A menstruációs görcsök, más néven dysmenorrhoea, számos problémát jelezhetnek a női egészségben. Ezek a fájdalmas görcsök a méh izomzatának összehúzódása miatt alakulnak ki, és bár sok nő tapasztalja őket, néhány esetben komolyabb egészségügyi problémákra
A menstruáció hatása egyénenként rendkívül változó: míg egyeseknél csupán minimális, alig észlelhető kellemetlenségek jelentkeznek, mások számára a havi ciklus igazi küzdelmet jelent, erős görcsök és elviselhetetlen fájdalmak kíséretében. Ezek a tünetek sokszor annyira megnehezítik a mindennapi életet, hogy az orvosi vizsgálatok során sem mindig találhatóak szervi eltérések. A szakértők egyetértenek abban, hogy a megoldás nem mindig egyszerű, de létezik, és nem csupán a szülés vagy az idő múlása kínálhat enyhülést.
Általános iskola ötödik osztályától kezdve egészen a középiskola végéig havonta legalább 1-2 alkalommal toltam a tornatanáraim orra alá az ellenőrzőmet, benne anyukám rövid üzenetével: "Lindának erős hasi görcsei vannak, kérem a felmentését a mai testnevelés óra alól."
A férfi tanáraim ilyenkor csupán bólintottak vagy vállat vontak, és szó nélkül hagyták, hogy az órát a kispadon ücsörögve töltsem, miközben vagy a házi feladatomat írtam, vagy kíváncsian figyeltem a többieket. A női tanáraimtól viszont ritkábban kaptam ilyen csendes elfogadást, inkább hajlamosak voltak megosztani velem a véleményüket. Volt olyan, aki azzal próbált vigaszt nyújtani, hogy "később minden jobb lesz", míg a szigorúbb, a fiúkat előnyben részesítő tanárnő egyszer-kétszer azt mondta nekem: "majd megtudod, mi az igazi fájdalom, amikor gyereket szülsz."
Pedig - mentségemre szóljon - annak ellenére, hogy nem tartozott a kedvenceim közé a nap közepére beékelt ingafutás, kötélmászás, lépcsőzés vagy kézilabdázás, nem éltem vissza a szülői felmentésekkel. Az a jobbik eset volt, ha a menstruációm ideje alatt legalább a kispadon ülve néztem a többieket. Rosszabb esetben más tanórákon sem tudtam részt venni. Egy-egy hányással, szenvedéssel töltött éjszaka után orvosi igazolással maradtam otthon, de élénken él a fejemben annak a fizikaórának az emléke is, amit 9. osztályosként a teremből ki-be rohangálással töltöttem, és a mosdó padlóján kucorogva vártam, hogy legyen valami hatása a marékszámra szedett fájdalomcsillapító és görcsoldó szereknek.
Nagyjából a húszas éveim elejére megtanultam, milyen mennyiségben és gyakoriságban kell gyógyszert bevennem a menzeszem első 1-2 napján ahhoz, hogy az ilyen eseteket elkerüljem. Ám az még most is előfordul, hogy úgy érzem, semmi sem hat, ezért a nap közepén félbe kell hagynom a munkámat vagy lemondani a programjaim - anélkül, hogy ennek bármilyen szervi oka lenne. Hernádi Balázzsal, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyászával járjuk körül a kérdést, hogy mi lehet ennek az oka, illetve hogy milyen problémákra utalhat az extrém menstruációs fájdalom, amely a Women's Health Concern brit civil szervezet felmérése alapján a görcsöket átélő nők mintegy 5-10 százalékánál olyan mértéket ölt, hogy negatív hatással van a mindennapi életükre és munkavégzésükre.
A szülész-nőgyógyász szerint nem mindegy a fájdalom típusa, megkülönböztethető ugyanis primer és szekunder dysmenorrhea. "A primer fájdalom esetén nincs semmiféle szervi elváltozás, a görcsöket egyszerűen a méh összehúzódásai váltják ki. Huszonévesek esetében ez a leggyakoribb" - mondja a nőgyógyász. Szekunder dysmenorrhea esetén Hernádi szerint a fájdalom valamilyen rendellenességből fakad, és jellemzően 25 éves kor fölött jelentkezik.
