Magyarország egyik legelbűvölőbb barokk építészeti remekműve a Zirci Apátság, amely nemcsak lenyűgöző külső megjelenésével, hanem gazdag történetével és spirituális légkörével is vonzza a látogatókat. A természet lágy ölelésében, a Bakony varázslatos tájá
A Zirci Ciszterci Apátság látogatása csak vezetett formában lehetséges, ami igencsak előnyös, hiszen a vezetők rengeteg értékes információt és lelki inspirációt osztanak meg velünk. A túra során felfedezhetjük a műemlék könyvtár két impozáns termét, valamint a lenyűgöző bazilikát is. Ezt követően egyénileg is bebarangolhatjuk az egyháztörténeti kiállítást, amely további érdekességeket tár elénk. Az épületegyüttes már kívülről is lenyűgöző látványt nyújt, belül pedig gazdag díszítéseivel magával ragad. Érdemes tehát felfedezni ezt a csodás helyet! Hogy kedvet csináljak, megosztom veletek, milyen is itt a hangulat, utána pedig ne habozzatok, látogassátok meg élőben is! Tartsatok velem egy virtuális sétára!
Hol helyezkedik el? Magyarország gyönyörű Veszprém megyéjében, a festői Zirc városának központjában található. Térképen itt nézheted meg!
Zirc szívében található az Apátság, a díszudvar, az arborétum és a Bakonyi Múzeum, mindössze néhány lépésnyire egymástól. Ezért nem nehéz felfedezni ezeket a csodás helyszíneket. A buszállomás közvetlenül szemben helyezkedik el, de érdemes felkészülni, mert a parkolás nem mindig egyszerű a környéken.
A jegypénztár a kapun belépve balra található, egy hangulatos kis épületben. Amikor korán érkeztem, az ajtó zárva volt, de amint a pénztár működésbe lép, az ajtó is szélesre tárul. :-)
A díszudvar, melyet impozáns épületek ölelnek körül, lenyűgöző szépségével várja a látogatókat, és szabadon felfedezhető a közönség számára.
A műemlék könyvtár és a bazilika látogatása csak idegenvezető kíséretében lehetséges. A könyvtárba minden óra 15 perckor indul a vezetés 9:15-től, és ez körülbelül 30-40 percet vesz igénybe. Ezzel szemben a bazilikába minden egész órakor, 10 órától kezdődnek a vezetett túrák, amelyek nagyjából 20-30 percig tartanak. Akárhogy is tervezünk, ha először a könyvtárat választjuk, garantáltan időben érkezünk a bazilikához is. Én korán érkeztem, így a könyvtárral indítottam a napomat.
A könyvtár klasszicista stílusú bővítése méltó kiegészítése a monostornak. A tetőn elhelyezkedő timpanon elegánsan hirdeti a stílus sajátosságait, míg az alatta sorakozó korinthoszi oszlopok kiemelik az épület impozáns megjelenését. A homlokzat díszét két angyal öleli körül, amelyek a címer védelmezői szerepét töltik be. Az erkély párkányán fáklyának formázott dísznövénytartók találhatók, amelyek a tűz megújító erejét és a virágok születését szimbolizálják, így mélyebb jelentést adva az építészeti kompozíciónak. Az épület állapota, a gondos restaurálásoknak köszönhetően, kiváló, lehetőséget biztosítva különféle intézmények befogadására.
A műemlék könyvtár a Bakony Múzeummal közös épületrészben található. Míg a múzeum az első emeleten helyezkedik el, addig a könyvtár a második emeleten várja látogatóit.
Gyönyörűen felújított lépcsőházban mehetünk fel az emeletre.
A vezetett túrára a második emelet lépcsőházában, a könyvtár ajtaja előtt érdemes várakozni. Noha hétköznap reggel érkeztem, nem voltam egyedül, több érdeklődő is csatlakozott hozzám. A várakozásunk végül 9 óra 15 perckor ért véget, amikor megérkezett az idegenvezetőnk.
A vezetés első állomása a folyosó végén található kisebb könyvtár, ahol felfedezhetjük a könyvek varázslatos világát.
Az első könyvek a 18. században érkeztek hazánk területére, amikor az újonnan alapított heinrichaui szerzetesek magukkal hozták őket. Az idő múlásával, 1950-re a gyűjtemény lenyűgöző 65.000 kötetre bővült. Ez a könyvtár egyedülálló értéket képvisel Magyarországon, hiszen ilyen gazdag állomány sehol máshol nem található.
