Nyilvánosságra került az amerikai béketerv, azonban az európai alternatíva sokkal megbízhatóbb biztosítékokat nyújtana a fegyverszünet fenntartására.

Úgy tűnik, az Egyesült Államok tovább szorgalmazza a háború gyors lezárását, és jelentős engedményeket tesz Oroszországnak. Közben Londonban tárgyaltak az ukránok és az európaiak, és ott is született egy javaslat.

Miután az amerikai tisztviselők találkoztak európai és ukrán partnereikkel Párizsban és Londonban, a Reuters nyilvánosságra hozott két dokumentumot, amelyek a békejavaslatokat és az európai ellenjavaslatokat részletezik. A szövegek alapján egyértelmű, hogy jelentős eltérések vannak az amerikai és az európai, valamint az amerikai és az ukrán felek nézetei között. Ugyanakkor egyre több jel mutat arra, hogy Ukrajna talán nyitott az engedményekre is.

Az európaiak és az ukránok egyértelműen több javaslatot elutasítottak – tájékoztat a hírügynökség. Az ellenjavaslatok jelentős pontokat érintenek, különösen a területi viták és a szankciók terén.

Az Ukrajna-ügyi különmegbízott, Steve Witkoff április 17-én Párizsban egyeztetett a partnerekkel. Az első dokumentum szerint az USA de jure elismerné Oroszország fennhatóságát a Krím fölött, amelyet Moszkva 2014-ben annektált, valamint de facto módon elismernék az oroszok által ellenőrzött déli és keleti ukrán területek (Luhanszk, Zaporizzsjai, Donyeck és Herszon) feletti irányítást is. Ugyanakkor Ukrajna visszanyerné az ellenőrzést Harkiv megyében, valamint a zaporizzsjai atomerőmű és a kahovkai gát felett - utóbbiak amerikai igazgatás alá kerülnének, és a megtermelt energiát mindkét fél, az ukrán és az orosz is használhatná. Ukrajna szabad hajózási jogot kapna a Dnyeperen, valamint rendelkezhetne a Kinburn-földnyelv felett is.

Ukrajna hosszú távú biztonságának megerősítésére a Witkoff által megfogalmazott javaslat "szilárd garanciákat" ígér, amelyeket európai és más szövetséges országok biztosítanának. Azonban a javaslat nem bocsátkozik a garanciák konkrét részletezésébe. Kiemeli viszont, hogy a kijevi vezetés nem kíván NATO-taggá válni, ugyanakkor lehetősége nyílik az Európai Unióhoz való csatlakozásra.

A gazdasági színtéren az Egyesült Államok továbbra is az ásványkincs-megállapodásra helyezi a hangsúlyt, amelyet hajlandóak lennének aláírni. Ukrajna teljes körű újjáépítése mellett pénzügyi kártérítést is kapna. Ahogyan azt sokan sejtették, a Trump-adminisztráció támogatná Oroszország integrációját a globális gazdaságba. Ennek keretében a Witkoff által javasolt megoldás a 2014 óta érvényben lévő oroszellenes szankciók eltörlését célozza meg a békemegállapodás részeként.

A Witkoff által bemutatott irat kapcsán Marco Rubio amerikai külügyminiszter megjegyezte, hogy az inkább egy "széles keretként" értelmezhető, semmint egy konkrét, véglegesen megszilárdult tervként, amely világosan tükrözi a felek szándékait.

A második, ugyancsak a Reuters által ismertetett dokumentum egy héttel később, április 23-án készült Londonban az ukrán-európai tárgyalások során, de megkapta az amerikai fél is. Volodimir Zelenszkij csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az általuk jóváhagyott javaslatcsomag "Trump asztalán" van.

Ez az európai-ukrán dokumentum a területi kérdések részletes megvitatását a tűzszünet megkötése utáni időszakra halasztaná, és kifejezetten elkerüli az orosz fennhatóság elismerésére tett utalásokat bármilyen ukrán terület, így a Krím vonatkozásában is. Ez összhangban áll az ukrán elnök a héten tett kijelentésével: "Ukrajna de jure soha nem fogja elismerni a Krímet Oroszország részeként, mert ez ellentétes lenne az alkotmányunkban foglaltakkal. A Krím a miénk, az ukrán nép területe. Nem fogadhatjuk el, hogy oroszként ismerjük el, és ezt minden, ideiglenesen megszállt területünkre vonatkozóan hangsúlyoztuk. Ukrajna alkotmánya világosan kifejezi ezt az álláspontot."

