Érezhetjük, hogy Donald Trump célja az amerikai gyógyszerek áránek csökkentése.

Jelenleg még nem világos, milyen stratégiával készül Donald Trump az amerikai gyógyszeripar jövőjét illetően, de ha nem tér el jelentősen a korábban megfogalmazott elképzeléseitől, az hatással lesz az európai gyógyszerpiacra is.

Jelenleg a globális gyógyszeripar helyzetét leginkább az jellemzi, hogy az Egyesült Államok a gyógyszerek költségeinek akár 50%-át is állja, ezzel pedig jelentősen magasabb árakat eredményez az amerikai piacon - mondta Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója egy háttérbeszélgetés keretében. - Az amerikai kormány joggal vélekedhet úgy, hogy nem kíván részt venni abban, hogy más országok kedvezőbb áron jussanak hozzá a gyógyszerekhez.

Donald Trump a gyógyszerárak csökkentésére vonatkozó terveket Joe Biden elődjétől örökölte, amelyek az Inflációcsökkentő Intézkedések Törvény (IRA) keretein belül valósulnak meg. Ez a kezdeményezés különösen a Medicare-t célozza meg, amely az Egyesült Államok szövetségi egészségbiztosítási programja a 65 éves és annál idősebb állampolgárok számára. Biden tavaly augusztusban bejelentette, hogy sikerült újratárgyalni 10 gyógyszer árát a gyártókkal, és az IRA keretein belül további árak csökkentésére is lehetőség nyílna. Jelenleg azonban még nem világos, mi lesz a sorsa ezeknek a terveknek. Trump első hivatalban töltött napján visszavonta Biden három jelentős költségcsökkentési modelljét, de az IRA-hoz eddig nem nyúlt hozzá.

Az IRA (Inflációs Csökkentési Törvény) következtében tavaly számos gyógyszergyártó pert indított, és a többségük átgondolja a termékbevezetési stratégiáit Trump intézkedéseinek esetleges következményei miatt. A törvény értelmében a havi inzulin költségét 35 dollárra korlátozták, míg az idősek számára a Medicare által fedezett vényköteles gyógyszerek évi 2000 dolláros önköltségre csökkentek. Emellett a vakcinák ingyenessé váltak, ami jelentős előnyöket biztosít a lakosság számára.

Amennyiben az ártárgyalások továbbra is folytatódnak, és az Egyesült Államok valóban jelentős mértékben csökkenti a gyógyszerekre fordított kiadásait, az a következő években egy rendkívüli helyzetet idézhet elő. Szalóki Katalin kifejtette, hogy a globális gyógyszeripari vállalatok "présbe" kerülhetnek. Európában, köztük Magyarországon is, már eddig is alacsony árakon kellett helytállniuk, míg az Egyesült Államokban a gyógyszerárak csökkentését várják el, mindeközben azonban az alapanyagok elérhetősége egyre inkább korlátozottá válik. A kínai és indiai gyártás jelentős része helyben kerül felhasználásra, így a globális piacon elérhető alapanyagok mennyisége is csökken. "A nyugati világnak felelősséget kell vállalnia a gyógyszerek biztosításáért, és meg kell találnia azt az egyensúlyt, amely lehetővé teszi a gyógyszergyártó cégek fenntartását, miközben a közegészségügyi kiadások rendszere is fenntartható marad."

Jelenleg még nem tisztázott, hogy az Egyesült Államokban zajló folyamatok milyen mértékben befolyásolják a magyar vényköteles gyógyszerek árát. Az igazgató hangsúlyozta, hogy "felelőtlenség lenne most bármilyen konkrét következtetést levonni a gyógyszerárak jövőbeli alakulásáról Európában." Szerinte a hosszú távú kihívás inkább az, hogy miként biztosítható a gyógyszerkutatás és -ellátás fenntarthatósága. Ezen kívül megjegyezte, hogy az egészségügyi kiadások folyamatosan emelkednek, ha az uniós átlagot vesszük alapul, amit számos tényező befolyásol, többek között az elöregedő népesség is jelentős szerepet játszik ebben a folyamatban.

