A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma bejelentette, hogy Sepsiszentgyörgyön jelentős változások várhatóak, amelyek a város történelmi örökségét érinthetik. Az események arra utalnak, hogy a helyi identitás és a kulturális emlékek új meg
A történelem állítólagos eltörlésére panaszkodik a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma. A magyarellenes kirohanásaikról is ismert szervezet szerint Sepsiszentgyörgyön a városvezetés a "kényelmetlen" szimbólumok eltüntetésén tevékenykedik.
Az Antal Árpád által vezetett polgármesteri hivatal döntése következtében a közelmúltban lebontották a híres Bodoc Szállót, amely 1971-1972-ben épült, és a város egyik ikonikus épületeként volt számon tartva. A civil fórum Facebookon közzétett állásfoglalásában kifejezte aggodalmát, hogy az épület 2014-es megvásárlása 745 eurós áron történt, míg a bontás költségei meghaladták a 2,2 millió lejt.
A szervezet véleménye szerint a Bodoc/Bodok Szálló jelentős szerepet játszott a román közigazgatás történetében a városban, ami "mélyen aggasztja az RMDSZ vezetését". A fórumosok számára aggasztó, hogy a szálloda helyére egy "úgynevezett multikulturális és ifjúsági központ" fog épülni, amelyet a közönség előtt a teljes közösség számára előnyös projektként tüntetnek fel. "Ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez a központ szinte kizárólag a magyar kultúra támogatására fog összpontosítani."
Az ultranacionalista csoportok aggasztónak tartják, hogy a város új épületeire milliókat költenek, miközben a sepsiszentgyörgyi Szakszervezetek Művelődési Háza elhanyagolt állapotban marad. Kijelentésük szerint a polgármesteri hivatal minden eszközt bevet, hogy "kisajátítsa" ezt a fontos kulturális teret. "A román közösségnek Sepsiszentgyörgyön nincs rendezvény- vagy színházterme, ahol kulturális eseményeket, fesztiválokat vagy ünnepségeket tarthatna" - olvasható a civil fórum nyilatkozatában. Ezen kívül a szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy egyszerű kéréseket, mint például Mihai Eminescu szobrának felállítását a város szívében, rendre elutasítanak, minden ésszerű indok nélkül. A civil fórum arra szólítja fel a "helyi és országos hatóságokat", hogy biztosítsák az egyenlő bánásmódot minden állampolgár számára, és hogy a közpénzből finanszírozott projektek valóban a teljes közösség érdekeit szolgálják, ne csupán egy szűk csoportét.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, a június végén tartott sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy a Bodok szálló is a háromszéki turisztikai ingatlanok privatizációs folyamatának része volt. A rendszerváltást követően számos, a közösség által épített ingatlan került olyan magánkézbe, amelyek a megyén kívül helyezkedtek el. A városvezető hangsúlyozta, hogy az új tulajdonosok nem csupán elmulasztották ezeket az ingatlanokat üzemeltetni és fejleszteni, hanem elhanyagolták, lerobbantották és végül bezárták őket. "A Bodok szálló esetében a kétezres évek közepén még voltak szándékok a felújításra a tulajdonos részéről, de sajnos ez a terv végül megvalósulatlan maradt" - tette hozzá Antal Árpád.
Antal Árpád beszámolt arról, hogy amikor Elena Udrea a turizmusért felelős miniszter volt, sikerült meggyőznie őt egy különadó bevezetéséről. Ezt az adót olyan magántulajdonban lévő, elhanyagolt ingatlanokra vetették ki, amelyek a privatizáció után nem kaptak új szerepet. Ennek az intézkedésnek a következményeként a sepsiszentgyörgyi szálloda tulajdonosa annyira eladósodott a város felé, hogy végül nem maradt más választása, mint hogy az önkormányzatnak adja el az ingatlant.
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat városrendezési és történelmi jóvátételként közelített a kérdéshez, és megvásárolta az épületet. Első körben uniós vagy más külső forrásokból próbálták volna felújítani, ám erre nem volt pályázati lehetőség. Ezt követően megpróbálták eladni a szálloda épületet, de nem akadt olyan befektető, aki megvásárolja és felújítja. Végül nem maradt más választás, mint a Bodok szálló lebontása, és hosszú távon valami új építése a helyére. Antal Árpád hangsúlyozta: a Bodok Szálló nem a város pozitív szimbóluma, hanem a kommunista rendszer városromboló agresszivitásának, az elnyomásnak, a történelmi épületek eltüntetésének jelképe. A Bodok szálló urbanisztikai szempontból nem adott hozzá a városhoz, inkább elvett belőle és mostani eltüntetésével egy régi seb gyógyulhat be.
A Szakszervezetek Művelődési Háza körüli helyzet meglehetősen bonyolult. 2014-ben már készült egy kormányzati javaslat az ingatlan átadására, ám az igazságügyi minisztérium nem adott rá áldását, mivel úgy vélte, hogy a szakszervezet beleegyezése is szükséges, amit azonban az érintett fél nem adott meg. Ezt követően, 2018-ban a Megyei Jogú Városok Országos Szövetsége a kormányhoz fordult, kérve, hogy segítsenek tisztázni a szakszervezeti művelődési házak helyzetét az országban. Ekkor derült fény arra, hogy 57 ilyen intézmény létezik, mind különböző tulajdonjogi helyzetekkel, ami miatt egyetlen rendelettel nem lehetett megoldani a problémát. 2020-ban a kormánykoalíció elé terjesztették az ügyet, és kiderült, hogy a pénzügyminisztérium nyilvántartásában nem található meg a sepsiszentgyörgyi kultúrpalota. Ezt a helyi önkormányzat 2021-ben végül sikeresen bejegyeztette a minisztérium leltárába.
"Nem kell sok bizonyíték, hogy a szakszervezet nem jó gazdája az épületnek, ez alapján az állam megvonhatta volna a használati jogát, de az igazságügyi minisztérium ezúttal arra hivatkozott, ezt nem teheti meg, amíg a folyamatban levő tulajdonjogi per le nem zárul" - részletezte még tavaly a sziszifuszi folyamatot Antal Árpád, aki emlékeztetett, hogy az önkormányzat 2021-ben büntetőjogi feljelentést is tett.
