Mark Rutte hangsúlyozta, hogy a vámokról folytatott diskurzust szükséges elkülöníteni a védelempolitikai kérdésektől.
Mark Rutte, a NATO főtitkára pénteken, a tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli kétnapos tanácskozásának végén tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok által bevezetett importvámok, amelyek szinte minden országot érintenek, beleértve a NATO-tagokat is, nem ütköznek a NATO alapszerződésével. Kiemelte, hogy a vámokról folytatott vitákat külön kell kezelni a védelmi ügyektől. Rutte emellett áttörésként értékelte az orosz-ukrán béketárgyalások terén az amerikai nyomásra elért eredményeket.
"Úgy vélem, hogy ezek a kérdések két teljesen eltérő területet képviselnek. Szükséges, hogy világosan elválasszuk őket egymástól, és nem engedhetjük, hogy bármilyen zűrzavar befolyásolja a megbeszéléseinket" - nyilatkozta Rutte, amikor arra a kérdésre válaszolt, hogy az amerikai vámintézkedések milyen hatással lehetnek a NATO-tagállamok védelmi költségeinek növelésére, amit az Egyesült Államok sürget.
Rutte elutasította, hogy az amerikai döntés megsértené a NATO alapszerződésének 2. cikkét, amely szerint a szövetség tagállamainak "törekedniük kell nemzetközi gazdaságpolitikájuk összehangolására és a gazdasági együttműködés előmozdítására". Kiemelte: a múltban a szövetségesek közötti egyéb nézeteltérések sem befolyásolták a közös védelemre való képességet.
Azzal kapcsolatban, hogy miközben a NATO a tagállamoktól magasabb védelmi kiadásokat vár el, több miniszter is aggodalmát fejezte ki, hogy a védelemre szánt pénzt elviheti az infláció elleni küzdelem, a főtitkár hangsúlyozta: a nemzeti kormányoknak kell meghozniuk a döntéseket ilyen körülmények között. Hozzátette: nem segítené a szövetséget, ha olyan ügyekben foglalna állást, amelyek nem tartoznak közvetlenül a NATO politikájához, mert a szövetség fő feladata továbbra is az, hogy biztosítsa tagjainak védelmét.
Rutte szerint az orosz-ukrán béketárgyalásokban az amerikai vezetés - élén Donald Trump elnökkel - áttörést ért el, és lépésről lépésre, határozottan, megfontoltan jártak el. "Most már Oroszországon a sor, hogy reagáljon" - tette hozzá.
Mint mondta, az Egyesült Államok célja, hogy igazságos és tartós békét érjen el, olyan békét, amely garantálja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "soha többé ne próbálja meg elfoglalni Ukrajna területét", mert tudatában lesz annak, hogy Ukrajna képes megvédeni magát. Szerinte a NATO tagországai további védelmi támogatással, haderőfejlesztéssel és kiképzéssel segíthetik Kijevet.
Kiemelte azt is, hogy "Oroszország hosszú távon is fenyegetést jelent, még ha a háború véget ér." Éppen ezért elengedhetetlen, hogy az Egyesült Államok aktívan részt vegyen a békefolyamatokban, szoros együttműködésben állva Ukrajnával, és folyamatosan tájékoztatva az európai NATO-tagállamokat, különös figyelmet fordítva Franciaországra és az Egyesült Királyságra. Fontos, hogy konkrét javaslatokat dolgozzanak ki a tűzszünet vagy a békemegállapodás következő lépéseire.
A nyilatkozat szerint Ukrajna NATO-csatlakozása már megkerülhetetlen lépés. "A közös törekvések - például Ukrajna védelmi képességeinek NATO-szabványokkal való összhangba hozása - mind ezt a célt szolgálják" - hangsúlyozta. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a szövetség sosem garantálta, hogy a NATO-tagság a békemegállapodás elválaszthatatlan része lesz.
A főtitkár a beszédében Kína helyzetére is utalva megjegyezte, hogy az ország "egyre inkább aggasztó tényezővé válik, még ha a NATO hivatalos kommunikációja ezt nem fogalmazza meg egyértelműen".
A kínai haditengerészet már túlszárnyalta az Egyesült Államok flottáját a hadihajók számát tekintve, és a várakozások szerint 2030-ra ezer nukleáris robbanófejre tehetnek szert. Ezek a fejlemények világosan jelzik, hogy a NATO-nak nem szabad naivan viszonyulnia Kínához - hangsúlyozta.
Hangsúlyozta, hogy a NATO szorosabb együttműködésre törekszik olyan partnerekkel, mint Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland, célja a kapcsolatok mélyítése, különösen a védelmi ipar, az innováció és a hadműveleti tapasztalatcsere terén.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajna ellen folyó háború kiváló példát nyújt arra, hogyan nyújtanak támogatást Oroszországnak Kína, Észak-Korea és Irán, ami globális szinten jelentős biztonsági kockázatokat hordoz magában.