A gyűjtemény ma már 70 ősnyomtatványt és több mint 300 antikvát számlál, amelyek közül számos példány páratlan kincset jelent Magyarország területén. Az állomány túlnyomórészt teológiai vonatkozású művekből áll, de emellett felfedezhetünk szakirodalmat más tudományágakban is.
Az állomány nagyarányú növekedésére a 19. században került sor, amikor a ciszterciek felvállalták a tanítás feladatát is. Az apátok, felismerve, hogy működésükhöz és tudományos munkásságukhoz szükségük van széles körű ismeretekre, nagy gondot fordítottak a könyvgyűjtemény fejlesztésére. Ekkor került a könyvtár állományába több tudományos értékű magángyűjtemény, például Hoffmann József székesfehérvári orvos és Fejér György történettudós hagyatéka.
Fedezzünk fel néhány izgalmas érdekességet a könyvtár kincsei között! Az előző képen Matthias Seutter híres atlasza tűnik fel, amelyet 1707-ben alapított saját térképkiadó vállalatánál Augsburgban. Ez az atlasz különleges tiszteletadás VI. Károly német-római császárnak, és lenyűgözően gazdag tartalommal bír: összesen 51 kézzel színezett rézmetszet és térkép található benne.
A következő fotón pedig Johann Leonhard Rost Égi zsebatlasza látható. Rost nürnbergi csillagász volt. A munkáját elsősorban az egyetemek tanulóifjúságának szánta, így ez a könyvecske tekinthető tankönyvnek is. Szintén kézzel színezett képeket tartalmaz.
A következő fotón Nagy Géza: A magyar viseletek története című könyve látható. A tudományos igényességgel elkészített mű a maga nemében máig páratlan, úttörő munka. A könyvet számos színes és fekete-fehér rajzolt és festett tábla díszíti. Az illusztrációkat Nemes Mihály festőművész készítette.
A könyvtár legidősebb kincse már több mint 530 év történelmét őrzi. Ez a mű Sanctus Ambrosius tollából származik, és a klerikusok kötelezettségeit boncolgatja, így a keresztény erkölcstan első átfogó összegzéseként ismerjük. Érdekessége, hogy a könyv még a régi kódexek kézírásos stílusát idézi fel, ezzel is hangsúlyozva a korabeli tudományos és vallási hagyományokat.
David Dietrich: Egyetemes növényvilág című könyve egy kézzel színezett, 47 kötetes sorozat, mely Magyarországon csak Zircen található meg. Dietrich német botanikus volt és metszetes növényhatározói tették ismertté a nevét.
A következő képen bemutatott könyv a könyvtár legapróbb gyöngyszemének számít. Jeremias Drexel „Az örökkévalóság meggondolása” című műve csupán 5 × 7,3 cm-es méretével hívja fel magára a figyelmet, így igazi kuriózumnak számít a gyűjteményben.
A könyvtár egyik igazi ékköve a 1655 és 1657 között készült, többnyelvű Szent Biblia, amely kilenc különböző nyelven kínálja az összehasonlító bibliai szövegeket. Ezt a különleges kiadást sokan a filológiai precizitás szempontjából a legmegbízhatóbb bibliai szövegként emlegetik, így nem csoda, hogy a kutatók és a vallástudósok körében egyaránt nagyra értékelik.
A hat kötet a héber, görög, latin, káld, etióp, szamaritánus, perzsa, szír és arab nyelvű kéziratok gazdag hagyományára épít.
A következő könyv Thuróczy János: Chronica Hungarorum, amely 1488-ban készült Augsburgban. A művét Thuróczy János a jogi és történelmi tudásának köszönhetően alkotta meg. Az író oklevelek, régi krónikák és szóbeli hagyományok segítségével gyűjtötte össze a magyar nép történelmét Zsigmond királyának uralkodásáig.
A ciszterci rend feloszlatása után a könyvtár állami kézbe került, és a felügyeletét a Nemzeti Könyvtárra bízták.
A címek tükrében főként vallási és egyházi témákra fókuszáló könyvek találhatóak: Isten városa I-II., A nagy emberek és a szentek lélektana, Protestanismus és katholicismus I-II., A pápáról szóló írások, valamint a Kereszténység és egyház viszonyát boncolgató művek.
Ez a könyv különleges gregorián kottákat rejt, amelyek a ciszterci rítusú mise énekeit tartalmazzák. Az 1750-es évben, Párizs szívében nyomtatták, ami még inkább kiemeli a benne rejlő zenei örökség értékét.
