Kína a közelmúltban megkezdte a legnagyobb tengeri hadműveletét az utolsó harminc év során, amely Tajvan környékén zajlik.
Fokozódik a feszültség a Tajvannak nyújtott amerikai támogatás következtében; kedden Kína haditengerészete és parti őrsége összesen mintegy 90 hajót indított útnak. A tajvani védelmi szakértők szerint ez a lépés nem csupán azt jelzi, hogy Kína képes körbevenni a szigetet, hanem azt is, hogy hatékonyan meg tudnák gátolni a szövetségesek - mint az Egyesült Államok, Japán és a Fülöp-szigetek - beavatkozását is, ahogy azt a New York Times is megjegyzi.
A kínai hajók megjelenésére Tajvan azonnali és fokozott készültséggel válaszolt. Kína szándékai azonban nem világosak, mivel Pekingből hivatalos bejelentés nem érkezett hadgyakorlatokkal kapcsolatban. A külügyminisztérium szóvivője pedig elkerülte a kérdést, hogy Kína éppen gyakorlatozik-e Tajvan környékén.
Tajvan elnökének nemrégiben tett hawaii és guami látogatása, amely során telefonon egyeztetett Mike Johnson házelnökkel és Nancy Pelosival, újabb lendületet adott a találgatásoknak a kínai válaszlépésekkel kapcsolatban. Kína, mint tudjuk, régóta ellenzi az efféle hivatalos kapcsolattartást Tajvan részéről, így a helyzet fokozódása várható.
A kínai hajók megjelenése kétségtelenül figyelmeztető jelként szolgálhat a Trump-adminisztráció számára, amely eddig nem foglalt állást Tajvannal kapcsolatban. Trump korábban már arra ösztönözte Tajvant, hogy emelje meg katonai költségvetését, miközben kifejezte elégedetlenségét a sziget félvezető-ipari dominanciájával kapcsolatban. Ezen kívül a Trump által kiválasztott kormánytagok között több olyan személy is található, akik a kínai politikával szemben állnak, és akik szeretnék fokozni Tajvan támogatását.