Ez a második dokumentum azt is világosan kifejezi, hogy az ukrán fegyveres erők létszámára nem vonatkozhatnak korlátozások, és Ukrajna szövetségesei szabadon állomásoztathatnak ukrán területen. Szakértők szerint ez kiválthatja Vlagyimir Putyin tiltakozását, aki 2022 márciusában még olyan "békét" akart Ukrajnára erőltetni, amely szerint az ukrán hadsereg létszámát 50-85 ezer főben korlátozták volna, és a fegyverek, harckocsik, a tüzérségi eszközök, rakéták számát és hatótávolságát is igen jelentősen megszabták volna. Sőt, Putyin a nyugati fegyverek behozatalát is megtiltotta volna kijevi kormánynak.

A londoni béketerv az Egyesült Államok részvételével biztosítandó, a NATO 5. cikkelyéhez hasonló védelmi garanciákat javasol Ukrajnának, a szankciók tekintetében pedig csak "fokozatos enyhítést" írna elő, amely csak a fenntartható béke elérése után valósulna meg. Azt is kikötik, hogy a szankciókat újra életbe lehet léptetni, ha Oroszország megszegi a megállapodást. Az európai-ukrán dokumentum emellett előírja, hogy a háborús károkat orosz, külföldön befagyasztott vagyoneszközökből kell megtéríteni. A Witkoff-féle szöveg ugyanakkor csak annyit ír, hogy Ukrajna pénzügyi kártérítésben részesülne, de nem nevezi meg a forrást.

Donald Trump: "Nos, a Krím Oroszországhoz került"

Az amerikai elnök egy hosszú és részletes interjút adott a brit Time magazinnak, amelyben többek között Ukrajna helyzete is terítékre került. Donald Trump újból hangsúlyozta, hogy amikor azt állította, egy nap alatt véget tudna vetni a háborúnak, azt csupán "képletesen" mondta: "Tudja, az ilyen kijelentéseket a hazug sajtó gyakran félreértelmezi. Mindenki tisztában volt azzal, hogy ez félig vicc volt, de a lényeg az, hogy megoldást találok a háborúra."

Trump a háborúért Joe Bident, a Krím annektálásáért pedig Barack Obamát okolta. De úgy véli, Putyinnal békét lehet kötni. "Igen, szerintem igen. Úgy gondolom, Putyin inkább más módon oldaná meg, az egészet megszerezné. De azt is hiszem, hogy én vagyok az egyetlen, aki képes ezt a dolgot tárgyalásos úton rendezni."

Ami igazán figyelemre méltó Trump megnyilvánulásaiban, az nem csupán az a kérdés, hogy lehetséges-e béke, hanem sokkal inkább az, ahogyan Ukrajna NATO-tagságának esélyeit megkérdőjelezi. "Nem hiszem, hogy valaha is csatlakozhatnának a NATO-hoz. Szerintem ez már a kezdetektől fogva nyilvánvaló volt. Véleményem szerint éppen Ukrajna NATO-csatlakozásának felvetése indította el ezt a háborút. Ha ez nem merült volna fel, sokkal nagyobb esély lett volna arra, hogy elkerüljük a konfliktust" - fogalmazott, ezzel a Kreml által korábban hangoztatott érveket tükrözve.

A Fekete-tengeri kikötőkkel kapcsolatban a következőképpen nyilatkozott: "A Krím Oroszország része lett, ami Barack Hussein Obama döntésének következménye, nem az én hibám. Visszaszerezhető? Az oroszok már évek óta ott vannak, tengeralattjáróikkal együtt, régóta, mielőtt erről egyáltalán beszélni kezdtünk volna. A helyiek többsége oroszul beszél Krímben. Ezt Obama adta át, nem Trump. Ha én lettem volna az elnök, nem veszik el tőlem, mint ahogyan Obamától elvették. Ha én lettem volna az elnök, a Krím sosem kerülhetett volna orosz kézbe."

Trump tagadta, hogy másról is szó esett volna a Moszkvával folytatott tárgyalások során, mint Ukrajnáról, de "ha megkötjük a megállapodást, látok rá esélyt, hogy mind Ukrajnával, mind Oroszországgal normális üzleti kapcsolatokat alakítsunk ki állami szinten."

Ahogy korábbi írásunkban említettük, a Trump-adminisztráció szembetűnően engedékeny Oroszországgal szemben. A békejavaslat, mely Moszkvával való kompromisszumra törekszik, mindössze annyira enged meg, amennyire csak lehetséges, ám Putyin eddig inkább az időhúzás taktikáját választotta. Ennek részeként javasolta a húsvéti fegyverszünetet, amit végül megszegett. Szerdáról csütörtökre virradóan az orosz hadsereg váratlan intenzitással támadta meg Kijevet, amire az amerikai elnök csupán annyit tudott írni közösségi oldalán: "Vlagyimir, ÁLLJ MEG!"