A kisebb könyvtárszoba után következzen a tágasabb, ahol még több könyv és lehetőség vár ránk.
A könyvtár állományát 1857-ben költöztették a pazar berendezésű nagyterembe. A 19. század végére az állomány gyarapodása szükségessé tette egy újabb, de egyszerűbb bútorzatú terem megnyitását. Ekkor a modern könyvtári szempontok miatt az állomány régi rendjét megbontották, és új raktározási rendet vezettek be. A könyvtár nagyarányú és tervszerű fejlesztését hozzáértő könyvtárosok végezték. Nekik köszönhető, hogy a század első felében már 65 ezer kötetnyi könyvből és folyóiratból válogathattak a szerzetesek és a környékbeli értelmiség.
A második világháború során egy zuhanó vadászrepülő csapódott a nagyterem tetőszerkezetébe, súlyos károkat okozva a berendezésben és az ott található értékekben.
A lenyűgöző, boltíves tető mintázatán állítólag még ma is felfedezhető a repülőgép által okozott sérülés, mivel a helyreállítás során nem sikerült teljesen az eredeti állapotot visszaállítani. Azonban én magam nem tudtam észlelni a különbséget.
A tágas teremben nem csupán könyvek sorakoznak, hanem különleges, értékes relikviák is megtalálhatók, mint például ez a lenyűgöző régi asztali óra, amely a múlt titkait őrzi.
Fedezd fel az iparművészet egy igazán különleges darabját, a híres intarziás asztalt, amely nemcsak hazánkban, hanem Európa más országaiban is elismert. De a csoda itt még nem ér véget! Az asztal titka, hogy az asztallap felbillenthető, és egy rejtett létra bújik meg alatta. Ezen a létrán felmászhatunk a magasabb polcokon sorakozó könyvekhez, így a műalkotás nem csupán gyönyörű, hanem praktikus is! Ne hagyd ki a lehetőséget, hogy egy fotón is megörökíthesd ezt a lenyűgöző különlegességet!
1950-ben Magyarországon a legtöbb szerzetesrend, köztük a ciszterciek működését is betiltották. Szerencsére a hazai művelődésügy döntéshozói között voltak olyanok, akik ismerték a gyűjtemény kultúrtörténeti jelentőségét, és úgy határoztak, hogy a könyvtárat eredeti helyén, érintetlenül kell megőrizni. 1953-ban a bibliotéka felügyeletét az Országos Széchényi Könyvtár vette át, ekkor nevezték el Zirc leghíresebb szülöttjéről, Reguly Antalról.
A felső könyvespolcok fölötti festményeken a különböző tudományokra utaló tárgyak vannak megjelenítve. Zene, irodalom, csillagászat, biológia, filozófia, hittudomány - néhány, amiket felismertem a sok közül.
Fedezzük fel testközelből azt a két gyönyörű glóbuszt, amelyeket Magyarország legrégibb példányai közé tartozónak tekintenek.
A 17. századi földgömb Willem J. Blaeu, Joan Blaeu és Cornelis Blaeu alkotása. Különlegessége, hogy ezen már Új-Hollandia, azaz Ausztrália is megjelent, melyet Abel Tasman expedíciója nyomán a Blaeu család rögzített először földgömbön. Az csak a 18-19. századi felfedezéseknek köszönhetően derült ki, hogy Tasman nem Ausztráliát, hanem csak Új-Zéland szigeteit érintette.
A másik gömb nem a földrészeket, hanem a csillagképeket jeleníti meg. Willem J. Blaeu ég-gömbje körülbelül 1630 táján készült Amszterdamban, és lenyűgöző módon tükrözi az akkori tudományos ismereteket az égről.
1989 óta a ciszterci szerzetesek ismét otthonra leltek az apátság falain belül, ám a műemlék könyvtár, amely gazdag történelmi örökséggel bír, továbbra is a nemzeti bibliotéka gondozásában áll. Az intézmény a Ciszterci Műemlékkönyvtár név alatt működik, megőrizve ezzel a múltját és jellegét a legteljesebb mértékben.
Az asztal nem csupán különleges, hanem a padlón is lenyűgöző intarziás parketta díszíti a teret, ami igazán varázslatos hangulatot teremt.
A ciszterci szerzetesek évszázadokon át fáradhatatlanul vigyáztak, restaurálták és oltalmazták a könyvtár értékes köteteit és relikviáit. Ennek köszönhetően ma is kiváló állapotban találhatóak, azonban a látogatók számára nem minden darab hozzáférhető.
