkiállítás a globális kulturális, turisztikai és gazdasági események közül kiemelkedő jelentőséggel bír, így Magyarország részvétele az expón a nemzetgazdaság szempontjából elengedhetetlen - nyilatkozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a hétfői budapesti sajtótájékoztatón, ahol bemutatta a Magyar Pavilon építészeti, kreatív és művészi koncepcióját.
A miniszter kiemelte, hogy a turizmus már eddig is a magyar gazdaság növekedésének egyik meghatározó pillére volt, tavaly a bruttó hazai termék (GDP) közel 13 százalékát tette ki. A kelet-ázsiai térségben való magyar jelenlét különös jelentőséggel bír, hiszen 2023-hoz képest a vendégforgalom Kínából körülbelül duplájára emelkedett, míg Dél-Koreából 8 százalékos, Japánból pedig 44 százalékos növekedést tapasztaltunk a turisták számában.
A hat hónapon át zajló kiállításon közel 160 ország képviselteti magát, és a rendezők több mint 28 millió látogatóra számítanak.
A kiállítás arra is jó lehetőséget ad, hogy Magyarországot a turisztikai szempontok mellett befektetési célpontként is bemutassa nemcsak Japán, hanem az egész régió gazdasági szereplői számára - emelte ki Nagy Márton.
A több mint másfél évszázados japán-magyar kapcsolatok megerősítése érdekében a pavilon a két nemzet kulturális párhuzamait emeli ki, különös hangsúlyt fektetve a zenére, mint a kultúrák közötti univerzális hídra. E koncepció szellemében formálódik a pavilon építészeti dizájnja, belső terei, valamint a művészi előadások, a gasztronómiai élmények és a divatkollekciók is ezt az összekapcsoló szellemiséget tükrözik.
Az expó fő témája a jövő társadalmának megtervezése, ehhez kapcsolódik a magyar pavilon tematikája is, kiegészítve a japán és magyar kultúra közötti párhuzamokat előtérbe helyező koncepcióval - mondta el Drozsnyik Dávid kreatív vezető, a pavilon kreatív koncepciójáért felelős szakember. Kiemelte, hogy a pavilon fő üzenete az, hogy a kulturális örökség megőrzése, a generációkon átívelő hagyományok ápolása kiemelt fontosságú a fenntartható jövő szempontjából, és ezek mindig hozzájárultak a társadalmak fejlődéséhez. Éppen ezért egy élményalapú "ajándékot" szerettek volna adni a látogatóknak, amit egy dallam formájában vihetnek haza magukkal.
Ördögh László kreatív szakember arról beszélt, hogy a pavilon üzenetének megalkotásakor kiemelt cél volt a magyar-japán közös értékek és gyökerek felfedezése, amit a két nemzet népzenéjében is jelenlévő, pentaton alapú dallamokban találtak meg. A kiállítás átélhető élményt kínál a látogatók számára a hagyományos információszerzésen alapuló megközelítés helyett, a zene univerzális nyelvén keresztül - fejtette ki. Hozzátette: az egységes arculat kialakításánál szempont volt a magyar országmárka képviselete, de a japán kulturális és környezeti adottságok figyelembevétele is.
A pavilon bejáratnál a látogatók a magyar rétekre emlékeztető zöld környezetbe lépnek be, ahol a magyar és japán kultúra közös pontjai elevenednek meg. Zoboki Gábor építész, az építészeti koncepció megálmodója elmondta, hogy a pavilon megalkotásában a japán és magyar népi építészetben egyaránt fellelhető beépítési mód és településkép, valamint a természetes építőanyagok inspirálták. Az épület a táj és a paraszti kultúra egységét jeleníti meg. Az építmény előterében a látogatók egy erdei tisztáson keresztül érkeznek meg egy lecsendesülést szimbolizáló térbe, a Bolyongóba, ahol többek közt népdalok kezdő sorait idéző természeti képeket láthatnak. Ezután lépnek be a Zengő Dómba, amelyben egy karakteres magyar pentaton népdalt tanulhatnak meg.
A háromszintes pavilonban a fogadótér és kiállítóhelyszín mellett egy látogatói ajándékbolt, étterem és borbár is található, emellett pedig egy közösségi tér is rendelkezésre áll, amely ideális üzleti megbeszélések lebonyolítására. A magyar koncepció középpontjában a Dóm áll, amely kívülről a boglya formáját idézi, és a színházi élmények színhelyéül szolgál.
A magyar pavilon legfőbb vonzerejének megalkotásakor egy olyan magával ragadó élmény létrehozása volt a cél, amelyen keresztül a látogatók a magyar táj inspirálta világon át jutnak el egy végtelen, univerzális térbe. Ennek középpontjában pedig a magyar népdal áll – mesélte Vági Bence, a rendező és koreográfus, aki a művészeti koncepció megvalósításáért felelős. Kiemelte, hogy a kiállítás hat hónapja alatt 21 népdalénekes váltakozó, 15 perces előadásokat tart, amelyek során a közönséget is bevonva tanítják meg a népdalok szépségeire.
A gasztronómiai kínálat szorosan kapcsolódik a koncepcióhoz, hiszen a pavilon ételei a magyar vidéki udvar gazdag alapanyagaiból, a paraszti kultúrából és a nemzeti hagyományokból merítenek inspirációt. A látogatók ízletes fogásokra számíthatnak, többek között gulyáslevessel, hortobágyi palacsintával, paprikás krumplival, túrógombóccal és somlói galuskával. Az étterem mellett egy borbár is várja a vendégeket, ahol a különböző magyar tájegységek legfinomabb borait kínálják. Emellett a hungarikumnak számító fröccs és többféle házi szörp is kipróbálható – tette hozzá Csapody Balázs, a gasztronómiai koncepció megálmodója.
A magyar szekció "házigazdája", Miska, egy varázslatos népi kultúra ikonikus dísztárgyából, a miskakancsóból merítette ihletét. Miska nem csupán a magyar vendégszeretet megtestesítője, hanem a közösség fontosságát is hirdeti. Megjelenése egyedi, hiszen a tradicionális elemek mellett a kortárs japán stílus vonásait is magán hordozza, ezzel egy izgalmas kulturális párbeszédet teremtve.
A pavilon munkatársainak formaruháit Bódis Boglárka tervezte, aki a kollekció létrehozása során különös hangsúlyt fektetett a funkcionalitás és esztétika harmonikus egyesítésére. Fontos szempont volt számára a fenntarthatóság hangsúlyozása és a helyi klimatikus sajátosságok figyelembevétele is. A ruhák megjelenésében a magyar népi kultúra formavilágának elemei és a visszafogott japán kulturális motívumok izgalmas kombinációja jelenik meg.
