Lázár János döntése következtében bonyolultabbá vált az ősei nyomozása, de szerencsére a mormon közösség segítséget nyújt a családfakutatásban.

Lázár János miniszter 2022 őszén döntött úgy, hogy körülbelül 5 ezer milliárd forint értékű fejlesztési projektet felfüggeszt Magyarországon. E döntés következtében a levéltárak és közgyűjtemények digitalizációja is hátrányos helyzetbe került. Az Indexnek nyilatkozó családfakutató hangsúlyozta, hogy rendkívül hasznos lenne, ha az anyakönyvi iratok mellett számos egyéb dokumentum is elektronikus formában lenne elérhető a kutatók és az érdeklődők számára.

Miközben Romániában már elérhetőek az anyakönyvek az interneten, Magyarországon a levéltári anyagok digitalizálása sajnos leállt. A román levéltári rendszer hatékonyan működik, és a magyar családnevek, valamint kifejezések keresése is rendkívül egyszerűvé vált. Ezen kívül a cseh és szlovák levéltárak is előreléptek: már publikálták az egyházi és zsinagógai, valamint az állami anyakönyveket.

Vannak olyan levéltárak, mint például Csongrád-Csanád vármegye, ahol a digitalizálási munkálatokat önerőből valósították meg, mivel pályázati támogatás nem állt rendelkezésre. Sajnos, ezek az értékes adatbázisok jelenleg nem hozzáférhetőek az online térben.

- mondta az Indexnek Tóth Tamás.

A szegedi családfa- és temetőkutató szakemberei hangsúlyozzák, hogy a magyar genealogiai munkák folytatása sokkal bonyolultabb lenne, ha nem létezne az amerikai Mormon Egyház Familysearch platformja. Ennek a weboldalnak a tartalmának jelentős része már a '60-as években került digitalizálásra. A mormon közösség vallási meggyőződésükből fakadóan világszerte gyűjtik az anyakönyvi nyilvántartásokat. A Kádár-korszak alatt a kommunista vezetés és a mormonok között létrejött egy bartermegállapodás, amelynek értelmében a másolt adatokat az ország ingyenesen megkapta.

"Néhány éve óriási felfutása volt a családfa-kutatásnak. Az utóbbi időben azonban megcsappant az érdeklődés. Ennek az egyik oka, hogy a levéltárakba is elektronikusan kell bejelentkezni, és sokan nem akarnak bajlódni ezzel. A másik ok, hogy a Familysearch oldalnak is van már magyar nyelvű felülete, így rengeteg ember házilag próbálkozik családfája felderítésével" - mesélte Tóth Tamás.

A polgári anyakönyvek kutatása rendkívül hatékony és könnyen végezhető: a feljegyzések általában tisztán olvashatóak, és részletesen tartalmazzák az események helyszínét és időpontját.

A felekezeti anyakönyvek nem rendelkeznek közhiteles okirat státusszal, ám mégis jelentős kordokumentumként szolgálnak a kutatók számára, hiszen értékes információkat nyújtanak nevekről és helyszínekről. A levéltárak, könyvtárak és közgyűjtemények egyik legfontosabb célja a birtokukban lévő papíralapú anyagok digitalizálása, hogy ezáltal megőrizzék őket a jövő számára. Azonban 2022 őszén Lázár János miniszter döntése következtében mintegy 5 ezer milliárd forintnyi beruházás került leállításra, beleértve a levéltári projekteket is, ami súlyosan érintheti a kulturális örökség megőrzését.

Szlovákia északi tájain - ahol a török hódítás keze nem ért el - még a 16. századi anyakönyvek is fellelhetők. Sopron városában pedig a 17. századi iratokkal ismerkedhetünk meg.

Szegeden az 1600-as évek végéről töredékes anyakönyveket lehet fellelni. A munkánkat segítenék az egykori birodalmi "adóhatóságok" dokumentumai is: a különböző török és osztrák összeírások és adózók jegyzékei

- közölte a családfakutató, aki rámutatott, hogy a levéltárakban a II. József uralkodásához köthető iratok egyfajta gazdag kincsként sorakoznak. Ezek között találhatók térképek és összeírások, melyek részletesen feltüntetik az adózók nevét, gyermekeik és jószágaik számát, portánként lebontva.

"Magyarországot - a törökök kiűzése után - többnyire a Közép-Európából érkező migráció mentette meg" - magyarázta Tóth Tamás. Hozzátette: Mária Terézia sváb és szlovák telepeseket hozatott a lepusztult "tohuvabohu" alföldi vidékre. Ezek az emberek vérfrissítést jelentettek, és sokat számított, hogy élni, illetve jól akartak élni ezeken a "vadkeleti" mocsaras vidéken. A kutató szerint ezek az úttörők olyan virulens "figurák" voltak, akiknek a kezeik nyomát a mai napig láthatjuk.

Tóth Tamás szerint az 1848-as forradalom és szabadságharc jelentős hatással volt a különböző etnikai csoportok identitására, hiszen a betelepült svábok, szlovákok, csehek és szerbek nemzettudata fokozatosan magyarrá formálódott. E példa jól illusztrálja ezt a folyamatot: ott van Petőfi Sándor, akinek szlovák gyökerei nemcsak a költészetében, hanem a magyar nemzeti öntudatban is maradandó nyomot hagytak. Hasonlóképpen, a német származású tábornokok, akik hősiességükkel és áldozatukkal írták be magukat a történelembe Aradnál, jól mutatják, hogy a forradalom nem csupán politikai, hanem kulturális egységet is teremtett a különböző nemzetiségek között.

Jól kimutatható, hogy ebben az időben sokan magyarosították a nevüket. Ugyanakkor a Horthy-korszakban, a náci Németország erősödésével rengetegen visszanémetesítettek. Sokukat 1945 után ki is telepítették a Kárpát-medencéből.

"A kutató elmondta, hogy sokan a családfájukban arisztokraták vagy neves felmenők nyomait keresik. Ő maga is számos neves magyar személy nyughelyét nyomon követi. Hozzátette, hogy a családfakutatás terén komolytalannak tartja azokat a vállalkozásokat, amelyek napi, heti vagy havi csomagokat ajánlanak, miközben még eredményeket is ígérnek."

"Ez nem így működik. Hosszú napokig, hetekig kell kutakodni, és rengeteget kell olvasni, sőt néha utazni is, hogy eredményesek legyünk" - közölte Tóth Tamás. Szerinte a családfakutatás kitűnő hobbi és szórakozás, de számtalan buktatója is lehet.