Régi térképen a Földközi-tenger és környéke. Határozottan felismerhetők rajta a nagy szigetek, bár az olasz csizmának még nem teljesen olyan az alakja, mint a mai térképeken. (Itt még lapos sarkú a csizma.) :-)
Az épület folyosója, ha úgy tetszik, elegáns minimalizmussal bír, ám valójában meglehetősen puritán. Nem árulja el, hogy a mögötte rejtőző ajtók mögött milyen csodálatosan gazdag és ízlésesen díszített könyvtár-termek várnak felfedezésre.
A könyvtár felfedezése után érdemes ellátogatni a bazilikához, ahol minden egész órakor indulnak a vezetett túrák. Itt a helyi szerzetesek vezetik körbe a csoportokat, és olyan színes, intelligens és humorral átszőtt módon mutatják be ezt a különleges "otthont", hogy az ember szívét teljesen megdobogtatja. Még soha nem hallottam papot vagy szerzetest ilyen mély szeretetteljes és érzelmes szavakkal beszélni a templomról. Már csak ezért a különleges élményért is érdemes betérni!
A bazilika építése 1732 és 1752 között zajlott, így a barokk stílus jellegzetességei jól tükröződnek rajta. Tornyain könnyen észlelhetjük a kor stílusának hatásait: a tetőn található cakkozott körbemenetel és a csigaszerű formák a felső szobrok alatt mind hozzájárulnak az épület különleges karakteréhez. Ugyanakkor nem csupán barokk vonásokat hordoz, hanem klasszicista elemeket is magában foglal. A középső tornyok által körülölelt homlokzaton a boltíves díszítések dominálnak, míg a két szélen elhelyezett timpanonok a klasszicizmus görög-római hagyományait idézik. A dór oszlopok is az épület klasszicista vonásait erősítik, így egy olyan egyedülálló stíluskeveredést hozva létre, amely lenyűgöző látványt nyújt.
A Bakony erdeinek mélyén, ahol az erdei vadak szövevényes ösvényeit tapossák, 400 méter magasságban emelkedik a ciszterci kolostor, melyet III. Béla király, a rend elkötelezett hazai támogatója alapított 1182-ben. Ez az építmény a francia föld leghíresebb ciszterci apátságának, a champagne-i Clairvaux-i apátságnak a filiája, ahonnan az első szerzetesek is érkeztek. A templomot a ciszterci rend hagyományainak megfelelően Szűz Mária tiszteletére szentelték, mély hódolatot fejezve ki az égi Édesanya iránt. Az apátságot kezdetben csupán "bakonyi" néven emlegették, de már 1199-ben megjelent a később elterjedt Zirc név is, amely immár a hely szimbólumává vált.
A ciszterciek intelligens humorát mutatja az is, hogy a templom bejárata után kitettek egy ilyen táblát.
A bazilika belseje lenyűgöző díszítéssel kápráztatja el a látogatókat; a falakat élénk freskók borítják, míg a színes üvegablakok varázslatos fényjátékot teremtenek a térben.
A birtokokkal bőségesen ellátott kolostor sorsa tragikus fordulatot vett a török hódítás árnyékában. A hódítók elől menekülő szerzetesek 1538 körül búcsút mondtak a kolostornak, amelyet Veszprém 1552-es török megszállása után feldúltak a betolakodók. Az egykori nyugalom és szellemi fészek helyén csak romok és emlékek maradtak, kövér földjei pedig a háború viharainak áldozatául estek.
1629-ben a lilienfeldi kolostor apátja kapott megbízást, hogy előkészítse a rend Magyarországra való visszatérését. I. Lipót 1660-ban Újfalusy Márton, a soproni születésű lilienfeldi szerzetest nevezte ki zirci apáttá. Mivel abban az időben Zircen nem állt rendelkezésre lakható épület, Újfalusy Pápán telepedett le. Sajnos 1678-ban a gyulakeszi határban portyázó török csapatok kezébe került, és életét vesztette. A zirci apátság egykori birtokainak visszaszerzése nem volt könnyű feladat: hatalmas összegeket kellett kifizetniük, illetve hosszú jogi vitákra is szükség volt. Ennek következtében Lilienfeld apátja 1699-ben, a vállalkozásba befektetett 31 000 forint megtérítése érdekében átadta a feladatot a sziléziai Heinrichau apátjának, Heinrich Kahlertnek, akit I. Lipót a következő évben zirci apáttá nevezett ki. A török kiűzése után több mint egy évszázad telt el, míg 1726-ban végre ismét megérkeztek az első szerzetesek Zircre.
