Már el is kezdődött a folyamat, hogy a bírói kinevezési korhatárt emeljék, és ennek megfelelően módosítják az Alaptörvényt.

A törvényalkotói bizottság ismételten arra az útra lépett, hogy a zárószavazás előtti utolsó pillanatban módosítja a tervezetet. Ezt az eljárást alkalmazva már nem terveznek általános vagy részletes vitát folytatni, és a módosító indítványok benyújtása is kizárt.

Mivel az Alaptörvény módosítása már a tizennegyedik alkalommal történik meg a hatályba lépése óta eltelt közel 13 év alatt, az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága (TAB) sürgősen beemelte a vitatott megállapodás részét képező bírói korhatáremelést, amely az Országos Bírói Tanács és az Igazságügyi Minisztérium között jött létre.

Az Igazságügyi Bizottság által benyújtott eredeti Alaptörvény-módosító javaslat csak arról szól, hogy a legfőbb ügyészt ne csak az ügyészek közül nevezhessék ki, ahogy Kovács Tamás (2006-2010) kivételével a tisztség minden eddigi betöltője is kívülről érkezett a szervezet élére. A TAB most kormánypárti tagjai javaslatára azt is beleírta az Alaptörvénybe, hogy a bírói kinevezés alsó korhatára 30 évről 35 évre nő.

Az indoklás alapján ez "hozzájárulhat a jövőbeli bírák szakmai felkészültségének további fokozásához, emellett erősítheti a közbizalmat és javíthatja a bírói döntéshozatal színvonalát." Ezzel szemben sokan kritikusan állnak a javaslathoz: a hvg.hu-nak nyilatkozó egyik bíró kifejtette, hogy mivel egy joghallgató általában 24-25 évesen fejezi be tanulmányait, ha legalább 10 év várakozási időt kell letölteniük ahhoz, hogy bírák lehessenek, akkor a jelenlegi anyagiak mellett nem valószínű, hogy ezt a hosszú várakozást elfogadják.

A TAB ismételten azt a megoldást választotta, hogy a zárószavazás előtti utolsó pillanatokban módosítja a tervezetet, amelyről már nem folytatnak sem általános, sem részletes vitát, és módosító indítványok benyújtására sincs lehetőség. Ezzel lényegében kizárják az országgyűlés teljes tagságát egy fontos ügy érdemi megvitatásából. Igaz, hogy a TAB módosító csomagjához a zárószavazás előtt még lehet hozzászólni, de ez nem helyettesíti a törvényhozási folyamat teljességét. A hirtelen benyújtott módosítás azt is jelzi, hogy a kormány nem kérte ki a bírák véleményét a jogszabály megalkotása előtt, és figyelmen kívül hagyta a tiltakozásokat is.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) a szavazás során 8:7 arányban, Varga Zs. András kúriai elnök döntő szavazatával, elfogadta a kormány javaslatát, amely többek között a korhatárokat érintette, cserébe a bírák fizetésemeléséért. Érdekes módon, az OBT korábban nem tartotta alkalmasnak Varga Zs. Andrást a jelenlegi posztjára. A határozat körül heves viták robbantak ki, és számos tiltakozás indult. Szabó Péter, az OBT elnöke, aki kollégáival szemben állt, lemondott, de ez a döntés lényegét nem befolyásolta.

A TAB ülésén elfogadott módosítás, amely várhatóan a jövő heti plenáris ülésen is támogatásra talál, tisztázza az átmeneti szabályokat: a 30 éves korhatár továbbra is érvényben marad azok számára, akiket már kineveztek, akik egy már közzétett pályázat alapján kapnak kinevezést, valamint azok számára, akik jelenleg bírósági titkárként vagy fogalmazóként dolgoznak. Répássy Róbert igazságügyi miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy szó sincs arról, hogy külső bírójelöltekkel kívánnák elárasztani az igazságszolgáltatást, ezzel vitatkozva egy ellenzéki hozzászóló véleményével.

A módosítás tartalmazza, hogy a bírák nyugdíjkorhatára – eltérően a 2012 előtti általános szabályozástól – ismét 70 évre emelkedik, ám ezt kizárólag "sarkalatos törvényben meghatározott esetekben" alkalmazzák. Az ellenzéki politikus, Arató Gergely (DK) szerint ez a gyakorlat önkényes válogatásra ad lehetőséget. Ezzel párhuzamosan az általános öregségi nyugdíjkorhatár, amely jelenleg 65 év, továbbra is érvényben marad.