Krízishelyzet a Pannonhalmi Főapátságban: rovarinvázió miatt kénytelenek bezárni a könyvtárat, amely a kincsek védelmét szolgálja.
A Pannonhalmi Főapátság különleges kihívással néz szembe, ugyanis a klasszicista teremkönyvtárban egy intenzív és kiterjedt rovarfertőzésre bukkantak. Ilyen mértékű, történelmi értékű állományt érintő fertőzés eddig még nem fordult elő Magyarországon. A kialakult helyzet sürgős beavatkozást és állományvédelmi intézkedéseket követel meg. Ennek következtében a könyvtárat 2025. június 1-től le kell zárniuk a turisták, látogatók és kutatók előtt, és várhatóan hét hónapon át, az állományvédelmi munkálatok befejezéséig nem nyílik meg újra.
A nemzeti szellemi vagyon elidegeníthetetlen része a 400 ezer kötetet őrző könyvtár, ami egyben a legrégebbi magyarországi gyűjtemény. Jelenleg a kérdés nem az, hogy bárki beléphet-e a 200 éves épületbe, hanem az, hogy egyáltalán megmarad-e a könyvtár. A krízis tétje, hogy a következő 200 évben is lesz-e olyan könyvállomány, amit megmutathatnak a látogatóknak, kutatóknak.
A második legnagyobb egyházi könyvgyűjtemény a bencés közösség gazdag öröksége, amelyet mindig is szeretettel és gondossággal őriztek. A Főapátság feladata, hogy ezt a páratlan értéket a jövő generációi számára is megóvja. Jelen helyzetben rendkívül fontos, hogy szakmai partnerekkel együttműködve megmentsük a muzeális állományt, megszüntetve a fertőzést és megakadályozva a további károsodást. Most minden erőnket a megmentésre kell összpontosítanunk, hiszen ez a legfontosabb feladatunk.
A Pannonhalmi Főapátság tájékoztatása szerint az Indexnek a megfelelő szakemberek bevonásával azonnal nekiláttak a kármentesítési és átfogó állományvédelmi feladatok előkészítésének.
A Főapátság köszönetét fejezi ki, amiért a Miniszterelnökség és a Kulturális és Innovációs Minisztérium anyagi támogatásával hozzájárulnak a fertőzésmentesítési intézkedésekhez.
A Pannonhalmi Főapátság álláspontja szerint a következő lépés a prevenciós intézkedések, a könyvtárgépészeti fejlesztések és a klímaadaptációs megoldások megvalósítása. Emellett fontos feladat a potenciálisan sérült állomány restaurálása is, amelyhez a szükséges forrásokat még keresik. Ebben a törekvésben számítanak minden jószándékú ember támogatására.
A beazonosított kártevő nem más, mint a kenyérbogár (Stegobium paniceum). Ahogy nevét is sugallja, elsősorban a táplálékainkban, például a lisztben és más élelmiszerekben okoz kárt, így nem meglepő, hogy a konyhákban és raktárakban gyakori vendég. De vajon mit keres ez a rovar egy történelmi könyvtárban? A válasz pofonegyszerű: táplálékot és ideális szaporodási helyet. A kenyérbogár ugyanis a könyvtárakban is elterjedt, hiszen kedveli a sötét, zavartalan zugokat és a meleg környezetet. Rendkívül gyorsan szaporodik; kedvező feltételek mellett egy év leforgása alatt akár négy nemzedék is felnőhet. Az egyetlen tényező, ami fékezheti a szaporodását, az a hőmérséklet: a szaporodás csak akkor kezdődik meg, amikor az átlaghőmérséklet eléri a 20 Celsius-fokot.
A rovarok a nyílászárókon keresztül és az emberi ruházaton megkapaszkodva juthattak be a pannonhalmi főkönyvtárba és ott táplálékot kerestek maguknak. A régi könyvekben ugyanis több helyen, jellemzően a könyvtest gerincén, a borítóanyag alatt található állati eredetű enyv, és növényi eredetű keményítő. Mindkettő kiváló táplálék számukra. Az, hogy a könyvgerinceken jól látható kis kerek lyukak vannak, jelzi a röpnyílásokat, amelyeken át a lárvákból kifejlődött egyedek távoznak. A legnagyobb károsodást sajnos a lárvák okozzák a könyveken belül, a táplálkozási szakaszokban. A kifejlett rovar már kevésbé kártékony.