A szószék és a szentély díszes stallumai valódi művészi csodák, melyek lenyűgöző részleteikkel és kifinomult faragásaikkal vonzzák a tekintetet.
Az apátsági templom építése 1732-ben vette kezdetét, amikor a sziléziai Heinrichauból érkező ciszterci szerzetesek megérkeztek a településre. Az új templom megvalósításához a régióban található, már romos állapotú középkori épületek anyagait is felhasználták. A templom ünnepélyes felszentelésére 1752-ben került sor, ezzel új fejezetet nyitva a helyi vallási életben.
A bazilika belseje sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, és szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.
A mennyezeten található freskók lenyűgöző módon tükrözik a szerzetesek öltözködésének fejlődését: az első ábrázoláson még tiszta fehér ruhában tűnik fel a szerzetes, a második képen már megjelenik a fekete szín is, míg az utolsó kompozícióban teljesen feketébe burkolózik.
A templom két orgonája valóban páratlan: a szentély-orgona a szerzetesek áhítatos imáit támogatta, míg a karzaton található német romantikus hangszer a liturgia kísérője volt, és ma is hűen szolgálja ezt a célt.
Az orgona csúcsán Dávid király foglal helyet, két angyali lény társaságában, kezében az elengedhetetlen hárfával, amely dallamai az ég felé szállnak.
A 2005-ben befejeződött restaurálás óta a templombelső eredeti pompájában látható.
Természetesen nem csupán műemlék, idegenforgalmi látványosság: az 1982-ben, alapításának nyolcszázadik évfordulóján basilica minor rangot nyert templom egy élő szerzetesközösség liturgikus otthona, s egyben Zirc városának plébánia-temploma is.
A templom főoltára, mely különleges szépségével és országos jelentőségével tűnik ki, Magyarország legnagyobb barokk stílusú oltárépítménye. Építészeti nagysága és művészi részletgazdagsága lenyűgöző, és méltán vonzza a látogatók figyelmét.
Az apátság történetének egy érdekes fejezete, hogy 1735. október 29-én itt készítették el az első helyi sört, amely azóta is emlékezetes pillanatként él a közösségben. Bár a sörfőzés később megszűnt, a régi hagyományok iránti tisztelet 2015-ben újjászületett, amikor modern technológiák felhasználásával újraélesztették ezt a tradicionális mesterséget.
A ciszterci rend tagjai fokozatosan egyre hangsúlyosabb szerepet játszottak az oktatás területén. Zirc városának szerzetesei vettek részt a székesfehérvári és a pécsi gimnázium működtetésében, amely 1814-ben indult el. A 20. század elejére már a bajai és a budai ciszterci gimnáziumok is megnyitották kapuikat, így tovább bővült a rend által kínált oktatási lehetőségek köre.
1950-ben a zirci kolostort is megszüntették, a szerzeteseket elűzték, csak 1990-ben térhettek vissza. Az öt államosított gimnázium közül azóta már négyben ismét ciszterciek tanítanak.
Itt is lehetőségünk van arra, hogy egy gyertya lángjánál emlékezzünk a szeretteinkre.
A látogatás végén még lehetett kérdezni is vezetőnktől, aki szívesen mesélt a mindennapi életükről, az elfoglaltságaikról, az otthonukról.
A megvásárolt belépőjegy birtokában lehetőséged nyílik egy további kiállítás felfedezésére is, amely a díszudvar másik végén található. Ez az épület magában foglalja az arborétumba vezető kaput is, így egy újabb izgalmas élménnyel gazdagodhatsz.
A rendtörténeti kiállításon lenyűgöző utazásra indulhatunk, amely felfedi a 800 éve Zircen élő szerzetesek gazdag múltját és jelenlegi tevékenységeik sokszínűségét. Itt nem csupán a történelem lapjait forgathatjuk, hanem a szerzetesi élet mindennapjaiba is bepillantást nyerhetünk.
A rendtörténeti kiállítás a varázslatos apátság egykori narancsházában kapott helyet, ahol a látogatók egy különleges időutazáson vehetnek részt. Itt, a 800 éve - kisebb-nagyobb megszakításokkal - Zircen élő szerzetesek múltbeli és jelenlegi mindennapjaiba nyerhetnek bepillantást. Az interaktív tárlat lehetőséget ad arra, hogy felfedezzük a szerzetesi élet rejtelmeit és hagyományait, miközben a hely szelleme és története megelevenedik előttünk.