Bár hazánkban az uniós átlaghoz képest még mindig alacsonyabbak az egészségügyi kiadások, és ennek következtében a gyógyszerek ára is kedvezőbb - hangzott el a sajtóbeszélgetés során. A jövőben azonban Európa, így Magyarország is komoly kihívásokkal néz szembe, hiszen a megfelelő gyógyszerellátás fenntartása egyre nehezebb feladattá válik.

"Fontos, hogy azok a nagyvállalatok, amik gyógyszereket tudnak fejleszteni, tudják optimalizálni a működésüket, és biztosítani azt, hogy az új kutatásokra legyen megfelelő forrás. Egyre szűkösebbek ugyanis a források, amik elérhetőek számukra" - mondta Szalóki Katalin.

Az Európai Unióban a gyógyszerbeszerzések országonként külön-külön zajlanak, és minden tagállam különös gondot fordít arra, hogy a titkos megállapodásai ne kerüljenek a nyilvánosság elé, hiszen az államok között folyamatos versengés zajlik. Magyarország viszonylag kedvező helyzetben van, hiszen képes alacsonyan tartani a gyógyszerek árát - nyilatkozták a szakértők. Bár a Covid-19 világjárvány idején volt egy kísérlet a közös uniós beszerzésre, az nem bizonyult különösebben sikeresnek. "Összességében ez nem mutatott pozitív példát, a szakma egyetlen ága sem értékeli úgy, hogy jól működő rendszert alakítottunk ki, bár akadtak kedvező aspektusai" - osztotta meg véleményét az igazgató. A ritka betegségekre vonatkozó gyógyszerek beszerzésével kapcsolatban azonban újra felvetődött, hogy a közös uniós beszerzés hasznos lehet, mivel a betegszám jellemzően alacsony, így a kisebb országok számára érdemes lehet együttműködniük a tárgyalások során.

Harsányi András, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) elnöke hangsúlyozta, hogy nem érdemes a gyógyszerárakat Európa szerte egységesen alacsonynak tekinteni, hiszen jelentős eltérések vannak a nyugati és keleti régiók között. "Kulcsfontosságú lenne figyelembe venni a gazdasági fejlettséget a vényköteles gyógyszerek árának meghatározásakor, így egy alacsonyabb jövedelmű ország ne legyen köteles többet fizetni egy gyógyszerért, mint egy magasabb jövedelmű állam" - emelte ki. Kiemelte azt is, hogy új gyógyszerek esetében rendszerint a korábban már finanszírozott, az adott betegségre engedélyezett készítmények árait veszik alapul, valamint azt is értékelik, hogy az új szer milyen plusz előnyöket kínál a meglévő terápiákkal szemben. Ez akár magasabb árakat is eredményezhet.

Fontos megérteni, hogy a gyógyszerek árazása két különböző kategóriába sorolható: léteznek nyilvános és titkos árak. Az utóbbiak azok az összegek, amelyeket a kormányzat a gyógyszergyártókkal kötött megállapodások során határoz meg. "A nyilvános árak gyakran jelentős eltérést mutatnak a gyógyszer tényleges költségeitől, amelyet különféle konstrukciókkal lehet csökkenteni. Néha előfordul, hogy a nyilvános ár magasabb, de a gyártó kompenzációs lehetőségeket kínál" – fogalmazott Harsányi András. Emellett léteznek úgynevezett eredményességi megállapodások is, amelyek keretében az állam az adott kezelés hatékonyságától függően teljesít kifizetéseket. Ha a terápia nem hozza a várt eredményeket, a gyógyszercég vállalja a felelősséget. Magyarországon is találkozhatunk ilyen megoldásokkal.

Szalóki Katalin hangsúlyozta, hogy az egészségügy számos kihívással küzd, és véleménye szerint a gyógyszerellátás viszonylag stabilabbnak számít a kórházi helyzethez képest. Ugyanakkor aggasztóan sok gyógyszerhiány tapasztalható, különösen az ADHD kezelésére szolgáló gyógyszerek és antidepresszánsok esetében, amelyek egyre inkább eltűnnek a gyógyszertárak polcairól.