A Magyar Művészeti Akadémia sikeresen lebonyolította tavaszi közgyűlését, ahol a művészetek iránti elkötelezettség és az alkotói közösség összetartozása került a középpontba.
A sajtóközlemény kiemeli, a Magyar Művészeti Akadémia tavaszi közgyűlésén köszöntőt mondott Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára. "Mindig hangsúlyoznom kell azt az igazságot, hogy a kultúra nem olyan kincs, amelyet puszta őrzéssel meg lehetne tartani - idézte a kultúráért felelős államtitkár Klebelsberg Kunó 1922 augusztusában elhangzott szavait a neves kultúrpolitikus emlékéve alkalmából. - A művelődést minden egyes nemzedéknek verejtékes munkával kell újra és újra kiküzdenie, s a nemzetnek is folyvást dolgoznia kell, hogy a maga művelődési szintjét fenntarthassa. Ha azt vizsgálom, hogy melyek azok az eszközök, amelyekkel a nemzetek művelődésüket megtarthatják és továbbfejleszthetik, akkor én erre főleg két nagy eszközt látok. Az első a népműveltségnek, a tömegműveltségnek a fejlesztése, a második magának a tudományosságnak az ápolása."
Az MMA közleménye szerint Závogyán Magdolna felidézte: Fekete György 83 esztendős korában úgy nyilatkozott, hogy nincs felesleges, csak hiányzó tudás. "Megszívlelendő intelem ez egy olyan embertől, aki a saját szavai szerint gondoskodni akart a kultúráról. Olyan ritkán használjuk ezt a szót a művészeti életben: mindig a megőrzés és gyarapítás koordinátái között mozognak gondolataink, miközben a gondoskodásban talán mindkettő benne van" - mondta a kultúráért felelős államtitkár. E gyönyörű feladatban - tette hozzá - benne foglaltatik a maga teljességében a megóvás, az építkező terelgetés és talán a tanítás is. Megerősítette: "A Magyar Művészeti Akadémia nélkülözhetetlen zászlóshajó, tevékenysége megkerülhetetlen, küldetése a jövőépítés hatalma. A feladat szerteágazó, elméletben és logisztikában, térben és időben, kollégák, alkotótársak, közösségeink és a magyar családok felé egyaránt. A feladat adott, a felelősséget értjük és érezzük."
A köszöntőt követően a közgyűlés tagjai egyperces néma főhajtással emlékeztek meg a közelmúltban elhunyt Sánta Ferenc, Szalai Györgyi, Csáji Attila, Mécs Károly és Tamás Menyhért akadémikusokról.
A közgyűlésen szó esett arról, hogy a Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Szeged és Veszprém székhelyű regionális munkacsoportok után 2025-ben a regionális működés az Erdélyi Bizottság megalakulásával tovább bővült. A közlemény kiemeli, ez az MMA erdélyi regionális jelenlétének megteremtését szolgálja, feladata a lehetséges együttműködő partnerek, támogatandó projektek, kezdeményezések felkutatása, javaslattétel az Erdélyben megvalósuló programok egyedi támogatására.
Az összefoglaló szerint a közgyűlés elfogadta a Magyar Művészeti Akadémia elnökének, elnökségének, valamint főtitkárának, továbbá az MMA tagozatainak, regionális munkacsoportjainak, bizottságainak 2024. évi munkájáról szóló beszámolóját és a köztestület 2025. évi költségvetési irányelveit. Az eseményen tájékoztató hangzott el az MMA 2025. évi művészeti, szakmai programtervéről.
A közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta az elnökség javaslatát, amely alapján a köztestület 2025-ben több rangos elismerést is átad. Az MMA Életműdíj, MMA Nagydíj, MMA Aranyérem, MMA Művészeti Írói Díj, valamint az MMA Kováts Flórián-emlékérme kerül kiosztásra. Az ünnepélyes díjátadó ünnepségére június 19-én kerül sor a Pesti Vigadó impozáns falai között.
A közgyűlés a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választotta a Nemzet Művésze címmel 2024-ben kitüntetett Ferenczfy-Kovács Attila, Lázár Antal és Uhrik Teodóra művészeket.
A közlemény kiemeli, a szavazást elnöki prezentáció követte a Művészliget program megvalósításának helyzetéről. Turi Attila a beruházásról elmondta: a Magyar Építészeti Múzeum végleges elhelyezésére szolgáló, az MMA tulajdonába került Városligeti fasor 9-13. szám alatti ingatlanegyüttes rekonstrukciójának megtervezése és kivitelezése kiemelt jelentőséggel bír az akadémia életében. Több mint ötéves előkészítés után a Magyar Építészeti Központ és Múzeum meghívásos, kétfordulós, nyílt és titkos építészeti pályázata sikeresen lezárult 2023 decemberében. A közbeszerzési törvény biztosította lehetőségekkel élve még 2023-ban megindult a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás a nyertes pályázóval, amelyet a tervezési szerződés aláírása követett 2024 januárjában.
A tervezési folyamat és a mérnöki, valamint építészeti kamarákkal való szoros együttműködés révén megvalósulhat a Köztestületek Háza, mint a beruházás első lépcsőfoka. Az új építészeti központ, a Művészliget, amely a Kárpát-medence és Magyarország lakhatási viszonyaira fókuszál, 2025 első negyedévében elkészül a kiviteli tervekkel. A kivitelezés megkezdésére a költségvetési források rendelkezésre állása és a szükséges közbeszerzési eljárások lebonyolítása után kerülhet sor. Célunk egy olyan multivizuális tér létrehozása, ahol a vetítések, mozgó falak és zene segítségével a tér művészete és építészetünk mélyebb értelme átélhetővé válik - emelte ki Turi Attila, aki emlékeztetett a Pesti Vigadóban zajló időszaki kiállításokra is.
Az MMA és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet közös erőfeszítése révén létrejött Kós András 110 című vándorkiállítás június 15-ig várja a látogatókat. Emellett a Pesti Vigadóban látható Molnár László József 50 év című retrospektív tárlata, valamint Gosztonyi Zoltán Szarvasösvényen című életmű-kiállítása, melyek június 22-ig tekinthetők meg.