A közösség tagjai beszélnek hivatásukról, feladataikról, életükről. A személyes megszólalások mellett a tárgyi emlékek is beszélnek: az apátság évszázadairól tanúskodó leletek, műtárgyak, liturgikus alkotások kerültek kiállításra az egyes tárlókban.
Feltérképezhetjük a ciszterci szerzetesek gazdag történelmét, kezdve az apátság 1182-es megalapításától egészen a jelenkorig. Ez az időszak nem csupán a rend magyarországi tevékenységeinek és feladatainak alakulását mutatja be, hanem a fejlődésüket és alkalmazkodásukat is a változó környezethez.
Megnézhetjük közelebbről a bazilika mennyezetének freskóját is.
Fedezzük fel az apátság makettjét is, amely lehetőséget ad arra, hogy részletesebben megismerkedjünk ennek a különleges helynek az építészeti részleteivel.
A ciszterci szerzetesek mindennapjait a bencés rend alapítója, Nursiai Szent Benedek által megfogalmazott szerzetesi szabályzat, a Regula irányítja. Ennek alapvető célja a társadalmi hasznosság előmozdítása, melyet a szigorú fegyelem és a teljes engedelmesség tart fenn. A ciszterci közösségek így a rend alapelveit követve igyekeznek hozzájárulni a közjóhoz, miközben saját lelki fejlődésüket is szem előtt tartják.
A kiállításon nem csupán csodás ruhák, hanem lenyűgöző ékszerek és mellkeresztek is megcsodálhatók. A mellkeresztek legszebb darabjai a barokk kor fénykorából származnak, mely időszak a reprezentációs pompáról volt híres. Ekkoriban a mellkeresztek gyakran a ruhák színével összhangban álló, nagyméretű drágakövekkel voltak ékesítve, így az öltözetek valódi ékköveivé váltak.
Az apáti arcképcsarnokban a zirci monostor újkori történetének néhány meghatározó jelentőségű apátját ábrázoló portrét, valamint az apáti viselet fontos részét képező különféle mellkereszteket láthatunk.
A kiállítás összetett, a kiállítási tárgyakon kívül nagy képek és monitorok is vannak, melyeken plusz információkhoz juthatunk.
A zirci apátság egykori reprezentatív apáti ebédlőjének a helyiségében került berendezésre a Ciszterci Gyűjtemény. Az egyházi szertartásokhoz szükséges szakrális tárgyakon, kelyheken, ereklyetartókon, miseruhákon kívül festmények is láthatóak. A kiállított műtárgyak kivétel nélkül a zirci apátság török idők utáni történt újjászervezését követő évszázadokból származnak. A szerzetesrendek 1950-es feloszlatása előtt jóval gazdagabb műtárgyállományt őriztek az apátságban, amelynek nagy részét az államosítást követően elvitték Zircről. Jelen gyűjtemény alapját a településen maradt, valamint a rendszerváltozás után a rend tulajdonába visszakerült műtárgyak képezik.
Egy másik helyiségben gyönyörű faliszőnyegeket is megcsodálhatunk.
Vannak továbbá családi és csoportos kedvezmények, valamint lehetőség esküvői fotózásra és orgonabemutatóra is.
Középen, az átjáróban időnként különféle kiállítások is megjelennek. Amikor legutóbb ott jártam, a falakat rajzok és metszetek díszítették, amelyek egyedülálló hangulatot teremtettek a térben.
Az apátság arborétuma a kolostorral szomszédos, attól délkeletre terül el. 18 hektáros parkjában különleges fák is találhatók. És itt lehet kimenni az arborétumba a díszudvar felől.
Bízom benne, hogy felkeltettem az érdeklődéseteket a zirci apátság felfedezése iránt! Ez a hely valóban mesés, egyedi atmoszférájával és lenyűgöző szépségével várja a látogatókat. Ha Zircen jártok, mindenképp szánjatok időt rá, nem fogjátok megbánni!
Ha szeretnétek naprakészen követni az új bejegyzéseinket, ne felejtsétek el lájkolni a Kiránduló facebook oldalát! Ott lehetőségetek van kommentelni, és örömmel olvasom a saját élményeiteket is!
Az információk egy része a kihelyezett táblák, a Wikipedia oldal, valamint a következő weboldalak alapján készült: https://www.oszk.hu/ciszterci_muemlekkonyvtar és http://zirciapatsag.hu.
