Könyvbemutató a Debreceni Oktatáskutató Műhely szívében A Debreceni Oktatáskutató Műhelyben izgalmas eseményre kerül sor: egy új könyv bemutatójára, amely nemcsak a tudományos közéletet, hanem az oktatás világát is gazdagítani hivatott. Az esemény célja,

A közelmúltban megjelent legfrissebb kiadványokat ismerhették meg az érdeklődők szerdán a Debreceni Oktatáskutató Műhely könyvbemutatóján. A Debreceni Akadémiai Bizottság Székházában rendezett eseményt hatodik alkalommal, idén is a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva szervezte meg a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Nevelés- és Művelődéstudományi Intézete.

A rendezvénysorozat célja, hogy az intézet és a Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program munkatársai bemutathassák kutatási eredményeiket és munkáikat egy szélesebb szakmai közönség előtt. Ezzel lehetőséget teremtünk arra, hogy a résztvevők megosszanak tapasztalataikat, tudásukat, és inspiráló diskurzusokat folytassanak a terület legújabb fejleményeiről.

A most bemutatott kötetek gazdag tematikai spektrumot kínálnak, ami világosan tükrözi, hogy a Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet egy olyan tudományos bázis, ahol a kutatók inspiráló szakmai légkörben dolgozhatnak. Itt lehetőség nyílik új kutatási irányok felfedezésére, adatok gyűjtésére és az elemzések közös értelmezésére, mind hazai, mind nemzetközi szinten. Csatár Péter köszöntője során hangsúlyozta, hogy az intézet nem csupán az oktatásban, hanem a kutatásban és publikálás terén is kiemelkedő szerepet játszik, így az utóbbi években valóban a tudományos élet zászlóshajójává vált.

A DE BTK stratégiai és gazdasági dékánhelyettese kiemelte, hogy az intézet keretein belül, a közös erőfeszítések részeként, mindenki felfedezheti a saját helyét a tudományos közéletben. Tevékenységeikkel és publikációikkal jelentős mértékben hozzájárulhatnak a műhely eredményeihez és fejlődéséhez.

Pusztai Gabriella, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Nevelés- és Művelődéstudományi Intézetének igazgatója megnyitó beszédében professzori munkásságának több mint egy évtizedes tapasztalatait osztotta meg. Részletesen elemezte a publikációs stratégiák terén elért eredményeit, kiemelve három alapvető pillért: a kiadványok, a folyóiratok, valamint a folyóiratcikkek hazai és nemzetközi publikálási lehetőségeit, továbbá a publikációk széles körű népszerűsítésének fontosságát.

A professzor kiemelte az egyetemi kiadó, a DuPress közreműködésével létrehozott Oktatáskutatás a 21. században című sorozatot, amelynek a 2015-ös indulás óta 12 kötete jelent meg, a legkiválóbb doktori értekezések alapján született első művek, doktori mestermunkák színvonalas megjelentetését biztosító Oktatáskutatók könyvtárát, a 2006-ban megszűnt, majd újraindított Pallas Debrecina magyar és angol nyelvű tankönyvcsaládot, ami a hallgatók számára nyújt nélkülözhetetlen segítséget, valamint a mára már 16 kötetessé bővült Régió és oktatás sorozatot, ahol elsősorban kutatási projektek keretében készült tanulmányok jelennek meg ugyancsak angol és magyar nyelven.

A publikációs stratégia másik alapköve a fejlesztő munka, amely lehetővé tette kutatóink számára, hogy kiemelkedő, Q1-Q2 kategóriájú nemzetközi folyóiratcikkeket publikáljanak. Ezen kívül a 2019-ben alapított Central European Journal of Educational Research című nemzetközi folyóiratunk is jelentős lépéseket tett, hiszen felkerült az egyetem Scopus felkészítő programjába. Emellett elengedhetetlen, hogy könyveinket és cikkeinket a tudományos közösségi hálózatok platformjain is megosszák, mivel a hallgatók elérésére a közösségi média felületei rendkívül hatékonyak. Továbbá, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a tankönyveinkhez kapcsolódó videók is, amelyeket a YouTube-csatornánkon osztunk meg - emelte ki Pusztai Gabriella.

A hallgatók és oktatók összetételű közönség először a Kovács Klára és Pallay Katalin által szerkesztett „Oktatók a Kárpát-medencei felsőoktatásban. Munkajellemzők, jóllét és eredményesség” című tanulmánykötetet ismerhette meg. Ez a munka öt, a Kárpát-medence különböző részein található ország – Magyarország, Szlovákia, Ukrajna, Románia és Szerbia – határ menti térségeiben elhelyezkedő felsőoktatási intézmények oktatóinak jóllétét, munkakörülményeit és eredményességét vizsgálja. A kötet a kutatás során szerzett tapasztalatokat és eredményeket összegzi, rávilágítva a régió oktatási kihívásaira és lehetőségeire.

Dabney-Fekete Ilona „International Higher Education” című könyve különösen hasznos forrást nyújt a nemzetközi hallgatók és doktoranduszok számára, akik a globális felsőoktatási politika és kutatás iránt érdeklődnek, vagy éppen doktori tanulmányaik során kívánják mélyebben feltárni ezt a területet. A mű átfogó betekintést kínál a nemzetközi oktatási környezet kihívásaiba és lehetőségeibe, segítve ezzel a jövőbeli tudósokat és szakembereket abban, hogy tájékozott döntéseket hozhassanak karrierjük során.

Kocsis Zsófia: A hallgatói munkavállalás mint kétélű kard. A hallgatói munkavállalás sajátosságai és egyetemi pályafutásra gyakorolt hatása egy regionális tudományegyetemen című kötete bemutatta a Debreceni Egyetem hallgatóinak körében 2012 és 2020 között végzett vizsgálat eredményeit, feltárva, hogyan alakultak a munkavállaló, nappali tagozatos egyetemisták demográfiai és társadalmi jellemzői, illetve munkavégzési profiljuk az érintett időszakban.

Pallay Katalin „Mobilitás, karrierépítés és integráció: A Balassi Intézet kárpátaljai hallgatói” című műve egy alapkutatás eredményeire támaszkodva jelentős mértékben hozzájárul a nemzetközi mobilitáskutatás tudományos diskurzusához. A könyv elméleti keretei és a benne bemutatott eredmények új perspektívákat nyújtanak a mobilitás és karrierépítés összefüggéseinek megértésében.

A rendezvény keretében bemutatásra került Polónyi István legújabb, oktatásstatisztikai elemzéseket magában foglaló munkája, valamint Vincze Tamás András friss kötetének, „A sorsformáló pedagógusösztön” című művének premierje is. Ez utóbbi könyv Németh László pedagógiai gondolkodásának mélyebb megértésére és feltárására irányul.