Több szakértői csapat is vizsgálódott az ügyben és nagy bizonyossággal elmondható, hogy ez a gyakran előforduló ízeltlábú a hőmérséklet emelkedésével egyre intenzívebben szaporodik és terjed. A klímaváltozás hatását mutatja, hogy a teremkönyvtár átlaghőmérséklete és páratartartalma is emelkedett az elmúlt években, ami kedvez ezeknek a bogaraknak, mert gyorsabban szaporodnak. Ezért kiemelten fontos a mielőbbi, szakszerű beavatkozás.
Szerencsére a könyvtár legértékesebb darabjait nem a fertőzésnek kitett teremkönyvtárban őrzik, így azokat nem érinti a fertőzés. Az elsődleges feladat most nem a károsodás mértékének felmérése, hanem az állomány megmentése, azaz a fertőzés megszüntetése a rovarok elpusztításával. A károsodás pontos mértéke az állományvédelmi munkálatok elvégzése után mérhető fel.
A klasszicista stílusú teremkönyvtár 1834-től szolgálja a szerzetesközösséget, alapvetően szerzetesi könyvtárnak épült. Hatalmas a légtere, de nincs se fűtése, se hűtése, még vízvezetékkel sem rendelkezik. Ha csak a bejáratának méreteit tekintjük, abból is látszik, hogy ezt a teret nem fokozott igénybevételre tervezték. Idővel azonban felmerült annak igénye, hogy a kulturális hagyatékot a szélesebb közönséggel is megismertesse a bencés közösség. A nagyobb - elsősorban turisztikai - leterheltség magával hozta azt a kockázatot is, hogy bármilyen kórokozó a ruhákon keresztül könnyebben bejuthatott. A korábban említett klímaváltozás hatásai - a hőmérséklet növekedése és a páratartalom emelkedése - is a rovaroknak kedveztek.
Jogosan vetődik fel a kérdés: miért nem került sor a könyvtár klimatizálására? Az eddigi, folyamatos állományvédelmi lépések elegendőnek bizonyultak a fertőzések megelőzésére.
A megfelelő technológia kiválasztása során elengedhetetlen volt, hogy a muzeális értékű állomány mellett a könyvtárban található műtárgyak, festmények és a műemléki épület védelmét is kiemelten kezeljük. Olyan megoldásokat kellett keresnünk, amelyek hatékonyan védenek a fertőzésekkel szemben, ugyanakkor nem károsítják a könyvtár díszítéseit, freskóit vagy aranyozott felületeit. Továbbá figyelembe kellett venni, hogy a munkálatok során körülbelül százezer könyvről van szó, amelyeket a mennyiségük és a sérülések elkerülése végett nem lehet a helyszínről elszállítani, így az összes szükséges eljárást a helyszínen kellett végrehajtani.
Szakértők közreműködésével olyan eljárást választottak, amelyet már külföldön is sikeresen alkalmaznak, és teljesen vegyszermentes technológiát képvisel. A könyveket egyenként tisztítják meg, majd ezt követően minden felületet alaposan letisztítanak.
Fontos megjegyezni, hogy az eljárást csak akkor lehet elkezdeni, ha a teremkönyvtár átlag hőmérséklete eléri a legalább 20 fokot.
A fertőzés jeleit egy rutintakarítás közben észlelték. Finom, ismeretlen eredetű por jelent meg a polcokon, amiről kiderült, hogy rovarürülék. Az észlelést követően azonnal egyeztettek szakemberekkel és a vizsgálatok kenyérbogár-fertőzést állapítottak meg. További felmérésekkel derítették ki, hogy sporadikus jellegű vagy kiterjedt fertőzésről van-e szó.
Kiderült, hogy a teremkönyvtár teljes területét érinti egy fertőzés, így sürgős beavatkozásra van szükség. Miután sikerült az ideális vállalkozást megtalálni, megkezdődött a potenciális rovarmentesítési módszerek alapos áttekintése.
A Pannonhalmi Főapátság lenyűgöző építészeti és természeti környezete az UNESCO Világörökség részeként kiemelt jelentőséggel bír, mint nemzeti emlékhely. Évente körülbelül 140 ezer érdeklődő látogat el ide, hogy felfedezze e páratlan helyszín történelmét és szépségét.
