"A miniszterelnök számára a magyar online követőtábor nem jelent kihívást, hiszen nem tudja felvenni a versenyt."
Ahogy azt korábban a Klubrádió is említette, Orbán Viktor miniszterelnök márciusban bejelentette a Harcosok Klubjának elnevezett csoport megalakulását, amelynek koordinálását állítólag személyesen ő vállalta magára. A csoport érdekében még az egyetemi sportlövőket is eltávolították a Dózsa György úti BOK Csarnokból. Felmerül a kérdés, hogy miért vált hirtelen ennyire lényegessé a kormány számára egy újabb online közösség létrehozása.
Valószínű, hogy azok az emberek, akik ezeket az álprofilokat kezelik, valójában hús-vér egyének, akik naponta nyolc órát töltenek a kommentelés világában. Elképzelhetjük őket a legbanálisabb környezetben, otthon, egy íróasztal mellett ülve, talán még csak egy egyszerű kisgatyában is.
A Harcosok Klubjának megalakulása László Róbert, választási szakértő és a Political Capital elemzője szerint világosan tükrözi a Fidesz belső megítélését: a kormánypárt úgy érzi, hogy a közpénzből finanszírozott, közösségi médiába irányuló hatalmas összegek, amelyek akár százmilliókra is rúghatnak, nem hozzák meg a várt eredményeket. A kormányzati tartalmak elérése messze elmarad a korábbiaktól. Ezzel szemben Magyar Péter organikus online követőtábora jelentősen meghaladja a miniszterelnök online népszerűségét, ami új kihívások elé állítja a Fideszt.
A szakértő szerint nagyon nem feltűnő, hogy a profilok esetleg hamisak. 2023 óta kutatják ezt az álprofil-jelenséget: különböző csoportokban jelennek meg, eleinte teljesen inaktívak, majd a kommentekben elkezdenek megjelenni - a témához sokszor egyáltalán nem kapcsolódó - aktuális politikai lejárató tartalmak. Egyelőre nem lehet bizonyítani, hogy a Fidesz által központilag irányított jelenségről van szó.
Az utóbbi fél-egy év során a profilok aktivitása jelentősen csökkent, ami felvetette bennünk a kérdést a Harcosok Klubja megalapításával kapcsolatban. Vajon a meglévő álprofil hálózat ismét életre kel, és aktív szereplővé válik a közeljövő eseményeiben? Az elemzők szerint számos jel utal arra, hogy az álprofilok valós emberek támogatásával részt fognak venni a választási kampányban, mivel a mesterséges intelligencia jelenlegi állapotában még nem képes teljes mértékben helyettesíteni az emberi tényezőt.
A miniszterelnök legutóbbi közrádiós interjújában kifejtette, hogy amennyiben Magyarország lemondana az orosz energiaimportról, évente 800 milliárd forintos többletkiadással kellene szembenéznie a gázvásárlások terén. Rámutatott arra is, hogy ha az ukrán kormány tervei megvalósulnának, akkor a lakosság áramszámlája a kétszeresére, míg a gázszámlája akár négyszeresére is nőhetne. Ezzel szemben egy friss tanulmány, amelyet a Political Capital is publikált, megkérdőjelezi a miniszterelnök által elmondottakat, új megvilágításba helyezve a helyzetet.
A Center for the Study of Democracy (CSD) és a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) által készített kutatás az Eurostat adatai alapján részletesen feltárja, hogyan alakul politikai tényezővé az orosz olaj, gáz és nukleáris energia helyzete, valamint azt is, miért vonakodik Magyarország és Szlovákia a szükséges energiaátállástól. Az Európai Unió 2022-ben mentességet biztosított e két országnak az Oroszország ellen bevezetett szankciók alól, de ezt a megkönnyebbülést azzal a feltétellel adta, hogy fokozatosan el kell távolodniuk az orosz energiaforrásoktól. Az eredetileg kitűzött határidő 2025 vége volt, azonban az Európai Bizottság nemrégiben bejelentette, hogy az átállásnak legkésőbb 2027 végéig meg kell valósulnia.
A két állam főként azzal indokolja álláspontját, hogy a váltáshoz szükséges fejlesztések költségesek, ami részben valóban helytálló a szakértők szerint. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a fejlesztések már jóval korábban is megkezdődhettek volna. A mögöttes döntések azonban nem csupán gazdasági megfontolásokból születtek, hanem inkább politikai motivációk állnak a háttérben.
Az elemző szerint több forrás is megerősíti, hogy a miniszterelnök állítása súlyos csúsztatás.
